A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Földvédelem PDF Nyomtatás E-mail
2010. január 06.

Tudnivalók a földhivataloknál a termõföld védelmével
kapcsolatos ügyek intézésérõl:

A termõföld mennyiségi védelme
A termõföld más célú hasznosításásának engedélyezése

Termõföld más célú hasznosítása földhivatali engedély nélkül
A földvédelmi járulék mértéke

Az ügyfél által benyújtandó iratok

A termõföld mennyiségi védelme

A termõföld, s azon belül is a termõterület Magyarország legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erõforrása, amelynek megõrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentõs nemzetgazdasági érdek. A földvédelem alatt a termõföld mennyiségi védelmét, a talajvédelem alatt a termõföld minõségi védelmét kell érteni. A szûkebb értelemben vett, erdõ nélküli termõföldek mennyiségi és minõségi védelmérõl a 2007. évi CXXIX. törvény (Tfvt.) tartalmaz rendelkezéseket.

A földvédelmi eljárás olyan hatósági eljárás, amely a termõföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termõföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatban kerül lefolytatásra. A földvédelmi eljárást a földhivatal folytatja le, azaz a földhivatalra hárul a termõföldek mennyiségének lehetséges fenntartására irányuló közfeladat teljesítése. A földvédelem szempontjait a földhivatal ügydöntõ hatóságként illetve más hatóságok elõtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti.

A földhivatal az alábbi ügytípusokban és jogszabályokban foglaltak alapján érvényesíti szakhatóságként a földvédelem követelményeit.

  • Utak építési engedélyezési eljárásában [263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete]
  • Bányászati engedélyezési eljárásokban [267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete]
  • Elõzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban [347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete]
  • Területrendezési hatósági eljárásban [76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete]

Vissza

A termõföld más célú hasznosításának engedélyezése

A termõföld más célú hasznosításának minõsül:

  • a hasznosítási kötelezettségtõl történõ olyan idõleges vagy végleges eltérés, amellyel a termõföld a továbbiakban mezõgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik,
  • a termõföld belterületbe vonása,
  • az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb mûszaki létesítmény tartozékát képezõ fásítás igénybevétele.

A termõföldet más célra hasznosítani csak a földhivatal engedélyével lehet. A földhivatal – ügydöntõ hatóságként – önálló eljárást folytat le a termõföld más célú hasznosításának engedélyezése tárgyában. Az engedélyt elõzetesen kell beszerezni, azaz a termõföld igénybevételének (más célú hasznosításának) megkezdését megelõzõen. A földhivatal a döntését megelõzõen minden esetben helyszíni szemlét köteles tartani.

Magából a termõföld mennyiségi védelméhez fûzõdõ közérdek érvényesítésébõl eredõ törvényi elõírás az, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelõ legkisebb területre kell korlátozni. A földvédelem egyik legfontosabb feladata, hogy az urbanizáció felgyorsulásával, az infrastruktúra fejlesztésével együttjáró termõföld éhség ne a legjobb minõségû termõföldeket érintse.
Törvényi szinten rögzített alapkövetelmény ezért az is, hogy termõföldet más célra csak kivételesen – elsõsorban a gyengébb minõségû termõföld igénybevételével – lehet felhasználni. Ennek érdekében a Tfvt. meghatározza azt, hogy mely esetben tekinthetõ egy termõföld átlagos minõségûnek.

A jog által szabályozott, különbözõ közérdekek biztosítása, valamint szakkérdések elbírálása érdekében a földvédelmi eljárásban más hatóságok szakhatóságként mûködnek közre. A közremûködõ szakhatóságok talaj-, természet-, víz-, és kulturális örökségvédelmi jogkörben járnak el. A Tfvt. rendezi a földhivatali engedély és a más hatóság által kiadott engedély közötti kapcsolatot. E szerint ha a földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezésérõl nem döntött, más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevõt a Tfvt.-ben foglalt jogkövetkezmények alól. A Tfvt. azt is rögzíti, hogy más hatóságok a termõföldet érintõ engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyõzõdni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termõföld más célú hasznosításának engedélyezésérõl szóló földhivatali határozat. A földhivatali határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.

A termõföld más célú hasznosítása idõleges vagy végleges lehet.
A termõföld-igénybevétel akkor minõsül idõleges más célú hasznosításnak, ha a termõföldön
  a) a lábon álló termény megsemmisül;
  b) terméskiesés következik be,
  c) az idõszerû mezõgazdasági munkák akadályozására kerül sor,
  d) a talajszerkezet károsodik.

A termõföld idõleges más célú hasznosítása csak meghatározott idõre, legfeljebb 5 évre engedélyezhetõ. Az idõlegesen más célra hasznosított termõföldön – az engedélyezõ határozatban megállapított határidõ lejártáig – az igénybevevõ köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített elõzõ állapotot helyreállítani, és a termõföldet mezõ- vagy erdõgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása).

Az engedélyezett idõleges illetve végleges más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevõ köteles elõzetesen az földhivatalnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a földhivatal földvédelmi bírság sújtja az engedély jogosultját.
Ha a termõföld más célú hasznosítására kiadott engedély alapján az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, úgy az engedély hatályát veszti.

A termõföld belterületbe vonása – annak feltételei és a célja miatt – a termõföld más célú hasznosításának egyik speciális esete. A belterületbe vonás eredményeként az addig külterületi fekvésû mezõgazdasági hasznosítású földrészlet rendeltetése megváltozik, hiszen azokat az érintett önkormányzat a belterületbe vonás szándékával valamilyen terület-felhasználási, fejlesztési célból jelöli ki. Ez az alapvetõ indoka annak, hogy a termõföld belterületbe vonását a Tfvt. a termõföld más célú hasznosításának tekinti. Termõföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elõ.

A termõföld más célú hasznosításának engedélyezésrõl szóló, a fentieket részletesen  magyarázó tájékoztató letölthetõ pdf formátumban 

Vissza

Termõföld más célú hasznosítása földhivatali engedély nélkül

Termõföld engedély nélküli hasznosításának minõsül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy az igénybevevõ az engedély elõírásaitól eltérõen hasznosítja más célra a termõföldet.

Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az igénybevevõvel szemben folytatja le a földhivatal. Az igénybevevõ személyének megállapítása céljából a földhivatal bizonyítási eszközöket veheti igénybe, de a Tfvt. külön rögzíti, hogy a földhivatal a bizonyítási eljárás során a tulajdonost (haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezõt is) nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevõ személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, úgy ez esetben – törvényben elõírt mögöttes helytállási felelõsség alapján – az igénybevevõnek a tulajdonost, vagy a haszonélvezõt kell tekinteni.
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a termõföld engedély nélküli más célú hasznosítása már 10 éve bekövetkezett, a földhivatal nem indíthat eljárást, illetve ha az már megindult, és annak során került bizonyításra a 10 éves határidõ lejárta, akkor az eljárást meg kell szüntetni. A 10 éves idõtartam beálltának bizonyítása az igénybevevõt, illetõleg a tulajdonost (haszonélvezõt) terheli.

Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a földhivatalnak – fõszabály szerint – a termõföldnek az eredeti állapotába való helyreállítását kell elrendelni. Az eredeti állapot helyreállítására határidõt jelöl meg a földhivatal.
A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követõ 8 napon belül – köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal helyszíni szemlét tart. A helyreállítás elfogadása esetén dönt a fizetendõ földvédelmi járulék és bírság kérdésében, vagy újabb határidõ megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elõ.
Az eredeti állapotába való helyreállítására való kötelezéssel kapcsolatos fõszabály alóli kivétel, ha a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul, amikor is utólagosan – az igénybevételt követõen – engedélyezi a termõföld más célú hasznosítását. Erre azonban csak indokolt esetben, erre irányuló kérelem és a földvédelmi szempontok mérlegelése alapján van lehetõség.
Az engedély nélküli igénybevevõ a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás iránti kérelmét az ügyben indított eljárás során tett elsõ földhivatali intézkedés közlésétõl számított 30 napon belül terjesztheti elõ. Ha az engedély nélküli igénybevevõ nem a földtulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezõ, a földhivatal csak akkor járulhat hozzá a más célú hasznosítás folytatásához, ha ahhoz a tulajdonos illetve a haszonélvezõ is hozzájárul. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat az engedély nélküli igénybevevõnek kell beszereznie és benyújtani a kérelméhez.

