A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
AM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Földvédelem PDF Nyomtatás E-mail
2018. június 20.

Tudnivalók a termőföld védelmével
kapcsolatos ügyek intézésérõl:

A termőföld mennyiségi védelme (általános tájékoztató)
A termőföld más célú hasznosításásának közös szabályai
A termőföld végleges más célú hasznosítása
A termőföld végleges más célú hasznosításának speciális esetei
A termőföld időleges más célú hasznosítása
A termőföld időleges más célú hasznosításának speciális esete
A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja
Termőföld más célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül
A földvédelmi járulék mértéke
Szakhatósági közreműködés
Szakkérdések vizsgálata
A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során

 

A termőföld mennyiségi védelme (általános tájékoztató)

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXI. cikk (1) bekezdése értelmében „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”  
Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.

A termőföld, a termőterület Magyarország egyik legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását a törvény eszközeivel kell védeni.

A termőföld mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) tartalmazza. A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, míg a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni.

A Tfvt. alkalmazásában termőföldnek minősül az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.)  meghatározott erdőnek minősül. [Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

A Tfvt. hatálya nem terjed ki
a) az Evt.-ben meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;
b) a föld mint környezeti elem védelmére.

A Tfvt.-nek a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre. [mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül]

Vissza

A termõföld más célú hasznosításának közös szabályai

A termőföld más célú hasznosításának minősül:

  • a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;
  • a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;
  • az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

A termőföld más célú hasznosítása tehát időleges vagy végleges lehet.
A termőföldet más célra hasznosítani főszabály szerint csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet.

A termőföld más célú hasznosításának engedélyezése földvédelmi eljárásban történik. A földvédelmi eljárás az ingatlanügyi hatóság (járási hivatal, kormányhivatal) által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul.

Az engedélyt a termőföld más célú hasznosításának megkezdését megelőzően kell megkérni.

A földvédelmi eljárás kérelemre indul, a kérelmet az igénybevevő nyújthatja be az ingatlanügyi hatósághoz.
A más célú hasznosítás iránti kérelemnek – a kérelmező (és képviselője) azonosításához szükséges adatokon, elérhetőségeken túl – minden esetben tartalmaznia kell:

  • az érintett földrészlet, vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám),
  • a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,
  • a más célú hasznosítás pontos célját.

Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárásban minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. [Hivatalból indult, illetve folytatott földvédelmi eljárásban, valamint a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei eljárási költségnek minősülnek.]

A kérelemhez az alábbiakat minden esetben mellékelni kell:

  • az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott 30 napnál nem régebbi hiteles szemlemásolatot, amelyen egyértelmű jelzéssel ábrázolni kell a más célú hasznosításra tervezett területet, valamint az ehhez tartozó területszámítást, [kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik];
  • a humuszos termőréteg mentéséhez szükséges talajvédelmi tervet, ha a kérelemben megjelölt igénybevétel 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósítására irányul.
  • az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.
  • ha a Földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. tv.) alapján a tulajdonos vállalta, hogy a tulajdonszerzéstől számított 5 éven belül a termőföldet más célra nem hasznosítja, a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat másolatát.

A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Alapkövetelmény az is, hogy termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
[átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásból kiállított törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld]

Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

A más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt ingatlanügyi hatóság engedélye megkérésének kötelezezóttsége és a Tfvt.-ben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye pedig nem mentesít a termőföldön megvalósítandó létesítményhez, beruházáshoz szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Más hatóságok, ha eljárásukban nem áll rendelkezésre a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló végleges ingatlanügyi hatósági határozat, az eljárást kötelesek felfüggeszteni. Az érdemi döntés az ingatlanügyi hatóság véglegessé vált határozatának figyelembevételével hozható meg.

A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély a véglegessé válásának napját követő naptól számított 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély alapján az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, úgy az engedély hatályát veszti.
Az engedély jogosultja kérheti a fenti 4 éven belül az engedély hatályon kívül helyezését akkor, ha a más célú hasznosítást nem kezdte meg és nyilatkozatban lemond az engedélyben foglalt jogosultságáról.
A termőföld más célú hasznosításáért földvédelmi járulékot kell fizetni, az erre vonatkozó tájékoztatást itt  találja.

Vissza

A termõföld véglege más célú hasznosítása

A termőföld végleges más célú hasznosítása azt jelenti, hogy az igénybevételt követően a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra véglegesen alkalmatlanná válik.

Az engedélyezésre az előző pontban részletezett szabályok az irányadóak az alábbi kiegészítésekkel.
Átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása csak helyhez kötött igénybevétel céljából engedélyezhető.

A termőföld végleges más célú hasznosítása megvalósítását követően a termőföld művelési ágában bekövetkezett változást az ingatlanügyi hatóságnál be kell jelenteni.

Vissza

A termőföld végleges más célú hasznosításának speciális esetei

A termőföld végleges más célú hasznosításának minősül

  • a termőföld belterületbe vonása, valamint
  • a termőföldnek cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges igénybevétele.

A termőföld belterületbe vonását a Tfvt. azért tekinti a termőföld más célú hasznosításának, mert a belterületbe vonás eredményeként az addig külterületi fekvésű mezőgazdasági hasznosítású földrészlet rendeltetése megváltozik.
A termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő.

A cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely létesítéséhez, valamint a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet az építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó nyújthat be.
Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető.

Vissza

A termőföld időleges más célú hasznosítása

A termőföld igénybevétele akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett termőföldön

  • a lábon álló termény megsemmisül;
  • terméskiesés következik be,
  • az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor,
  • a talajszerkezet károsodik.

A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető.

Az engedélyezésre a más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó közös szabályok az irányadóak az alábbi kiegészítésekkel.
Az időleges más célú hasznosításra irányuló kérelemben a már jelzetteken túl meg kell jelölni az időleges más célú hasznosítás tervezett időtartamát, illetve a kérelemhez csatolni kell még az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet is.

Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő – az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig – köteles az eredeti állapotába helyreállítani.
[Az eredeti állapot helyreállítása a termőföld más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítását jelenti.]

Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle megtartásával állapítja meg.

Ha a helyszíni szemle során megállapításra kerül, hogy

  • az eredeti állapot helyreállítására a határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulék megfizetéséről.
  • az eredeti állapot helyreállítására nem, vagy nem a határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.
Vissza

A termőföld időleges más célú hasznosításának speciális esete

Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog - szolgalmi vagy más használati jog - jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé.
Ebben az esetben is a más célú hasznosításra vonatkozó közös szabályokat, illetve az időleges más célú hasznosításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.

A fentiek szerinti időleges más célú hasznosítást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatósághoz a megkezdéstől számított 8 napon belül. [A bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.]

Ha a bejelentés szerinti tevékenység miatti más célú hasznosítás egyébként engedély köteles lett volna, az ingatlanügyi hatóságnak engedély nélküli más célú hasznosítás miatt kell eljárást indítania.
Az igénybevevőnek az eredeti állapot helyreállítását is be kell jelentenie 8 napon belül, ha a helyreállítás a bejelentés benyújtásáig nem történt meg. Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását helyszíni szemle lefolytatásával vizsgálja.

Vissza

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja

Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegéről a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának (a továbbiakban: díj) mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 5. ) FM rendelet rendelkezik.

A díj mértékét az érintett földrészletek száma határozza meg, a földrészletek számától függő sávos fizetési móddal.
A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek, vagy a bejelentőnek kell megfizetnie. A díj megfizetését igazoló okiratot vagy a befizetési bizonylatot a kérelemhez mellékelni kell.
Ha a díj az ingatlanügyi hatóság felhívása ellenére sem kerül megfizetésre, a hatóság az eljárást megszünteti.

Vissza

Termőföld más célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül

A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha

  • a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy
  • az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.

Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt hivatalból indít eljárást az ingatlanügyi hatóság, és az eljárást az igénybevevővel szemben folytatja le. Az igénybevevő személyét az ingatlanügyi hatóságnak kell megállapítania az erre vonatkozó szabályok szerint.
Ellenkező bizonyításig igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.

Termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az ingatlanügyi hatóságnak főszabályként a termőföldnek az eredeti állapotába való helyreállítását kell elrendelni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az utólagos hozzájárulás a végleges más célú hasznosítás engedélyezésének minősül.

Utólagos hozzájárulás megadására csak akkor kerülhet sor, ha a végleges más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének feltételei fennállnak.
Ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az utólagos hozzájáruláshoz szükséges a tulajdonos, vagy a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata is.

Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, ha

  • a végleges más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének feltételei nem állnak fenn,
  • a tulajdonos/haszonélvező a felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő sem nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz.

Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítását rendelte el, annak elfogadásáról is döntenie kell. Ha a helyreállítást nem fogadja el, további munkák elvégzését írhatja elő.

Engedély nélküli más célú hasznosításokkal kapcsolatos eljárásokban hozott határozatokban az ingatlanügyi hatóság minden esetben rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról, továbbá – az engedély nélküli más célú hasznosítás szankciójaként – földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevőt. A földvédelmi bírságra vonatkozó tájékoztatót itt  találja.

Vissza

Földvédelmi járulék mértéke

A termőföld más célú hasznosításáért a Tfvt. 1. melléklete szerint számított egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni.

A földvédelmi járulék megfizetésére az igénybevevőt kell köteleznie az ingatlanügyi hatóságnak. Termőföld belterületbe vonása esetén a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

A földvédelmi járulékot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) e célra létrehozott központosított beszedési számlájára kell befizetni. A földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.

A földvédelmi járulék megfizetése alól felmentés nem adható, részletfizetési vagy egyéb kedvezmény nem engedélyezhető.

A földvédelmi járulék összegének megállapításáról az ingatlanügyi hatóságnak minden esetben határozatban kell rendelkeznie, megjelölve a megfizetés határidejét is.

 

Vissza

 

Szakhatósági közreműködés

Az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmével kapcsolatos feladatait nem csak a fentebb részletezett eljárásokban, hanem a szakhatósági közreműködés során is ellátja.

Törvény, vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet az érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság, mint szakhatóság állásfoglalását be kell szereznie.

Az ingatlanügyi hatóság 2018. január 1-jétől az alábbi ügytípusokban jár el szakhatóságként [531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 32. sor 1-5. pont]:

  • A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos eljárás
  • Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése
  • Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése
  • Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás
  • Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása

Ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.

Az ingatlanügyi hatóság szakhatósági eljárásáért a földvédelmi eljárással azonos összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

 

Vissza

 

Szakkérdések vizsgálata

Az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelmével kapcsolatos feladatait nem csak a fentebb részletezett eljárásokban, hanem szakkérdések vizsgálata kapcsán is ellátja.

Kormányhivatali szervezetrendszer kialakítását eredményező integráció okán a szakhatósági modell helyébe az integrált eljárási modell lépett, melynek eredményeként szakkérdések vizsgálatára kerül sor olyan eljárásokban, melyekben az addig önálló szakigazgatási szervek egy szervezetbe kerültek.
Ez földvédelmi szempontból azt jelenti, hogy minden olyan, a járási hivatal, vagy a kormányhivatal által lefolytatott eljárásban, ahol korábban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként járt el, az integrációt követően a szakmai szempontok érvényesítése a földvédelmi szakkérdés vizsgálatával valósul meg.

[földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban]

A földvédelmi szakkérdés vizsgálata során mindazon szabályokat alkalmazni kell, melyeket a Tfvt. a szakhatósági állásfoglalás megadása kapcsán alkalmazni rendel.

Vissza

 

A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során

Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

 
Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
Agrárminisztérium
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2018 AM FTF