A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Földhasználati nyilvántartás PDF Nyomtatás E-mail
2017. augusztus 29.

Tudnivalók a földhasználati nyilvántartással
kapcsolatos ügyek intézéséről:

A földhasználati nyilvántartás
Földhasználati lap minta

A földhasználat bejelentése
- Bejelentési kötelezettség
- A földhasználat bejelentésének módja

- A bejelentéshez csatolandó iratok
- A járási hivatal eljárása

A földhasználat hivatalból történő nyilvántartásba vétele
Adatváltozás bejelentésre és hivatalból

A földhasználat megszűnése (törlése)
A földhasználat bejelentésére vonatkozó felszólítás

A földhasználati bírság
A földhasználati nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás
- Földhasználati lap másolat
- Földhasználati összesítő
- Adatszolgáltatási díjak
- Okirattárba történő betekintés

Kormányablakban intézhető ügyek

A földhasználati nyilvántartás

A földhasználati nyilvántartás  a járási hivatalok által vezetett, az ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő önálló és a földek használatáról, valamint a földhasználókról vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás.
A földhasználati nyilvántartás közhitelessége nem terjed ki a természetes személy földhasználók természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adataira, illetve a gazdálkodó szervezetek azonosító adataira.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontja értelmében mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

A földhasználati nyilvántartás vezetésének szabályait a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.), valamint a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fönyr.) tartalmazza.

A földhasználati nyilvántartás földhasználati lapból és okirattárból áll.

Az okirattár a földhasználati adatlapokat (bejelentési, változás-bejelentési és törlés-bejelentési), a földhasználati szerződéseket, továbbá a nyilvántartásba vétellel, változás-bejelentéssel, törléssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos más okiratokat tartalmazza.

A földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhasználó használatában álló, az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási hivatal illetékességi területén lévő valamennyi mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban.
A földhasználat nyilvántartásba vétele során minden földhasználó számára, járási hivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a járási hivatal nevét is fel kell tüntetni.

A földhasználati lap két részből áll. A földhasználati lap I. része a földhasználó adatait, míg a földhasználati lap II. része a használt földterületre vonatkozó adatokat tartalmazza.

A földhasználati lap I. része a földhasználó következő adatait tartalmazza:
  • természetes személy földhasználó esetén a természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja neve), személyi azonosítója, állampolgársága, lakcíme;
  • gazdálkodó szervezet földhasználó esetén megnevezése, székhelye (telephelye), statisztikai azonosítója (törzsszám), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében a cégjegyzékszám.
A földhasználati lap II. része – földrészletenkénti bontásban – a használt földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
  • a település neve,
  • a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
  • a földrészlet helyrajzi száma,
  • a használt terület mértéke (hektárban, tízezred pontossággal),
  • a használt terület minőségi osztálya és aranykorona értéke (két tizedes pontossággal),
  • a használt terület művelési ága,
  • ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint alrészletekre bontott, a használt alrészletek jelei, művelési ágai, minőségi osztályai, valamint a használattal érintett terület nagysága (hektárban, tízezred pontossággal) és aranykorona-értéke (AK, két tizedes pontossággal),
  • a használat jogcíme,
  • a használat időtartama (a használat kezdetének és befejezésének időpontja), valamint határozatlan időtartamú földhasználat esetén ennek ténye.
A földhasználati lapot törölni kell, ha az azon nyilvántartott valamennyi használat megszűnt. Ha a földhasználó újabb használat nyilvántartását kéri, a földhasználati lapot helyre kell állítani.

A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése és működtetése a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (korábban: Földmérési és Távérzékelési Intézet, jelenleg: Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya) feladatkörébe tartozik.