Engedély nélküli más célú hasznosításokkal kapcsolatos eljárásokban a földhivatal minden esetben rendelkezik a fizetendõ földvédelmi járulékról, hiszen a termõföld igénybevétele már megvalósult, továbbá – szankcióként – földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevõt.

Vissza

Földvédelmi járulék mértéke

A földvédelmi járulék a termõföld engedélyezett más célú hasznosításának (vagyis a termõföld igénybevételének illetve belterületbe vonásának) törvényi alapokon nyugvó ellentételezése az állam javára. Az engedélyezési eljárás mellett a földvédelmi járulék differenciált mértéke is a föld minõségét szem elõtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz. A földvédelmi járulék összege azonban nem lehet kevesebb 10.000,- Ft-nál.

A járulék megfizetésére – a termõföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevevõt kötelezi a földhivatal. Termõföld belterületbe vonása során a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli. A központi költségvetést megilletõ járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhetõ. A határidõre meg nem fizetett járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül.

Ha az engedély jogosultja az engedélyezettnél kisebb területen valósítja meg a más célú hasznosítást, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 5 éven belül a járulékkülönbözetet visszaigényelheti.

A földvédelmi járulék mértékérõl szóló részletes tájékoztató letölthetõ pdf formátumban 


Vissza

Az ügyfél által benyújtandó iratok

A más célú hasznosítás iránti kérelemnek – a kérelmezõ természetes személyazonosító adatain túl – minden esetben tartalmaznia kell:

  • az érintett földrészletek helyrajzi számát,
  • a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,
  • a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett idõtartamát, ha a más célú hasznosítás idõleges.

A kérelemhez – annak tartalmától függõen – az alábbiakat kell mellékelni:

  • Az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntetõ másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag egy vagy több földrészlet teljes területére vonatkozik.
  • A humuszos termõréteg mentéséhez szükséges talajvédelmi tervet, ha a kérelemben megjelölt igénybevétel
      o 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú termõföld talajszintjének végleges megváltoztatásával járó beruházásnak nem minõsülõ tevékenység
      o 400 m2-t meghaladó területigényû beruházás
    megvalósítására irányul.
    Ha a végleges más célú hasznosítás két hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei (fõvárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építésére, temetõ létesítésére, vagy bõvítésére irányul, úgy a kérelmezõnek mellékelni kell az arra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amely szerint az építményt a használatbavételi engedély jogerõre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerûen csak a kérelmében megjelölt és a földhivatal által engedélyezett célra használja. Ennek indoka, hogy a Tfvt. az említett célokból történõ termõföld-igénybevétel engedélyezése során földvédelmi járulékmentességet biztosít.
  • Az idõleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhetõ, ha a kérelmezõ mellékeli a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely elõirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését.

Az elsõ fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért 15 000 forint összegû igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a kérelmezõnek. A földvédelmi eljárásban igénybe vehetõ valamennyi jogorvoslatért 15 000 forint díjat kell fizetni.

A díjfizetési kötelezettség – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag a földhivatalnál a kérelem elõterjesztésével egyidejûleg a pénztárába történõ készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal elõirányzat-felhasználási keretszámlája javára történõ készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthetõ. Ez utóbbi esetekben a kérelem elõterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.

 
Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
FM
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF