A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
A magyar kataszter jelene, jövõje... PDF Nyomtatás E-mail
2005. május 27.

A tudományos igényességet és a túlzott precizitást mellõzve, mi a jelenlegi egységesített nyilvántartási rendszert értjük „magyarországi kataszter” megnevezés alatt, melyet a földügyi szakigazgatás Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által irányított hivatali hálózata mûködtet. A fenti meghatározásban az egységesített jelzõnek igen nagy szerepe van, ugyanis a kataszter mai magyarországi helyzete egy hosszabb történelmi folyamat során formálódott, és alakult ki. Elmondható, hogy a földügyi szervezet agrártárcánál kialakított egységes irányítását tekintve 38, az egységes ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában 33 éves múlt igazolta a korabeli döntéseket, melyek a hatékony mûködés alapfeltételeit teremtették meg. Ezzel a lehetõséggel az elmúlt évtizedekben a szakterület jól gazdálkodott, és egy sok tekintetben korszerû, zömében elektronikus ügyintézést megvalósító, a nemzetközi színvonalhoz fokozatosan felzárkózó rendszerrel áll az állami irányítás és az ügyfelek rendelkezésére.

A magyarországi kataszter jelene és  fejlesztési irányai

Apagyi Géza és dr. Mihály Szabolcs
Földmérõ Találkozó 2005, Sepsiszentgyörgy, 2005. május 19-22.

1. BEVEZETÉS

A magyarországi kataszter jelenérõl és fejlesztési irányairól ezen a rangos nemzetközi fórumon szólni rendkívül idõszerû, hiszen egy több évtizede mûködõ rendszerrõl és szolgáltatásairól adhatunk számot a szakmai közönségnek, érintve a múltat, a nehézségeket, az eredményeket és vázolva jövõképet.
A téma részletes tárgyalása elõtt a címben szereplõ „magyarországi kataszter” fogalmát szeretnénk értelmezni, annak érdekében, hogy a sokféle (hazai és nemzetközi) kataszter szóhasználat közül rögzítsük a cikk szempontjából általunk lényegesnek ítélt megközelítést. Az Idegen szavak és kifejezések szótára (Bakos Ferenc, 1978) címû kiadványban például a kataszter címszó alatt a következõket találjuk: „ol → ném 1. Nyilvántartás (tárgyról, foglalkozási csoportról) 2. Telekkönyv, földadó-könyv”.
A tudományos igényességet és a túlzott precizitást mellõzve, mi a jelenlegi egységesített nyilvántartási rendszert értjük „magyarországi kataszter” megnevezés alatt, melyet a földügyi szakigazgatás Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által irányított hivatali hálózata mûködtet. Részét képezik: az állami földmérési alaptérkép és háttér munkarészei (pl. területjegyzék), továbbá az alaptérkép másolata, melyet ingatlan-nyilvántartási térképnek nevesít a vonatkozó törvény, továbbá a törvény szerint az ingatlan-nyilvántartás részei (tulajdoni lap, földkönyv, irattár stb.). A nyilvántartás tartalmát képezik alapvetõen: a földrészletek (ingatlanok, egyéb önálló ingatlanok), alrészletek és épületek grafikus és alfanumerikus adatai, a vonatkozó jogok és jogilag jelentõs tények.

2. ELÕZMÉNYEK

A fenti meghatározásban az egységesített jelzõnek igen nagy szerepe van, ugyanis a kataszter mai magyarországi helyzete egy hosszabb történelmi folyamat során formálódott, és alakult ki, melynek kezdetén egységességrõl, egyesített megoldásról nem beszélhettünk. Ezen idõszakról csak annyit, hogy 1945 után három fõhatóság (FM, IM, PM) irányítása alatt álló intézményekben, továbbá a járásbíróságok telekkönyvi hivatalai keretében mûködtek – több-kevesebb párhuzamossággal – azok az állami nyilvántartások, melyek jogutódjának tekinthetjük a mai „magyarországi kataszter”-t. Errõl bõvebben dr. Balázs László Az Állami Földmérés és a földadó kataszter 1945 utáni átszervezései (következmények és tanulságok) címû cikkében olvashatunk (GK 2005/3 8–16. old.). A folyamatos átszervezések kiinduló állapota 1945-ben a következõ intézményi struktúra volt (dr. Balázs L. hivatkozott cikke nyomán):

„1.) A Pénzügyminisztériumhoz tartozó szervezetek:
       a.) az Állami Földmérés (ÁF) és
            – két–három megyénként a földmérési felügyelõségek,
            – az (ÁF) felügyelete alá tartozó 
               · Országos Térképtár és
               · Háromszögelési Hivatal.
       b.) a földadókataszteri szervezet, továbbá
            – a földadókataszteri megyei szervezet, amely a megyei igazgatási szervezet pénzügyi
               osztályának keretében mûködött.
2.) A Földmûvelésügyi Minisztérium keretében mûködött:
      – az Országos Földhivatal (OF),
      – az OF Országos Mûszaki Osztálya,
      – a megyei földhivatalok és azok keretében a mûszaki osztályok.
3.) Az Igazságügyi Minisztérium keretébe tartozott a telekkönyvi irányító szervezet.
4.) A járásbíróságok keretébe tartoztak a területi telekkönyvi hatóságok.”