Földhasználati lap minta megtekintése

Vissza

A földhasználat bejelentése

Bejelentési kötlezettség

A földhasználó köteles a használatot – annak megkezdésétől számított 30 napon belül – a használt földterület fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A földhasználati nyilvántartás vezetése szempontjából földhasználónak az a Fétv. előírása alapján földhasználati bejelentésre kötelezett természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet minősül, akinek, vagy amelynek a földhasználata érvényes földhasználati jogcímen megkötött földhasználati szerződésen, tulajdonjogon, közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársak közötti használati megosztásról szóló megállapodáson, haszonélvezeti jogon (használat jogán), vagyonkezelői jogon, illetve a föld kényszerhasznosításba adásáról szóló jogerős határozaton, közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződésen vagy megbízási szerződésen alapul.

Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli.

Ha a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot működtet, a földprogram működtetése céljából kijelölt földön földhasználónak az önkormányzat minősül.

A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a földhasználatra, ha olyan földterületen áll fenn, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva.

A földhasználat bejelentés alapján vehető nyilvántartásba, a járási hivatal a földhasználat bejegyzése kapcsán hivatalból csak kivételesen járhat el.

A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat a járási hivatal a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

Vissza

A földhasználat bejelentésének módja

A földhasználati bejelentést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, úgynevezett földhasználati bejelentési adatlapon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) kell teljesíteni. A bejelentési adatlap adattartalmát a Fönyr. 1. számú melléklete határozza meg, az adatlapot a földművelésügyi miniszter rendszeresíti.

Ha a bejelentés tárgyát több földrészlet képezi, úgy a bejelentéshez az 1. számú pótlap is csatolandó. Ezen pótlap a bejelentési adatlapon fel nem tüntethető földrészletek adatainak a bejelentésére szolgál.
Ha több használatba adó van, úgy a bejelentéshez a 2. számú pótlap csatolandó. Ezen pótlap a több használatba adó adatainak közlésére szolgál.
Mindkét pótlap a bejelentési adatlap elválaszthatatlan részét képezi. A pótlapok 2. oldala a földrészletek, illetve a használatba adók számának megfelelően – sorszámozással ellátva – sokszorosítható.

A bejelentési adatlap és a hozzá tartozó pótlapok a Nyomtatványok menüpontban megtalálhatóak. A bejelentési adatlap és a pótlapok a Földművelésügyi Minisztérium honlapján is hozzáférhetőek.  (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok)

A földhasználati bejelentés benyújtására személyesen, vagy postai úton van lehetőség, a földhasználati nyilvántartási eljárásban az elektronikus ügyintézés kizárt.

Ha a földhasználó több járási hivatal illetékességi területén fekvő földet használ, a bejelentést választása szerint kizárólag a földek fekvése szerint illetékes egyik járási hivatal felé kell megtennie. 
 
A bejelentéshez csatolandó iratok
 
1.) A bejelentési adatlaphoz az alább felsorolt iratokat szükséges csatolni, kivéve, ha a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló szervezet, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog (használat joga) vagy vagyonkezelői jog fennállása esetén a haszonélvező (használat jogának jogosultja) vagy a vagyonkezelő a földhasználó. (A kivételként megjelölt esetekben, ha az érintett jogosultság az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, a bejelentési adatlaphoz a földhasználatot igazoló okiratot benyújtani nem kell.)

A bejelentési adatlaphoz csatolni kell:

  1. hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó záradékkal ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a közjegyző által hitelesített másolatát,
  2. hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,
  3. közös tulajdonban álló föld használata esetén a használati megosztásról szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, és – szükség esetén – a térképi kimutatást,
  4. hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés esetében az előhaszonbérleti jogosultakkal történő hirdetményi úton történő közléssel kapcsolatos, a jegyző által a haszonbérbeadó részére megküldött okiratokat, 
  5. földprogramhoz kapcsolódó használat esetén a földprogram megvalósítását igazoló okiratokat.
2.) Ha a bejelentő gazdálkodó szervezet, úgy a bejelentési adatlaphoz csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint kiállított, 30 napnál nem régebbi közjegyzői tanúsítványt és az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt.
Ha a gazdálkodó szervezet ezen iratok valamelyikét a járási hivatalhoz már korábbi ügyben benyújtotta, vagy azokat a járási hivatal korábban már beszerezte, az újabb bejelentés során elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra/beszerzésre és arra utalni, hogy a járási hivatalnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

Ha a bejelentő gazdálkodó szervezet a cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a járási hivatal az iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

3.) Ha a használat nem a teljes földrészletre vagy nem a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészletére vonatkozik, a bejelentési adatlap mellékleteként a bejelentéskor a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belüli elhelyezkedését feltüntető térképi kimutatást is csatolni kell a használt terület egyértelmű beazonosíthatósága érdekében.
A térképi kimutatásnak a járási hivatalhoz történő benyújtásáról a földhasználónak kell gondoskodni. A térképi kimutatást a földhasználónak és a használatba adónak is alá kell írni. A térképi kimutatást az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott – 30 napnál nem régebbi – hiteles szemle másolaton kell elkészíteni. A térképi kimutatáson egyértelmű jelzéssel kell megjelölni a használt területet.
 
4.) Ha a földhasználó a tulajdonos vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, a vagyonkezelő, vagy a haszonélvező (használat jogának jogosultja), azonban e jogcímeken fennálló jogosultsága az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül jött létre, és e jogosultságát az ingatlan-nyilvántartás még nem tartalmazza, az adatlaphoz csatolnia kell e jogok ingatlan-nyilvántartáson kívüli keletkezését igazoló érvényes okirat eredeti példányát vagy annak a közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a jogszabály alapján létrejött jogosultság esetében a bejelentésben meg kell jelölni a jogszabályt.
 
Osztatlan közös tulajdonban álló földrészletre vonatkozó földhasználat bejelentése eltérő szabályai

1.) Ha a földhasználó tulajdonostárs, úgy ha
  • a közös tulajdonban álló föld egy részének a használatát  jelenti be, a használati megosztásról szóló megállapodást és – szükség esetén – az ennek mellékletétképező térképi kimutatást;
  • - a közös tulajdonban álló föld teljes területének a használatát jelenti be, a többlethasználati megállapodást és – szükség esetén – az ennek mellékletét képező térképi kimutatást
kell az 1.) pont c) alpontjában megjelölt iratok közül benyújtania.

2.) Ha a bejelentő kívülálló földhasználó, akkor az 1.) pont a) és b) alpontja szerinti iratok, illetve – szükség esetén – a térképi kimutatás csatolása szükséges azzal, hogy a földhasználati szerződésen  túl a használati megosztásról szóló megállapodás és az ehhez tartozó  térképi kimutatásnak a benyújtása is szükséges.
Ha a használati megosztásról szóló megállapodás (és a térképi kimutatás) korábbi ügyben más földhasználó által már benyújtásra került, a kívülálló földhasználónak a bejelentésében elegendő a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a járási hivatalnál már meglévő iratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.
 
3.) Ha a tulajdonostárs előhaszonbérleti joga gyakorlásával kerül haszonbérlőként a haszonbérleti szerződésbe, úgy bejelentéséhez ezt a haszonbérleti szerződést is csatolnia kell. A földhasználat bejegyzése tekintetében ez a szerződés többlethasználati megállapodásnak minősül, a tulajdonostárs földhasználata ennek megfelelő jogcímen kerül majd bejegyzésre.

Vissza

A járási hivatal eljárása

Az eljárás megindítása

A földhasználati nyilvántartásba-vétel iránti eljárás (a továbbiakban: eljárás) megindításához az adatlapnak és a szükséges okiratoknak a járási hivatalhoz történő benyújtása szükséges. A föld használatát az adatlap, vagy az adatlap, és az ahhoz csatolt okirat(ok) alapján lehet és kell nyilvántartásba venni.

A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap. Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

A földhasználati nyilvántartási eljárásban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablakban) intézhető ügyeket.
 
Közbenső intézkedések

1.) Hiánypótlás

A járási hivatal az adatlapot és a benyújtott okiratokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy a benyújtott iratok alapján a földhasználat nyilvántartásba vehető-e.
Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a földhasználati bejelentés hiányos, a l – határidő megjelölésével – a hiányosság pótlására szólítja fel.

2.) Ügyész értesítése

Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetében a járási hivatalnak az ügyészt kell megkeresnie, ha a csatolt okiratok és a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés – részben vagy egészben – jogszabályba ütközik.

Döntések

1.) A földhasználat bejegyzése

A földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéséről a járási hivatal egyszerűsített határozatot hoz (a földhasználati lapnak az újonnan nyilvántartásba vett adatokat tartalmazó részleges másolata), melyet a földhasználóval és a használatba adóval kell közölnie.

2.) A földhasználat bejegyzésének elutasítása hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül

A földhasználati bejelentést hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha az adatlaphoz csatolt szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből.
A nyilvánvaló érvénytelenség esetére irányadó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a földhasználati szerződésben a szerződő felek a használat kezdő időpontját a szerződés létrejöttének napját megelőző időpontban állapították meg.

Az ügyészi értesítéssel egyidejűleg a járási hivatalnak a bejelentést el kell utasítania hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül.

Hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani a bejelentést akkor is, ha

  • a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésen nem szerepel a hatóság jóváhagyó záradéka;
  • az adatlap, vagy az adatlap és az ahhoz csatolt okirat(ok) tartalma ellentmondó; 
  • a földhasználati szerződés, a használati megosztásról szóló megállapodás, illetve a többlethasználati megállapodás értelmezhetetlen kikötést, feltételt tartalmaz; 
  • a kérelmező tulajdonosként, haszonélvezeti jog jogosultjaként vagy vagyonkezelőként tett földhasználati bejelentést, de ezen jogállása a bejelentés megtételekor az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.

Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés esetén akkor is hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül kell elutasítani a bejelentést, ha az előhaszonbérleti jog fennállása ellenére a szerződés nem került közlésre az előhaszonbérletre jogosultakkal; a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése során az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő biztosítása rövidebb volt a meghatározott határidőnél; vagy a jegyző által elmulasztott eljárási cselekményt, vagy igazolást kellene pótolni.

3.) Az eljárás megszüntetése

Az eljárást meg kell szüntetni, ha hiánypótlási felhívás kibocsátása esetében a földhasználó a megadott határidőn belül a hiányosságot nem pótolta.

Vissza

A földhasználat hivatalból történő nyilvántartásba vétele

1.) Hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén

Ha a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyás kötött, úgy a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés jóváhagyási záradékkal ellátott egyik eredeti példányát a jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően az ingatlanügyi hatóságnak küldi meg.

Az ingatlanügyi hatóság (járási hivatal) az így hozzá érkező, jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés alapján a földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárást hivatalból folytatja le.

A hivatalból lefolytatott eljárásra a bejelentésre induló eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.

Ha a földhasználat kezdete a jóváhagyó záradékkal ellátott szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő megérkezését követő időpont, akkor az ingatlanügyi hatóság ezen időpont bekövetkezését követő munkanapon indítja meg hivatalból a földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárást.

Azokban az esetekben, amikor a bejelentésre induló földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárás során a bejelentést hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani, a hivatalból induló eljárást meg kell szüntetni.

Ha a hatósági jóváhagyással ellátott szerződés a földhasználat megkezdését feltételhez köti, az ingatlanügyi hatóság vizsgálja a feltétel teljesülését. A feltétel teljesülésének hiányában a hivatalból indult eljárást meg kell szüntetni.

Ha a jóváhagyási záradékkal ellátott szerződésben érintett földterület több járási hivatal illetékességi területét érinti, akkor az a járási hivatal, amely a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása során mezőgazdasági igazgatási szervként járt el, a hivatalból indult eljárásban, a földhasználat nyilvántartásba vételét követően a jóváhagyó záradékkal ellátott szerződésről, a benyújtott nyilatkozatokról és okiratokról készített hiteles másolatot, valamint az eljárás során hozott döntését haladéktalanul megküldi a többi illetékes járási hivatalnak a földhasználat nyilvántartásbavétele céljából. Az iratok megküldésével egyidejűleg az irattovábbítás tényéről az érintett földhasználót is értesíteni kell. Nincs szükség irattovábbításra akkor, ha a hivatalból lefolytatott eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem történik meg.

Ha a hivatalból indított eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem történik meg, úgy a földhasználónak az általános szabályok szerint kell megtennie a bejelentést.

2.) Kényszerhasznosítás

Ha a járási hivatal a föld kényszerhasznosításba adásáról jogerősen határozott, a föld kényszerhasznosításának elvégzésére kijelölt kényszerhasznosítónak az ezen a határozaton alapuló földhasználatát a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül hivatalból jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

A kényszerhasznosítás megszűnését követően az új földhasználat nyilvántartásba vétele az általános szabályok szerint történhet.

3.) Alhaszonbérlet

Az alhaszonbérlet jogcímén alapuló földhasználat megszűnése esetén az alhaszonbérlet jogcímén alapuló földhasználat törlésével egyidejűleg a földterület használatát a haszonbérlő földhasználati lapjára hivatalból jegyzi vissza a járási hivatal, ha a megszűnés időpontjában a haszonbérleti jogviszony még fennáll.

Vissza

Adatváltozás bejelentésre

Bejelentési kötelezettség a földhasználó adataiban, valamint a használatban bekövetkezett változás esetén

A földhasználó a földhasználati nyilvántartásban nyilvántartott (és fentebb felsorolt) adataiban, illetve a földhasználatban bekövetkezett változásokat (ide értve a földhasználat megszűnését is) 30 napon belül köteles a földhivatalnak bejelenteni.
A bejelentési kötelezettség kiterjed a cég végelszámolása, csődeljárása, felszámolása és kényszertörlése esetén a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint a cég nevében kötelezően használandó toldat miatt a cég megnevezésében bekövetkezett változás bejelentésére is.

Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésére vonatkozó kötelezettség a földhasználati változás-bejelentési adatlap benyújtásával teljesíthető. Az adatlap adattartalmát a Fönyr. 3. számú melléklete határozza meg, az adatlapot a földművelésügyi miniszter rendszeresíti.

Ha az adatváltozás több földrészletet érint, úgy a bejelentéshez az 1v. számú pótlap is csatolandó. Ezen pótlap a változás-bejelentési adatlapon fel nem tüntethető földrészletek adataiban bekövetkezett változásnak a bejelentésére szolgál.
Ha az adatváltozás több használatba adót érint, úgy a bejelentéshez a 2. számú pótlap csatolandó. Ezen pótlap a több használatba adó adatainak közlésére szolgál.
Mindkét pótlap a változás-bejelentési adatlap elválaszthatatlan részét képezi. A pótlapok 2. oldala a földrészletek, illetve a használatba adók számának megfelelően – sorszámozással ellátva – sokszorosítható.

A változás-bejelentési adatlap és a hozzá tartozó pótlapok a Nyomtatványok menüpontban megtalálhatóak. A változás-bejelentési adatlap és a pótlapok a Földművelésügyi Minisztérium honlapján is hozzáférhetőek. (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok)

A változások bejelentése benyújtására személyesen, vagy postai úton van lehetőség, a földhasználati nyilvántartási eljárásban az elektronikus ügyintézés kizárt.

Adatváltozás átvezetése hivatalból


A járási hivatal bejelentés hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból átvezeti a földrészlet adataiban (földrészlet helyrajzi száma, használt terület (alrészlet) minőségi osztálya és Ak értéke, a használt terület (alrészlet) művelési ága) bekövetkezett adatváltozást, ha a földrészletnek az adatváltozást megelőzően bejegyzett földhasználója és az általa használt terület mértéke az adatváltozást követően nem változik, és ha a változás az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetésre került.

Egyéb esetekben az adatváltozások átvezetésére csak bejelentésre kerülhet sor.

Az adatváltozások átvezetéséről a járási hivatal egyszerűsített határozatot hoz (a földhasználati lapnak a változással érintett adatokat tartalmazó részleges másolata), melyet a földhasználóval és a használatba adóval kell közölnie.

Vissza

A földhasználat megszűnése (a földhasználat törlése)

A földhasználat megszűnésének bejelentése (a földhasználat törlése bejelentés alapján)

A föld használatának a földhasználati nyilvántartásból való törlésére elsősorban a földhasználó, illetve a használatba adó részéről a földhasználat megszűnésének bejelentésére szolgáló földhasználati törlés-bejelentési adatlap benyújtásával, vagyis kérelemre kerülhet sor.

Ha a használat megszűnése több földrészletet érint, úgy a bejelentéshez az 1. számú pótlap is csatolandó. Ezen pótlap a törlés-bejelentési adatlapon fel nem tüntethető földrészletek adatainak a bejelentésére szolgál.
A pótlap a törlés-bejelentési adatlap elválaszthatatlan részét képezi. A pótlap 2. oldala a földrészletek számának megfelelően – sorszámozással ellátva – sokszorosítható.

A  járási hivatal hivatalból kizárólag akkor törölheti a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható, mely esetek felsorolását a Fönyr. 14. §-a tartalmazza.
A törlés-bejelentési adatlap a Nyomtatványok menüpontban megtalálható. A törlés-bejelentési adatlap és a pótlap a Földművelésügyi Minisztérium honlapján is hozzáférhető. (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok)

Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a földhasználó vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz az írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni kell.
A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában a törlés-bejelentési adatlaphoz mellékelni kell azt a  jogerős bírói ítéletet, amely bizonyítja, hogy a szerződés jogviszony jogszerűen került felmondásra, illetve a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette.

A földhasználat törlése hivatalból


A járási hivatal akkor törölheti hivatalból a föld használatának nyilvántartását, ha a használat megszűnése kétségtelenül megállapítható. A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha

  • a bejegyzett használat időtartama lejárt,
  • a földhasználóként bejegyzett tulajdonos (tulajdonosi joggyakorló), haszonélvező, vagy vagyonkezelő, e jogállása az ingatlan-nyilvántartás szerint megszűnt (ide értve az elhalálozás, és a jogutód nélküli megszűnés esetét is), vagy a földhasználati jogosultságot földhasználati szerződés alapján más személy vagy szervezet részére utóbb átengedte, melynek alapján a szerződés szerinti földhasználó földhasználati bejelentést tesz, vagy amely alapján a föld használatát hivatalból nyilvánrtartásba veszik,
  • a közös tulajdonban álló földet érintően, a tulajdonostársak által létesített, a járási hivatalhoz benyújtott használati megosztásról szóló megállapodás alapján a földhasználóként bejegyzett tulajdonostárs használata megszűnt, vagy
  • a földhasználat földhasználati szerződésen alapul, és a földrészletet vagy annak egy részét kisajátították,
  • a bejegyzett használat olyan földhasználati szerződésen alapul, amely szerződés szerinti jogosultság jogszabály alapján megszűnt,
  • a bejegyzett használat olyan területen áll fenn, amelynek művelési ága kivett területre változik, 
  • a földhasználó személye a bíróság vagy a hatóság jogerős döntésével változik meg,
  • olyan földhasználati szerződés kerül benyújtásra, amelyet nem az ingatlan bejegyzett tulajdonosa kötött, de a benyújtás időpontjában érvényesen és hatályosan fennáll.

A járási hivatal az alhaszonbérleti szerződés alapján történő földhasználat bejegyzésével egyidejűleg a haszonbérlő földhasználati lapjáról hivatalból törli annak a földterületnek a használatát, amelyre az alhaszonbérleti szerződés alapján más földhasználó alhaszonbérlet jogcímén a földhasználatát bejelentette.

A járási hivatal a kényszerhasznosító földhasználatának bejegyzésével egyidejűleg a földhasználó földhasználati lapjáról hivatalból törli az érintett földterület használatát.

A járási hivatal a törlés átvezetéséről szóló döntését a földhasználati lapnak a változással érintett adatokat tartalmazó részleges másolata megküldésével közli a nyilvántartásból törölt földhasználóval, illetve a használatba adóval, valamint érintettsége esetén az alhaszonbérlővel, illetve a kényszerhasznosítóval.

Vissza

A földhasználat bejelentésére vonatkozó felszólítás

A bejelentést elmulasztó földhasználót a járási hivatal legfeljebb 30 napos határidő megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére.

Bejelentést elmulasztó földhasználónak haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt, ennek hiányában a tulajdonost, állami tulajdonban álló föld esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell tekinteni.

Közös tulajdonban álló föld esetében a föld egy meghatározott részére a használati megosztásról szóló megállapodás szerint a tulajdonostárs vagy több tulajdonostárs (ide értve a haszonélvezőt is), illetve a földhasználati szerződés alapján harmadik személy bejelentette a földhasználatát, a földnek a bejelentéssel nem érintett területe tekintetében a használati megosztásról szóló megállapodás szerint kijelölt, de a bejelentést elmulasztó tulajdonostársat vagy tulajdonostársakat – ideértve a haszonélvezőt is – kell földhasználónak tekinteni.

Vissza

A földhasználati bírság

Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, a járási hivatal földhasználati bírsággal sújtja, melynek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti Ak értékének ezerszerese, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás legkisebb összegénél.

A föld elkülönített közös használata esetén, illetve közös tulajdonban álló föld esetében a bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetőleg a tulajdonostársak egyetemlegesen kötelezhetők.

A bírság kiszabásával egyidejűleg a járási hivatal – határidő megjelölésével – a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén – újabb határidő megjelölésével – a bírság ismételten kiszabható.

Vissza

A földhasználati nyilvántartásból történõ adatszolgáltatás

 A földhasználati nyilvántartásból földhasználati lap másolat, illetve földhasználati összesítő szolgáltatható.
Adatszolgáltatás teljesíthető a földhasználati nyilvántartás okirattárába való betekintés útján is.

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földhasználati nyilvántartás adatbázisából – a földügyért felelős miniszter által jóváhagyott egyedi megállapodás alapján – adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben elektronikus dokumentumként elektronikusan feldolgozható formában adatot szolgáltathat a jogszabályban meghatározott esetekben.
 
Földhasználati lap

A földhasználati lap másolat szolgáltatását bárki igényelheti. A földhasználati lap papír alapú másolatként és elektronikus másolatként is szolgáltatható.  

Papír alapú földhasználati lap másolat a földhasználati nyilvántartásba az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
Papír alapú földhasználati lap másolatot a járási hivatal kérelemre, illetve a Fönyr.-ben megjelölt szervek részére megkeresésre szolgáltat.

A földhasználati lap kiadása iránti kérelem adattartalmát a Fönyr. 2. számú melléklete határozza meg. A kérelem a Nyomtatványok menüpontban megtalálható, illetve a Földművelésügyi Minisztérium honlapján is hozzáférhető.
(http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok)
 
Földhasználati lapot elektronikus másolatként a járási hivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaira jogosultak (a TakarNet felhasználók) részére adatátviteli vonalon keresztül szolgáltat.

Az adatszolgáltatás során az alábbi földhasználati lap másolat típusok szolgáltathatók:

  • a földhasználati lap teljes másolata, amely valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyezéseket) tartalmazza;
  •  földhasználati lap teljes szemle-másolata, amely valamennyi fennálló adatot tartalmazza;
  • a földhasználati lap részleges másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi nyilvántartott adatot (fennálló és törölt bejegyzéseket) tartalmazza;
  • a földhasználati lap részleges szemle-másolata, amely a kérelemben megjelölt földrészletre leválogatott valamennyi fennálló adatot tartalmazza.

A teljes földhasználati lap másolat típusok kizárólag hatóság részére közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, valamint bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, továbbá a földhasználó részére a saját földhasználati lapjairól szolgáltatható.
Az említett szerveknek az adatszolgáltatás iránti megkeresésükben meg kell jelölniük a feladatuk ellátására vonatkozó pontos jogszabályhelyet és annak az ügyiratnak a számát, amely elintézéséhez az adatszolgáltatást igénylik.

Az adatszolgáltatás helyszíni betekintéssel nem teljesíthető.

Vissza

Földhasználati összesítő

A földhasználati összesítő a földhasználó által az ország területén használt valamennyi földterület területnagyságát és Ak értékét, valamint a földhasználat jogcímét tartalmazza. A földhasználati összesítő papír alapon és elektronikusan is szolgáltatható az országos földügyi nyilvántartási rendszerből való lekérdezés útján. 

A földhasználati összesítő természetes személy földhasználók esetében a személyi azonosító, míg gazdálkodó szervek esetében a statisztikai azonosító és a cégjegyzékszám alapján kérhető.

A földhasználati összesítő igénylésére jogosult a földhasználó a saját használatában lévő területekről, az ingatlanügyi hatóság, a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv, a hatáskörében eljáró ügyész és bíróság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv.

Papír alapú földhasználati lap másolatot a járási hivatal csak a földhasználó kérelmére szolgáltathat. A papír alapú földhasználati összesítő kiadása iránti kérelem adattartalmát a Fönyr. 6. számú melléklete határozza meg. A kérelem a Nyomtatványok menüpontban megtalálható, illetve a Földművelésügyi Minisztérium honlapján is hozzáférhető. (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok)
 
Földhasználati összesítőt elektronikus formában a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság, a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv, a hatáskörében eljáró ügyész és bíróság, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások folyósításával, nyilvántartásával és ellenőrzésével összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére adatátviteli vonalon keresztül szolgáltat.

Vissza

Adatszolgáltatási díjak mértéke és megfizetése

A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól a 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet rendelkezik.

A földhasználati lap másolat díja oldalanként 800 Ft. A díjat annak kell megfizetnie, aki a földhasználati lap másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
A földhasználati összesítő díja 4.000.- Ft. A díjat annak kell megfizetnie, aki a földhasználati összesítő szolgáltatását kéri.

A földhasználati lap másolat szolgáltatása díjmentes hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához, a kisajátítási eljáráshoz, a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a Földforgalmi törvényben és e törvényben meghatározott célból a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv.

A földhasználati összesítő szolgáltatása díjmentes az ingatlanügyi hatóság, a Földforgalmi törvényben és e törvényben meghatározott célból a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a hatáskörében eljáró ügyész és bíróság részére.

A földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezési eljárás díja 5000 Ft.

Vissza

Okirattárba történő betekintés

Iratbetekintéssel élni az okirattár részét képező bármely olyan magán- és közokiratba, amely a földhasználat bejegyzésének vagy törlésének alapjául szolgált, vagy szolgálhat, csak a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó, vagy a földhasználó által használt földet használatba adó teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt hozzájárulásával lehet.
Ez alól kivételt képez az az eset, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és az iratban foglaltak megismerésének egyéb törvényi feltételei fennállnak.

Vissza

Kormányablakban intézhető ügyek

1.) Kormányablakban azonnal intézhető ügy

A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a papír alapú földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem (1. melléklet, a kormányablakban azonnal intézhető ügyek)

2.) Kormányablaknál továbbítás céljából előterjeszthető beadványok

A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a földhasználati bejelentés, ha a földhasználati bejelentési adatlaphoz mellékletet jogszabály szerint nem kell csatolni ügytípus, (2. melléklet, a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok).


3.) Azon ügyek, amelyek tekintetében a kormányablak tájékoztatást nyújthat

A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése értelmében a kormányablak a 4. mellékletben meghatározott ügyekben az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.
A 4. mellékletben tehát azon ügycsoportok kerültek felsorolásra, melyek esetében a kormányablak kizárólag tájékoztatást nyújthat.

Az 1.) és 2.) pontban foglaltakon kívül a földhasználati nyilvántartásba vételi, valamint adatszolgáltatási eljárások mind ebbe a kategóriába tartoznak.  

Vissza

 

 
Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
FM
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF