A jövõ év elejétõl a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatal illetékességi területe változik, vagyis a XVII. kerületi ügyek intézése 2013. január 1-tõl a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalban (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) történik.
A járások megalakulásával Komárom-Esztergom megyében megváltozik a Dorogi és az Esztergomi Körzeti Földhivatalok székhelye, egyúttal a Dorogi Körzeti Földhivatal beolvad az Esztergomi Járási Földhivatalba. Az egyesített Járási Földhivatal 2013. január 2-tól a következõ címen található: Esztergom Rudnay Sándor tér 2. (KEM Kormányhivatal Földhivatal épülete). A Dorogi és az Esztergomi Földhivatal csak a postán feladott beadványokat tudja fogadni 2012. december 20-át követõen az év további részében.

Tanúsítvány nélkül is bejegyzik az adásvételt, vagyis az épületek energetikai tanúsításának hiánya jelenleg nem lehet akadálya a tulajdonosváltás földhivatali bejegyzésének - nyomatékosította lapunk számára Borsay Tamás, Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala vezetõje. A vonatkozó rendelet valóban szól a mentességekrõl és azokról az esetekrõl, amikor a tanúsítást energiafogyasztási számlák és tervrajzok alapján, esetleg becsléssel végzik el. Eszerint a tanúsítvány elkészítésérõl a tulajdonos gondoskodik, és azt legkésõbb a szerzõdéskötésig a vevõnek átadja. Az anyagot és a kapcsolódó dokumentációt tíz évig a tanúsító is megõrzi. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény tételesen felsorolja, mit kell tartalmaznia egy adásvételi szerzõdésnek a bejegyzéshez. Mivel az energiatanúsítvány nem szerepel a listán, a hivatal nem ellenõrizheti és nem követelheti meg azt. Bizonyos szakmai állásfoglalások kapcsán Borsay Tamás leszögezte: ez nem a földhivatal „álláspontja”, hanem jogszabályi elõírás. Megfogalmazása szerint annak persze nincs akadálya, hogy az adásvételi szerzõdés mellékleteként az energiatanúsítványt is csatolják a földhivatali beadványhoz.

Az Országgyûlés 2012. május 7-én elsöprõ többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és fõképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák mûszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló  2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülõ szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelezõ alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. A szabályozás összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és elõírásokkal is.

Bosznia: bíróságok ne foglalkozzanak ingatlan-nyilvántartással

Utasítás helyzetelemzésre és megoldási terv készítésére: vizsgálat alatt a boszniai bíróságok régi és hátralékos ügyei

"Azt az elvet követve, hogy a bíróság ne foglalkozzon az ügyfelek nem-peres ügyeivel, és figyelembe véve, hogy sok országban egyes bírósági gyakorlatba tartozó ügyeket a közigazgatási vagy más szakigazgatási szervek sikeresen bonyolítanak le, hogy mentesítsék a bíróságokat a nem-bírósági tevékenységektõl, gondos feldolgozás és elemzés után a Munkacsoport úgy ítéli, hogy a bíróságoknak a továbbiakban nem kellene örökösödési eljárásokkal, illetve a nem-peres eljárások nagy részével foglalkozni.

A régi telekkönyvi nyilvántartás a jelenlegi rendszerhez képest csak korlátozott szolgáltatások biztosítására volt alkalmas. Az igazságügyi szakértõ szemszögébõl nézve a korszerû számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer és a vele interaktív kapcsolatban levõ térképészeti rendszerek, amellett, hogy nagypontosságú, mûszaki ellentmondásoktól mentes munkavégzést tesznek lehetõvé, mûszakilag megalapozott, igény esetén bármikor nagy pontossággal rekonstruálható, objektív szakértõi vélemények készítése révén segítik az igazságszolgáltatás munkáját is.

A tudományos igényességet és a túlzott precizitást mellõzve, mi a jelenlegi egységesített nyilvántartási rendszert értjük „magyarországi kataszter” megnevezés alatt, melyet a földügyi szakigazgatás Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által irányított hivatali hálózata mûködtet. A fenti meghatározásban az egységesített jelzõnek igen nagy szerepe van, ugyanis a kataszter mai magyarországi helyzete egy hosszabb történelmi folyamat során formálódott, és alakult ki. Elmondható, hogy a földügyi szervezet agrártárcánál kialakított egységes irányítását tekintve 38, az egységes ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában 33 éves múlt igazolta a korabeli döntéseket, melyek a hatékony mûködés alapfeltételeit teremtették meg. Ezzel a lehetõséggel az elmúlt évtizedekben a szakterület jól gazdálkodott, és egy sok tekintetben korszerû, zömében elektronikus ügyintézést megvalósító, a nemzetközi színvonalhoz fokozatosan felzárkózó rendszerrel áll az állami irányítás és az ügyfelek rendelkezésére.

Az Európai Unió országaiban rendkívül változatos az ingatlan-nyilvántartás jogi és intézményi rendszere. Mûködõképességük nem a rendszer milyenségétõl függ, hanem elsõsorban attól, hogy felhasználói igényeknek megfelelõ pénzügyi és humán erõforrás áll rendelkezésére az intézmény rendszernek.