Kezdetben a földreform generálta hosszú átalakulási folyamat eredményeként, az egyre határozottabbá váló igazgatási, jogi és gazdasági igényekre tekintettel, a ’60-as évek végére és a ’70-es évek elejére világossá vált, hogy a párhuzamos nyilvántartások miatti pontatlanságok (aszinkronitás) tovább nem tolerálhatók; az irányítás és az intézményi háttér megosztottsága miatti szervezési nehézségek a helyzet tarthatatlanságára utaltak. A szükséges kormányzati döntések nyomán a mai szervezeti háttér alapjait lerakták, így megindulhatott az egyesített nyilvántartási rendszer felépítése. Ehhez –a jogszabályi feltételek megteremtése mellett – a mûszaki-technikai háttér biztosítására is szükség volt. A rendelkezésre álló földmérési alaptérképek, kataszteri térképek inhomogenitása, avultsága (vetület, tartalom, méretarány, pontosság, naprakészség) miatti kedvezõtlen állapotok új, illetve felújított térképeket igényeltek. Erre való tekintettel – az alaphálózati fejlesztések mellett – létrehoztuk az Egységes Országos Vetületi rendszert (EOV → EOVA; EOMA), mely az Egységes Országos Térkép Rendszer (EOTR) vetületi alapjait biztosítja ma is. Az így megvalósult, de befejezettnek azért nem mondható térképi háttér a mûszaki alapja és része az egységes ingatlan-nyilvántartásnak, mely a korábbi – abban az idõben már igen megbízhatatlanul mûködõ – telekkönyv és a további párhuzamos nyilvántartások helyébe lépett.

Az új, egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztése 1972-ben indult, és 9 évet vett igénybe. A munka során minden létezõ és bizonyító erejû mûszaki és jogi dokumentumot felhasználtunk, és az érintettek meghallgatására is sor került.

Az ingatlan-nyilvántartás célja:
• 
Államilag szavatolni 
     - az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és törvényes érdekeket, 
     - az ingatlan-forgalom biztonságát,
•  A valóságnak megfelelõ, közhiteles adatokat szolgáltatni
     - tanúsítás céljából,
     - az ingatlanokat érintõ tervezési, megvalósítási, gazdasági, pénzügyi, statisztikai, jogi és
       döntéshozói ügyletekhez.

Az ingatlan-nyilvántartás tárgya:
• 
Az ingatlanok, mint térbeli objektumok
     - földrészletek (alrészletek)
     - épületek és
     - egyéb önálló ingatlanok (EÖI)
egységes rendszerben történõ nyilvántartása.

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma:
Az ingatlan, mint térbeli objektum ingatlan-nyilvántartási attribútumai, nevezetesen
•  A geometriai leírás (hely, alak, szomszédsági viszonyok)
     - ingatlan-nyilvántartási térkép (kataszteri térkép)
     - alaprajz (EÖI esetén)
•  Az alfanumerikus leíró adatok (tul.lap I., II. és III.része)
     - az ingatlan adatai (pl. hrsz., ha., fekvés, mûvelési ág)
     - a jogosultak adatai (pl. tulajdonosi, jelzálogjogi adatok)
     - az ingatlanhoz kapcsolódó jogok (pl. tulajdonosi jog, vagyonkezelõi jog, szolgalmi jog,
       jelzálogjog)
     - a jogilag jelentõs tények (pl. jogi jelleg, kisajátítási eljárás, kérelem elutasítása,
       jogerõre emelés)
•  Az Okirat-tár.

Az ingatlan-nyilvántartás akkor felel meg rendeltetésének, ha az ingatlanok állami leltárba vétele egységes, vagyis országos érvénnyel:

  • Teljes körûen tartalmazza a nyilvántartás tárgyát képezõ adathalmaz valamennyi alfanumerikus és geometriai elemét
  • Az egyes elemek egyértelmûen azonosíthatók
  • Biztosított a nyilvántartott adatok tárolása
  • Biztosított az alfanumerikus és geometriai adatokban bekövetkezett idõközi változások vezetése
    -  változásokra vonatkozó kérelmek fogadása
    -  széljegyzés
    -  bejegyzés
    -  határozat hozatala és kiküldése az érintetteknek
  • Biztosított az adatok szolgáltatása és tanúsítása.

E hatalmas, embert próbáló munka, valamint az idõközi technikai és számítástechnikai fejlesztések, továbbá szervezési intézkedések eredménye a ma mûködõ rendszer, melyet egyszerûsítve itt a cikkben – mint már említettük –„magyarországi kataszter”-nek nevezünk.
A „magyarországi kataszter” szervezete nem más, mint a földügyi szakigazgatás intézményhálózata: 116 körzeti földhivatal, 19 megyei földhivatal, a Fõvárosi Földhivatal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), mint a földügy – operatív és K+F feladatokat végzõ – bázisintézménye. A közel 5000 köztisztviselõt foglalkoztató szervezet irányítása az FVM-en belül a Földügyi és Térinformatikai Fõosztály (FVM FTF) feladata. Szakmai tekintetben két állami tulajdonban lévõ közhasznú társaság felett is felügyeleti kompetenciával rendelkezik a fõosztály, jelesül: a Nemzeti Kataszteri Program Kht. és a világbanki projekttel indított földügyi tudásközpont, a CelkCenter Kht. A szakmai kötõdés fennáll a következõ két teljesen, illetve részben állami tulajdonú földmérési gazdasági társaság vonatkozásában is: a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Rt. és a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft.

Elmondható, hogy a földügyi szervezet agrártárcánál kialakított egységes irányítását tekintve 38, az egységes ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában 33 éves múlt igazolta a korabeli döntéseket, melyek a hatékony mûködés alapfeltételeit teremtették meg. Ezzel a lehetõséggel az elmúlt évtizedekben a szakterület jól gazdálkodott, és egy sok tekintetben korszerû, zömében elektronikus ügyintézést megvalósító, a nemzetközi színvonalhoz fokozatosan felzárkózó rendszerrel áll az állami irányítás és az ügyfelek rendelkezésére. 
Hogy ezt miként sikerült elérni, és tartalmilag mit fed a hazai egységesített megoldás, illetve milyen fejlesztésekben gondolkodunk? Nos, röviden errõl szólnak a következõ fejezetek.

3. A TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS KORSZAKA

A 15 évvel ezelõtt kezdõdõ rendszerváltás – többek között – a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság megteremtését tûzte ki céljául. Ezek egyik alapfeltételeként jelent meg az állami tulajdon privatizációja, kiterjesztve azt a termõföldre is. Ez utóbbi jogszerû megvalósítása nem nélkülözhette a hiteles dokumentumokra alapozott végrehajtást, melyben meghatározó szerep jutott a magyarországi kataszternek és intézményrendszerének. A kárpótlási, részarány-tulajdon rendezési stb. folyamat eredményeként jelentõsen megnövekedett az ingatlanok száma (7 millióról kb. 9 millióra), beindult az ingatlanforgalom. A földhivatalok napi terhelése a kárpótlási kampány miatt – kezdetben – ugrásszerûen, de azt követõen is tendenciózusan emelkedik. (Az éves ügyiratok száma ezen idõszak alatt – több mint hatszorosára bõvülve – 2004-ben meghaladta a 4 milliós mennyiséget.)
A földprivatizáció tömeges földmérési munkával is járt, melyet országosan az FVM, megyénként a megyei földhivatalok koordináltak, bevonva a földmérõ vállalkozásokat is. Az ehhez szükséges IV. rendû vízszintes alaphálózati munkákat fel kellett gyorsítani, a kelet-középeurópai térségben elõször alkalmazva nagy tömegben a GPS technikákat (ebben kulcsszerepet a FÖMI vállalt). Szakmatörténeti jelentõségûnek minõsíthetjük azt az eredményt is, hogy a földprivatizációs kampányban a numerikus földmérési munkavégzést sikerült szabályzatban megkövetelni, mely az akkori sürgetõ politikai nyomás miatt nem volt könnyen átvihetõ döntés. A jelen igazolja a szakmailag megalapozott törekvésünk helyességét.
Az említett kampány, majd az állandósuló növekedés a terhelésben a korábbi kezdeti stádiumból elõtérbe hozta, és hangsúlyossá tette a számítástechnikai fejlesztések kérdését. Szerencsére nem kellett a nulláról indulni, hiszen a szakterületen már korábban is születtek biztató részeredmények (egyedi városi digitális térképek; az ingatlan-nyilvántartás központi adatbázisa /tulajdonosi adatok nélkül/; a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer elsõ verziója /KDIR/). Ezekre viszont sajnos rányomta a bélyegét a szoftver és hardver termékekre kiterjedõ nyugati embargó, az ún. COCOM-lista.

3.1. A magyarországi ingatlan-nyilvántartás korszerûsítésének kezdete

Az egységes ingatlan-nyilvántartás létrehozása hazánkban a korábbi nyilvántartási adatokból 1973-ban kezdõdött, 1980-ban ért véget és 3026 község valamint 96 város adataival, vezetése papíron, manuálisan történt. Az egységes ingatlan-nyilvántartás a térképek és a tulajdoni lapok adatainak konzisztens, egy szervezet által történõ vezetésével átláthatóbbá és biztonságosabbá tette az ingatlan-nyilvántartást. Az egységes nyilvántartás egyúttal pontosabb, jobb adatokkal és információkkal tudta támogatni a gazdasági döntéseket, ami hozzájárult a rendszerváltás elõtti Magyarország mezõgazdaságának sikereihez is. A magyar egységes ingatlan-nyilvántartás jogi és intézményi rendszere a nemzetközi kitekintés alapján ma is megfelel a szakmailag elfogadott legkorszerûbb elveknek.
A 90-es években megnõtt a szerepe a földhivataloknak. A rendszerváltást követõ években lezajlott tulajdoni reform nagymértékben megnövelte a feladataikat. Az ingatlanok száma lényeges mértékben megemelkedett, a kárpótlás, részarány kiadás és nem utolsó sorban az állami, önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítése miatt. A tulajdoni lapok papír alapú, manuális vezetésével a megnövekedett feladatnak már nem lehetett eleget tenni. A számítógépesítés elkerülhetetlenné vált. Ennek az összetett és hatalmas méretû feladatnak az anyagi hátterét javarészt az EU PHARE „Földhivatalok számítógépesítése” elnevezésû segélyprogram támogatásával sikerült megoldani. A program elsõdleges célja az egységes ingatlan-nyilvántartást vezetõ földhivatalok részére egy integrált földhivatali számítógépes rendszer létrehozása, mely biztosítja az ingatlanok tulajdoni adatainak egységes (térkép és jogi adatok) kezelését és szolgáltatását.
Elsõ lépésben a Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer (KDIR) valósult meg (1993). A KDIR adatbázisai komplexen tartalmazták az ország minden ingatlanát, annak minden adatát, jogokat és jogilag jelentõs tényeket, de a térképek kezelésére nem volt alkalmas. A program elõnye volt a könnyû kezelhetõség. Egy ügyintézésben jártas dolgozó, néhány nap gyakorlás után önállóan tudott hibamentesen dolgozni a számítógépen. Az egyes programfunkciók könnyen átláthatók és kezelhetõk voltak, az ügyintézõ által végrehajtott módosítások naplózottan kerültek tárolásra. Nagymértékben meggyorsította a változásvezetést a földhivatalokban. Támogatta a papír alapú nyilvántartás számítógépre vitelét, segítségével 1997 végére teljes körûen megtörtént az adatok feltöltése.
A továbbiakban egyre fontosabb igényként vetõdött fel a térképi állománnyal történõ számítógépes kapcsolatteremtés. A különbözõ statisztikák elkészítésének lehetõsége is véges volt. A napi életben egyre sûrûbben merültek fel különbözõ adatkigyûjtési igények. Pl. egy naptári évben hány darab illetékmentes tulajdoni lap másolat került kiadásra és mely okból?

A nagy áttörést az EU PHARE programnak a földhivatalok számítógépesítése tárgyú fejlesztési projektje jelentette. Ennek keretében létrehoztuk a Térképi Alapú Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése (TAKAROS) hardver és szoftver együttest (a fõvárosban uniós és svájci támogatással a Budapesti Ingatlan-nyilvántartási Információs Rendszert /BIIR/). Azokat rendszerbe állítottuk a körzeti földhivataloknál (1999). Elkészült, és üzemel a TAKARNET intranet adatátviteli hálózat a földhivatalok között és külsõ felhasználók egyre bõvülõ körében (2003-tól). A megyei földhivatalok szerves kapcsolódását biztosító MEgyei TAKAROS (META) rendszer közvetlenül a bevezetés elõtt áll.
az említett fejlesztésekkel párhuzamosan a hazai szakmai közép- és felsõfokú oktatatási intézményekben folyt, és folyik a gyakorló szakemberek és a jövõ generációinak felkészítése is, hogy mielõbb képesek legyenek élesben alkalmazni az új eljárásokat. Ebben meghatározó szerepet vállalt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Fõiskolai Kara (Székesfehérvár). Itt említjük meg, hogy az ügyintézõk szakmai színvonalának további emelése érdekében a fõiskolai karon felsõfokú iskolai végzettséget nyújtó akkreditált ingatlan-nyilvántartási szervezõ képzés is folyik. (Ezzel részben kifogtuk a szelet abból a vitorlából, mely elgondolás a földhivatali ingatlan-nyilvántartási köztisztviselõk úgymond alulképzettségével kívánná igazolni ennek a területnek a bíróságokhoz rendelését.)

3.1.1. A TAKAROS rendszer és a fõvárosi BIIR

A körzeti földhivatalok TAKAROS rendszere és a fõvárosi BIIR olyan összetett programrendszerek, melyek a digitális térképek kezelésén kívül, teljes mértékben lefedik az elsõ fokon eljáró körzeti földhivatalok illetve a Fõvárosi Kerületek földhivatalának tevékenységét, munkafolyamatait úgy hogy a földhivatalokkal szemben támasztott igényeknek eleget tegyenek. A TAKAROS rendszer folyamatos javításon, fejlõdésen ment keresztül, a BIIR rendszert pedig egy rekonstrukciós projekt keretében lett kiegészítve a fejlesztést követõen felvetõdött igények kielégítése céljából.
Az egységes ingatlan-nyilvántartás vezetésére létrehozott, több évtizedes múltra visszavezethetõ, egységes jogi és intézményi rendszer ellenére az egységes ingatlan-nyilvántartás jogi (szöveges) adatainak és digitális térképeinek integrált kezelését nem sikerült elsõ lépésben megoldani.
1996-ban elkészült Digitális AlapTérképek szabványa az MSZ 7772-1, továbbiakban DAT szabvány. A digitális térképek létrehozására beindítottuk a Nemzeti Kataszteri Programot (NKP), ami visszafizetendõ kölcsönökbõl tervezett megoldani a digitális térképek egész országra kiterjedõ elkészítését.

A TAKAROS rendszerhez elvileg integráltan mûködni hivatott KÉKES rendszer a következõ problémák miatt nem volt alkalmas a használatba vételre.

  • Az 1996 elején indult fejlesztés adatmodellje nem felelt meg az idõközben elkészült DAT szabványnak,
  • Nem készült hozzá nagytömegû betöltõ modul,
  • Az elkészült program számos olyan hibát tartalmazott, ami az integrált mûködés miatt akadályozta a tulajdoni lapok vezetését is (egy körzeti földhivatal kísérleti jelleggel évekig használta).

A fõvárosban alkalmazott INFOCAM rendszer tudja a DAT szabvány szerint kezelni a térképeket, a kezdetben törvényszerûen meglévõ programhibákat a fejlesztõk kijavították, mára a fõváros kerületei digitálisan vannak vezetve, azonban a rendszer az eredeti koncepciónak megfelelõen nem integrált a BIIR-hez.
Az NKP kht. a digitális térképek megjelenítésére, átvételére majd forgalomba adására megindította a DatView fejlesztést.

3.1.2. A TAKARNET rendszer

A földhivatali adatok országos szintû elérésének és szolgáltatásának biztosítása, a hivataloknak egymással, illetve a külsõ felhasználókkal történõ összekapcsolása stratégiai fontosságú. Az információtechnológiai beruházások sorában a hálózat tölti be a kapcsolat, a kommunikáció lehetõségének szerepét a földhivatali adatbázisok és a felhasználók között. A hálózat kiépítésével és a földhivatali adatbázisok létrehozásával lehetõvé vált a földhivatali szolgáltatások elektronikus úton történõ országos elérése, vagyis az ország bármely részérõl bármely ingatlan adatai lekérdezhetõk. Az állampolgárok ügyeiket gyorsabban és biztonságosabban intézhetik (például, ha egy adásvételi szerzõdés megkötésekor egy olyan ügyvédhez fordulnak, aki hálózati kapcsolattal rendelkezik és a kérdéses ingatlan tulajdoni lapját azonnal meg tudja nézni).
A hálózat koncepciójának kidolgozására 1996-ban került sor. Nevét a TAKARos NETwork szóösszetételbõl kapta, utalva a TAKAROS projektre. Az éles fizetõs szolgáltatás a kezdeti technikai és jogszabályi problémák megoldását követõen 2003. január 1-én indult. Az alábbi ábrák a szolgáltatás elvi logisztikáját, és a hálózat földrajzi kapcsolatait mutatják.

model

strukt

Szolgáltatások a TAKARNET-en:
-  Teljes tulajdoni lap (törölt bejegyzéseket is tartalmazza),
-  Szemle tulajdoni lap (Csak az élõ bejegyzéseket tartalmazza),
-  Térkép másolat, helyszínrajz 2005. június 1-tõl a fõvárosi INFOCAM rendszerbõl

3.1.3.  A META rendszer

A korszerû ingatlan-nyilvántartás és földmérési alaptérkép, lépéstartás az IT fejlõdéssel és a kialakuló információs társadalom igényekkel az informatikai szolgáltatási igények kielégítése, az ingatlan- és földpiac mûködésének megkönnyítése, valamint az ügyfelek közérzetének javítása az európai integrációs elõkészületek fontos feltétele.
A megyei földhivatali rendszer (a META) megvalósítása is a TAKAROS koncepcióba tartozik. A META célja egy jól mûködõ térinformatikai megoldás kifejlesztése a megyei földhivatalok számára, és a feltételek megteremtése a földhivatalok földinformációs rendszer adatainak értékesítéséhez, valamint a TAKAROS körzeti földhivatali rendszer támogatása.
A META gondoskodik a szükséges információtechnológiai forrásokról a földhivatalok adatbázisainak karbantartásához, támogatja az értéknövelt termékek és szolgáltatások elõállításait, és bevezeti a vezetõi információs rendszert a földügyi szakág irányításába. Ez a rendszer jelenti a kaput a sokcélú, országos földinformációs szolgálat kialakításához, valamint támogatást nyújt az EU-tagsággal kapcsolatosan felmerült elvárások megoldásához.

Célok:
-  Jól mûködõ térinformatikai rendszer a megyei földhivatalok számára
-  LIS adatok értékesítése
-  TAKAROS-KFH rendszer támogatása
-  Vezetõi Információs Rendszer bevezetése

Fõbb követelmények:
-  Sokcélú elektronikus archiváló rendszer
-  KFH-k támogatása a MFH-nál történõ háttérfeldolgozással
-  Térképi és Ingatlan-nyilvántartási adatok kezelése TAKARNET-en keresztül
-  Vezetõi információ biztosítása földhivatali vezetõk számára

Feladatok:
-  Munkafolyamat-támogatás (pl. iktatás, iratkezelés)
-  KFH-k irányítása, ellenõrzése
-  KFH-i munka támogatása: minõség-ellenõrzés, új térképek átvétele, háttér-adatfeldolgozás
-  Statisztikai adatok gyûjtése, továbbítása
-  Megyei földhivatali szintû adatok kezelése
-  Digitális topográfiai és kataszteri térképek minõség-ellenõrzése
-  Térinformatikai adatok értékesítése
-  A földhivatali intézményhálózat által elõállított adattermékek terjesztése
-  Értéknövelt szolgáltatások terjesztése
-  Térinformatikai termékek elõállítása.

3.2. Jogszabályi és szabványi háttérrõl

Nagy jelentõségûnek ítéljük a jogszabályi háttér megteremtése érdekében kifejtett tevékenységünket is. Ennek eredménye, hogy a földmérési és térképészeti, illetve az ingatlan-nyilvántartási szakterület szabályozását a rendszerváltás elõtti kormányrendelet (1969), illetve törvényerejû rendelet (1972) szintrõl törvényi (az 1996. évi LXXVI. tv., illetve az 1997. évi CXLI tv.) szintre sikerült emelni. Természetesen miniszteri végrehajtási rendeletekre a továbbiakban is szükség van.
A digitális alaptérképek szabványának nemzeti szintû kidolgozása tekinthetõ az elsõ fontos szakmai szabványosítási lépésnek. Célszerû volt a feladatot a nemzetközi térinformatikai szabványokra támaszkodva végrehajtani (FÖMI). Ezt a szabványok szabályzatokra történõ lebontása követte (MSZ 7772-1:1997 Digitális alaptérkép fogalmi modellje c. DAT szabvány, DAT-1 és DAT-2 szabályzatok és mellékleteik).
A törvényi szabályozások teremtették meg a lehetõségét a hagyományos megoldásoknak számítógépes eljárásokkal történõ részbeni vagy teljes kiváltására. A törvényi jogszabályhelyek tették egyenértékûvé a digitális térképet a grafikus adathordozón lévõ földmérési alaptérképekkel (kataszteri térképekkel), illetve a papír alapú tulajdoni lapokat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisokkal. Ezek a jogszabályi feltételek és az arra épülõ technikai megoldások egy jogállamiság keretei között mûködõ modern államigazgatásban elengedhetetlenek.

3.3. Nemzeti Kataszteri Program

A jogszabályi háttér önmagában csak lehetõség. A beszerzett, illetve kifejlesztett hardver, szoftver konfiguráció csak egy jelentõs lépés a megvalósulás irányában. Az adatgyûjtés, az adatbevitel és az adatkezelés a legnagyobb kihívás egy számítógépre alapozott nagy rendszer vonatkozásában. Az ingatlan-nyilvántartás alfanumerikus tartalmát illetõen – komoly erõfeszítések árán – már ezeken túl vagyunk, mint említettük a rendszer országosan és megbízhatóan üzemel. Más a helyzet a térképi alapokkal. A térképi adatok numerizálását jelentõ igen költségigényes feladathoz nagy megfontoltsággal lehet csak közelíteni. Egymást erõsítõ, illetve gyengítõ nézõpontok ütköznek egymással: a gyorsaság, a teljesség, a váztérkép koncepció, a költségtényezõk, a pontosság, a fotogrammetria alkalmazhatósága, a régebbi térképi anyagok felhasználhatósága és annak mértéke stb. Ezek mérlegelése mellett döntöttünk a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) indításáról.
Az államnak a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényben meghatározott feladata az állami alaptérképek (földmérési, más néven kataszteri, illetve topográfiai térképek) elõállítása, felújítása, karbantartása, az ingatlan-nyilvántartás, állam- és közigazgatási feladatok, önkormányzatok, a területfejlesztés és a nemzeti informatikai infrastruktúra térképi adatigényének biztosítása. Az NKP indítását a fenti célok határozták meg azzal, hogy hosszú távon végrehajtható feladat keretében elkészüljön az egész ország területére a több célra használható, számítógépen kezelhetõ térképrendszer, szakterületi szabványban meghatározott és ellenõrzött minõségi paraméterekkel. Az NKP – állam által garantált – hitelbõl történõ finanszírozását, mûködési feltételeit kormányhatározatok rögzítik. A program koncepciója hosszú távon végrehajtandó feladatként kívánja megvalósítani a megjelölt célokat. A kitûzött feladatait az FVM által alapított Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság (NKP Kht.) közbeszerzési eljárásokon keresztül valósítja meg. Az NKP Kht. szakmai felügyeletét és koordinációját az FVM látja el. A Kormány 2002/1997. (I. 15.) Korm. határozata értelmében az NKP végrehajtásának aktuális helyzetérõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter évente tájékoztatást ad a Kormány részére.

Az 1997-ben a szabvány és szabályzatok alapján megindult Digitális földmérési Alaptérkép (DAT) készítés. Az elsõ néhány év tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a mûszaki igényességgel és az informatikai korhoz illeszkedõen megfogalmazott jelentõs mértékû új felmérésre alapozott feladat végrehajtása elhúzódó, ennek következtében nem képes megfelelõen reagálni a térinformatikai alapok iránti, egyre inkább követelõzõ jogos igényeknek. Egy másik szempont is felmerült, nevezetesen az, hogy az Európai Uniós agrártámogatási rendszer térinformatikai háttérigényének kielégítése – elsõsorban a külterületen – nem késleltethetõ. Ezek, valamint a nemzetközi tapasztalatok motiválták a NKP felgyorsítására irányuló elõkészítési munkát és kormányzati döntést. A meglévõ – hatályos – kataszteri térképek vektoros digitális átalakítása tûnt a célnak legmegfelelõbb megoldásnak, mely az ingatlan-nyilvántartás tulajdonjogot és jogilag fontos tényeket garantáló rendszeréhez is zökkenõmentesen képes idomulni.

4.  A JELENLEGI HELYZET

4.1.  A kataszteri térképek digitális változatai az NKP-ban

Az analóg kataszteri térképek digitális átalakítása és digitális újfelmérése a DAT szabvány teljes körû alkalmazásával. Kataszteri térképek digitális változatainak megteremtése érdekében történt felgyorsítási döntés és program: külterületi vektoros digitális térképek (KÜVET) és a belterületi vektoros digitális térképek (BEVET) elkészítése. A szabvány szerint készült, 2005-ben rendelkezésre álló DAT állományokat az alábbi ábra mutatja:

dat

A KÜVET tartalmi lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy a rendszerváltást követõen megtörtént a termõföldekkel kapcsolatos kárpótlás, illetve a – szövetkezeti tulajdon megszüntetésével – az ún. részarány kiadás, amely szintén a termõföldekhez kapcsolódott (földprivatizáció).A földprivatizáció során keletkezett földrészletek numerikus adatokból kerültek kitûzésre, és az ingatlan-nyilvántartásban ezek bejegyzése megtörtént. A folyamat eredményeképpen az ország külterületének mintegy 55-60%-ára jogerõs numerikus (digitális) adatok álltak rendelkezésre. A KÜVET végrehajtása során ezen adatokból szerkesztett digitális térkép kerül kiegészítésre a ”hiányzó” területek analóg térképekbõl történõ digitalizálásával. A településenként elkészített külterületi vektoros digitális térkép – az FVM által kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – egységes rétegkiosztással, pontkódolással rendelkezik. A készítés során az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ mûszaki adatok összevetésre kerülnek a térképi adatokkal (helyrajzi szám, terület, alrészlet, minõségi osztály). Az esetleges ellentmondások feloldása után a külterületi vektoros digitális térképet forgalomba helyezzük, az analóg térképeket a forgalomból kivonjuk.

A BEVET technológia és tartalmi lényege gyakorlatilag a külterületek feldolgozása során szerzett tapasztalatokra és elvekre alapul. A különbség abban van, hogy kevesebb numerikus adat áll rendelkezésre, ezért a meglévõ analóg térképek digitalizálása jelenti az alapot, amelybe bedolgozásra kerülnek a numerikus adatokkal rendelkezõ földrészletek adatai. A belterületi térképek digitális átalakítása a KÜVET-tel azonos egységes rétegkiosztással, pontkódolással készül. A digitális átalakítás során rögzítik az eredeti analóg térképekre vonatkozó minõségi, megbízhatósági információkat. A befejezõ átvételi vizsgálat során megtörténik az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ mûszaki adatok összevetése, az esetleges ellentmondások feloldására intézkedéseket foganatosítanak a földhivatalok.  Ezt követõen összeállításra kerül a település teljes vektoros digitális térképe a KÜVET és BEVET állományából, amely fekvésektõl és az eredeti méretaránytól függetlenül egységes rendszerben kezelhetõ, mint ingatlan-nyilvántartási egység.
Az NKP következõ szakaszában (2008-tól) terveink szerint az elkészült vektoros digitális térképek helyszíni mérésekkel történõ felújítása, szükséges esetekben újfelmérése kezdõdik meg, az érvényben lévõ DAT szabvány és szabályzatrendszer elõírásainak megfelelõen. Valamennyi magyarországi kataszteri térkép digitális átalakításának, s így a digitális ingatlan-nyilvántartási adatokkal együttesen történõ teljes körû szolgáltatás beindításának végsõ idõpontja – jelenlegi ismereteink és technikai lehetõségeink alapján – 2008. január 1.

4.2. DAT térképkezelõ szoftver

A DatView fejlesztés beindítását 2000-ben az NKP keretében végzett DAT térképek állami átvételi vizsgálata indikálta. Az elkészült szabványos térképi adatbázisok állami átvételi vizsgálatához a FÖMI-ben mûködik a DAT adatállományok belsõ konzisztenciáját vizsgáló szoftver, de a földhivatalok nem rendelkeztek megfelelõ eszközzel. Szükség volt a DAT szabványban, illetve szabályzatban elõírt mintavételes vizsgálati eljáráshoz az adatbázis megjelenítésére és a valósággal való egyezõség vizsgálatára. Ez utóbbira készült a DatView szoftver kiinduló változata. A fokozatosan jelentkezõ igények hatására a kiinduló szoftver továbbfejlesztésre került, alkalmassá tettek a változásvezetés végrehajtására is.
Az elkészült DAT adatbázisok ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszerbe (TAKAROS) történõ betöltésére, a szöveges és térképi adatok összekapcsolására, ennek következtében az új térképi adatok érvényesítésére 2004-ben továbbfejlesztésre került a DatView. Az eredményül kapott DatView3 szoftver célkitûzése, hogy a DAT adatmodellnek megfelelõen elvégezhetõ legyen a térképbõl származó, az ingatlan-nyilvántartásban szereplõ adatok nagy tömegû betöltése a TAKAROS-ba, azontúl pedig biztosítani lehessen a térképi adatbázisok változásvezetését, a földhivatali ügyviteli rendbe illeszkedõen. A szoftver integrálása a TAKAROS teljes átalakításával vált volna lehetségessé. E teljes átalakítás elkerülésére – átmeneti megoldásként – a két szoftver egymás mellé került telepítésre, a két adatbázis közötti kapcsolatok informatikai megoldásával. Ezt a megoldást lehetõvé tette az is, hogy mindkét szoftver azonos adatbázis-kezelõt használ.

A DatView fõbb jellemzõi:
-  Térképkezelõ rendszer, nagy adatbázisokra optimalizálva
-  A TAKAROS rendszer adatbázisával együttmûködik
-  Képes fogadni a Magyarországon forgalomba lévõ ITR és a DAT formátumú digitális kataszteri térképeket
-  Az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma egy képernyõn elemezhetõ
-  Fel van készítve az elektronikus ügyintézésre
-  Tematikus térképek és elektronikus listák segítségével támogatja a birtokrendezés végrehajtását.

5.  JÖVÕKÉP

5.1. Középtávú terv az egységes ingatlan-nyilvántartás szerinti térkép kezelésére

A most már digitálisan meglévõ szöveges és grafikus (térképi) adatok együttes szolgáltatásának és a szolgáltatás számlázási rendszerének mûködtetése a TAKAROS V3.0, DatView V3.0 és TAKARNET V4.0 együttmûködésében – mint kialakítandó feladat. Ezt a fajta egységes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatást a felgyorsultan megjelenõ digitális állományok és a már régen meglévõ szöveges ingatlan-nyilvántartási adatok együttes szolgáltatására, de nem integrált megoldással lehet elképzelni és ezért csupán a szükségletekre választ adó átmeneti megoldás.
Az egységes ingatlan-nyilvántartás adatainak kezelése és szolgáltatása azt kívánja meg, hogy a nyilvántartás az õ elemeit objektumorientáltan és relációs adatbázisban kezelje, ahol valamely objektum (pl. a földrészlet) integráltan írattatik le geometriai adataikkal (térképileg) és az ingatlan-nyilvántartás szöveges jogi attribútumaival. Ez a megoldás egy, az egységes ingatlan-nyilvántartás és a DAT-szabvány/szabályzatok elveivel összhangban lévõ szoftvert és adatbázist igényel, amelynek kifejlesztése a FÖMI-ben már elkezdõdött, de a realizálás csak a DatView használata mellett, középtávon oldandó meg célszerûen.

A DATR középtávú megoldásra vonatkozó javaslatot a Geodézia és Kartográfia szaklapban is bemutattuk (Mihály, 2004).

5.2. A magyarországi kataszter informatikai továbbfejlesztésének további fõbb irányai:

  • a TAKARNET-es szolgáltatás integrált szemléletû átalakítása
  • a szolgáltatás központban elhelyezett, de a földhivatalok munkaállomásairól karbantartott adatbázisból való megoldása
  • az elektronikus kormányzat hálózatán történõ egységes ingatlan-nyilvántartási szolgáltatás a szolgáltatási és földhivatali munkafolyamatok teljes összezárásával és az ügyfelek internetes, visszacsatolásos kezelésével
  • az ingatlan-nyilvántartásban érintett számára értesítést küldõ rendszerének bevezetése (e-mail-es megoldás, sms-megoldás, képernyõs megoldás)
  • az adat-elõállítás és –karbantartás, valamint a finanszírozási megoldásának és a társadalmi igények kielégítési formái koncepciójának a kidolgozása (pl. a hazai és informatikai társadalom stratégiának, az elektronikus kormányzat beindulásának, az EU-s PSI direktíva (közérdekû adatok más célú hasznosításáról szóló EU-s jogszabály és az INSPIRE figyelembevétele, az adatvédelmi szempontok, az egyre inkább kötelezõ adatkooperáció és nem utolsó sorban a szolgáltató állam fogalomrendszerének szem elõtt tartása).

IRODALOM
FVM Földügyi és Térképészeti Fõosztály: Elõterjesztés a Vezetõi Értekezlet részére a Nemzeti Kataszteri Program elõrehaladásáról, valamint a kormányzati intézkedések eredményérõl (belsõ anyag) – 13.228/1/2002.
Dr. Joó István: A földügyi szakigazgatás egyes aktuális kérdéseirõl (Interjú Apagyi Géza FVM fõosztályvezetõvel) – GK 2005/3. szám 3–7. old.
Dr. Balázs László: Az Állami Földmérés és a földadó kataszter 1945. utáni átszervezései (következmények és tanulságok) – GK 2005/3. szám 8–16. old.
Dr. Mihály Szabolcs: A Földmérési és Távérzékelési Intézet K+F tevékenysége és eredményei, mint a magyar téradat-infrastruktúra része – GK 2004/8. szám 3-36.old.

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés




   

Ki van itt?

Jelenleg 78 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF