Advertisement
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
A FIG Kongresszus apropóján PDF Nyomtatás E-mail
2014. augusztus 12.
A Földmérők Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Surveyors), francia elnevezéséből rövidítve FIG (Fédération Internationale des Géométres) soron következő XXV. Kongresszusát Kuala Lumpurban, Malajziában rendezte 2014. június 16-21 között „Szembenézve a kihívásokkal, növelve a fontosságot” (Engaging the Challanges, Enhancing the Relevance) címmel. Ennek kapcsán itt is szeretnénk felhívni a figyelmet a földmérők 1878-ban Párizsban alapított nemzetközi szakmai szervezetére, amely a földmérő szakmát, a földmérők érdekeit képviseli szerte a világban. A FIG az ENSZ által elismert, nem-kormányzati szervezet, több mint 120 ország helyi szakmai szervezeteit képviseli.
 
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT), illetve jogelődje szinte a kezdetektől tagja a szervezetnek. Magyarországot teljeskörű tagsággal az MFTTT képviseli a FIG Magyar Nemzeti Bizottsággal (elnöke: Zalaba Piroska, titkára: Osskó András), emellett a a szervezet akadémiai tagja a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara, és támogató tagsággal rendelkezik a Földmérési és Távérzékelési Intézet.
 
A FIG szakmai munkáját tíz bizottságban végzi. A munkabizottságok feladatait és munkatervét a négy évente megrendezésre kerülő FIG kongresszusokon tartott közgyűlések hagyják jóvá négy éves periódusokra. Minden tagszervezetnek joga van kinevezni egy nemzeti delegáltat mind a tíz bizottságba, a társult és akadémiai tagoknak pedig joguk van egy levelező tagot delegálni a bizottságokba. A FIG bizottságai a következők:
 
1. Bizottság – Szakmai szabványok és gyakorlatok
  • A földmérés, mint szakma értelmezése
  • Professzionális gyakorlat, jogi szempontok és szervezeti rendszerek
  • Szabványok és elismertetések
  • Etikai kódex és alkalmazása
  • Alul-képviselt csoportok a földmérésben
  • Információ-technológia menedzselés és professzionális gyakorlat
  • Projekt menedzsment, minőség és a mintaértékű gyakorlati tapasztalatok
  • Támogatás az alul-képviselt csoportok számára
2. Bizottság – Szakmai oktatás
A 2. Bizottság keretében több magyarországi egyetem érdekelt elsősorban a tananyagfejlesztés, oktatástechnológia területén. Számukra pályázatok által nyújtott lehetőségek jól kihasználhatók.
  • Tananyag fejlesztés
  • Tanulási és oktatási módszerek és technológiák
  • Oktatási menedzselés és marketing
  • Szakmai tudás folyamatos fejlesztése
  • Hálózatépítés az oktatásban és képzésben
3. Bizottság – Térinformációs Menedzsment (SIM) 
  • Földügyi, tulajdonjogi és hidrográfiai térinformációs menedzsment (beleértve a vonatkozó folyamatokat és erőforrásokat)
  • Térbeli adat infrastruktúra, adat modellek és szabványok, felhasználhatósága és jogi szempontjai
  • Tudás és készség transzfer, menedzsment a SIM (Térinformációs menedzsment) számára
  • Hatás a szervezési szerkezetre, üzleti modellekre, a szakmai gyakorlatra és adminisztrációra
  • Térbeli információk menedzselése a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és szegénység csökkentésének érdekében
4. Bizottság – Hidrográfia
  • Hidrográfiai felmérés
  • Vízrajzi oktatás, képzés, és CPD
  • Tengeri környezet & CZM
  • Információfeldolgozás és menedzselés
  • Analóg és digitális hajózási- és mélység-térképezés, beleértve az ENC (Elektronikus Navigációs Térképek) térképeket is.
5. Bizottság – Helymeghatározás és mérés
  • Mérés tudománya (műszerezettség, metodológia és útmutató)
  • Pontos és megbízható geodéziai adatok meghatározása a természetes és mesterséges alakzatok földhöz és környezetéhez kötött helyének, méretének és formájának és időbeli változásának viszonylatában.
6. Bizottság – Mérnökgeodézia
  • Topmetrikus adatok és vonatkozó információk kinyerése, feldolgozása és menedzselése a projekt életciklusa alatt (az építkezési területen)
  • Minőség-ellenőrzés és érvényesítés építőmérnöki konstrukciók és nagy objektumok előállítására során
  • Modern elgondolások a kitűzésben és gépirányításban
  • Deformáció monitoring, analízis és értelmezés, dinamikus teherhordó struktúrák mérése (általános)
  • Deformációk és mozgások előrejelzése mérnöki projekteknél, bányákban és földtanilag veszélyes területeken
  • Automatikus mérőrendszerek, építési, ipari és multi-szenzoros rendszerek
  • Földi lézerrendszerek, azok használata az építészetben, az építőmérnöki szakmában és az iparban
  • Ipari mérőrendszerek - méréstan, tesztelés és minőség-ellenőrzés
  • Szabványok a szerkezetépítéssel, deformáció méréssel és mérőrendszerekkel kapcsolatban
7. Bizottság – Kataszter és földügyi igazgatás
  • Fejlett kataszter
  • Földügyi igazgatás fejlesztése
  • Megbízható és biztonságos földhasználat és földbirtoklás
  • Innovatív fejlett technológiák alkalmazása a földügyi igazgatásban
8. Bizottság – Területi tervezés és fejlesztés
  • Regionális és helyi struktúra-tervezés
  • Városi és vidéki földhasználat tervezése
  • Irányelvek tervezése, környezetjavítás
  • Földhasználat tervezése és megvalósítása
  • Állami és magán társaságok
  • Településekhez köthető informális fejlemények a területfejlesztésben, a tervezésben és az irányításban
  • Mega városok újra tervezése, építése 
  • Környezeti fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiák
9. Bizottság – Ingatlan- értékelés és gazdálkodás
  • Értékelés, - lakóingatlan értékbecslése ár- és értékbecslők segítségével különböző célokra, beleértve  pl. a piaci értéket, a tulajdont terhelő adókat, kiemelkedő területeket, sérülések és egyéb  behatásokat eredményező események által kiváltott értékcsökkenéseket, valamint a közhasznú célokra történő kisajátításokat
  • Beruházás lakóingatlanokban, beruházás tervezése
  • Közlekedési eszközök a lakóingatlan beruházásban
  • Lakóingatlanok finanszírozása, fejlesztések finanszírozása, földhasználat kivitelezhetőségi tervei
  • Lakóingatlanok közgazdaságtana, lakóingatlanok piaca és piaci elemzése
  • Gazdálkodás a tulajdonnal önállóan vagy céges formában
  • Tulajdoni rendszerek menedzselése a közös és egyéni erőforrások hatékony felhasználása érdekében
  • Állami tulajdon igazgatása
10. Bizottság – Beruházás gazdálkodás
  • Beruházás gazdálkodás, beleértve a mérnökgeodéziai felmérést, költségek mérnöki tervezését és menedzsmentjét, a költségbecslést és tenderezést
  • Kereskedelmi menedzsment beleértve a megszerzést, kockázatkezelést, szerződések jogi alapjait az építkezési és az építkezésen kívüli tevékenységeknél
  • Projekt és program menedzsment beleértve a tervezést / ütemezést
Magyar vonatkozásban hagyományosan jelentős szerepet töltöttünk be a 2. (Szakmai oktatás) és 7. (Kataszter-földügyi igazgatás) Bizottságban, ahol a bizottság elnökeit és titkárait az NymE GEO, és a FÖMI adta 2010-ig. A 2. Bizottság elnöke dr. Márkus Béla, a 7. Bizottság elnöke Osskó András volt. Ezen kívül szintén hosszú múltra tekint a magyar aktív részvétel a 3. Bizottságban (Térinformáció Menedzsment) is, aminek témakörei rendkívül tág spektrumot ölelnek át, az e-közigazgatástól a térbeli adatinfrastruktúra kialakításának technológiáit, szabványait is beleértve.
 
Az idei az első FIG kongresszus 1878 óta, amit Ázsiában rendeztek meg. A kongresszus keretében sor került a szervezet 37. közgyűlésére is. A kongresszussal párhuzamos zajlott a FIG Fiatal Földmérők Hálózatának (FIG Young Surveyors’ Network) konferenciája is nagy sikerrel, sajnos magyar részvétel nélkül. A fiatal földmérők tevékenységéhez ismert közösségi oldalakon is lehet csatlakozni.
 
A Közgyűlést és a szakmai előadásokat, szekciókat a FIG Tanács (elnök, 6 alelnök és az ACCO egy főképviselője) és a FIG Végrehajtói Testület (ez az ACCO, amely a Bizottságok elnökeinek testülete) egy-egy egésznapos tanácskozása előzte meg.
 
A kongresszuson a közgyűlés két alkalommal teljes napon keresztül ülésezik, ekkor kerül sor a szervezet elmúlt négy évének értékelésére, a beszámolók elfogadására, az új négyéves ciklus munkatervének elfogadására, valamint a az új FIG elnök és egyéb tisztviselők megválasztására. A közgyűlésen 61 tagszervezet vett részt (az MFTTT nevében Zalaba Piroska, a FIG Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), és az első napi ülésén döntően tagsági kérdésekkel (új tagok felvétele, tagság kizárása megszüntetése stb.) foglalkozott. Ebben a részben változtatták meg a részvevők a közgyűlési szavazati jogok rendszerét is. Az új szabályozás szerint a közgyűlésen:
-    egy szavazata van annak a szervezetnek, amely egyéni tagjainak száma 999, vagy kevesebb,
-    három szavazata van annak a szervezetnek, amely egyéni tagjainak száma 5 500, vagy több, és
-    két szavazata van minden további szervezetnek.

Eszerint az MFTTT egy szavazattal rendelkezik, és a későbbiek folyamán a szavazás is ennek megfelelően történt. A közgyűlés második ülésén a különböző tisztségviselők, illetve konferencia helyszínek meg- és kiválasztásáról született döntés.
  • A FIG elnöke a 2015-2019 közötti időszakban Chryssy Potsiou asszony, a Görög Műszaki Kamara tagja lett. Sajnálatos, hogy a pozícióra csak egy jelölt volt. Több tagszervezet ellenszavazattal fejezte ki ezzel kapcsolatos elégedetlenségét, ami igen ritkán történik meg.
  • Ugyanerre az időszakra két alelnököt választott a közgyűlés, Rudolf Staiger (Német Földmérő Szövetség), valamint Diane Dumashie (Okleveles Földmérők Királyi Társasága, Egyesült Királyság) személyében.
  • A közgyűlés döntött továbbá több jelentkező közül a 2017. évi FIG munkahét helyszínéről is, amely Helsinki, Finnország lesz.
  • A FIG következő, 2018. évi kongresszusának helyszíne pedig Isztambul, Törökország lesz.

 A jelenlegi és a következő Tanács balról jobbra:
Rudolf Staiger alelnök 2010-2018, Teo CheeHai elnök 2011-14, Chryssy Potsiou elnök 2015-18, Diane Dumashie alelnök 2015-18, és Cheng Pengfei alelnök 2012-16. Bruno Razza alelnök sajnos nem volt jelen.
 
A FIG közgyűlés is megvitatta és támogatásáról biztosította az Amerikai Földmérő Társaság és az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) közös javaslatát egy világszerte közel azonos időpontban, minden évben hagyományosan megrendezendő „Nemzetközi Földmérő Nap”-ról, amely minden évben valamely híres földmérő tevékenységéhez kapcsolódna. Magyarország a kezdeményezéshez csatlakozva a Nemzetközi Földmérő Napot már két alkalommal rendezte meg az MFTTT szervezésében.
 
 
 
A közgyűlésen
 
Ez a kongresszus a FIG egyik legnagyobb látogatottságú eseménye volt, több mint 2 500 résztvevővel a világ 100 országából. Fontos kiemelni, hogy a kongresszust Dato’ Sri Mohd Najib bin Tun Haji Abdul Razak, Malajzia miniszterelnöke nyitotta meg, amely mindenképpen jelzi a rendezvény kiemelkedő fontosságát, a szakma elismertségét. Beszédében - amely magyar fordítása itt olvasható - hangsúlyozta a földmérők kulcsfontosságú szerepét a fenntartható társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésben. Kiemelte, hogy a földmérő szakemberek az általuk beszerzett adatokat, azokat értelmezve minél előbb osszák meg a politikusokkal a hatékony és objektív döntéshozatal érdekében.
 
 
Malajzia Miniszterelnöke megnyitóbeszédet tart a Kongrersszuson
 
A kongresszus több mint 170 műszaki szekciót kínált 550 előadással , amelyekben mind a 10 bizottság aktív szerepet vállalt. Közreműködőként és néhány tematizált szekcióval részt vett a kongresszuson a Világbank, FAO, UN-ESCAP, UN-GGIM, UN-Habitat/GLTN.

A kongresszuson négy plenáris ülés volt. Az első a klímaváltozás és a földügy ezzel kapcsolatos teendőivel foglalkozott. Az előadók között szerepelt Dato’ Sri Mustapa Mohamed, Malajzia kereskedelmi és ipari minisztere, Gregory Scott az ENSZ Gazdasági és Társadalmi divíziójától és Clarissa Augustinus, az ENSZ Településekkel foglalkozó programjától.

A második és a harmadik plenáris ülés a fölmérők kulcsszerepével foglalkozott a fenntartható társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődésben. Ennek keretében előadások hangzottak el a FAO, a Világbank, az IAG, a CLGE és más fontos szervezetek részéről. Mindkét plenáris ülésen a térbeli információk fontosságát emelték ki a nemzetgazdaság fejlődésében és az objektív döntéshozatalban.

A negyedik plenáris ülés témája a 2015 utáni fejlesztési kérdések voltak, kapcsolódva az ENSZ Milleniumi Fejlesztési céljaihoz. Az ülésen a földmérők felelősségéről, a térbeli információk környezeti célokra történő felhasználásáról és mindezek olyan alkalmazásáról volt szó, mely az emberiséget „Egy olyan jövő megvalósítása felé vezeti, amelyet mindannyiunk számára akarunk.”
 
Külön szekció foglalkozott a „Kataszter 2014” 1998-ban megjelent FIG kiadványban foglaltak megvalósulásával és jövőjével, illetve ezzel kapcsolatosan megjelent egy új kiadvány is "Kataszter 2014 és azon túl" címmel. A kiadvány megvizsgálja a korábbi anyagban tett alapelveket, azok megvalósulását  és tárgyalja a kataszteri rendszerek lehetséges fejlődési irányait.
 
A kongresszuson három szekció is foglalkozott az UN GGIM kezdeményezésével egy Globális Geodéziai Vonatkoztatási Keret (Global Geodetic Reference Frame for Sustainable Development) kialakítására a fenntartható fejlődés érdekében. A szekciókat az UN GGIM Ázsiai és Csendes-óceáni Regionális Bizottsága, valamint a FIG 5. Bizottsága (Helymeghatározás és Mérések) közös szervezésében tartották. A téma népszerűsége is mutatja, hogy legalábbis globális szinten, felismerték a térbeli adatok és az azokat előállító földmérő szakma fontosságát és az ENSZ-en keresztül megjelenik a politikai támogatás is a földmérés mellett.
A „Globális Geodéziai Vonatkoztatási Keret a Fenntartható Fejlődés Érdekében” című határozatot az ENSZ 2014 évi közgyűlése elé terjesztik végső elfogadásra. A közgyűlés elfogadta a Bizottság „Térben Tudatos Kormányok és Társadalmakról” szóló nyilatkozatát.
Megjegyzendő, hogy az UN GGIM Európai Bizottsága még csak most van alakulóban, várhatóan az ENSZ ez év augusztusi ülésén megalakulását elfogadja.

A kongresszuson sor került a FIG és a Világbank közös kiadványának a „Célirányos Földügyi Igazgatás” (Fit-for-purpose Land Administration) megvitatására is, amellyel kapcsolatos nyilatkozatot a közgyűlés elfogadta.  A közös kezdeményezés célja megértetni, elsősorban a fejlődő országok szakembereivel és politikusaival a földügyi igazgatás szükségességét a gazdasági fejlődésben. A kiadványban egy olyan földügyi igazgatás modelljét mutatják be, mely nem a térbeli információk kataszteri pontosságát helyezi előtérbe, hanem azt, hogy a földtulajdon és használat formálisan, jogi eszközökkel rendezve és regisztrálva legyen a rendszeren belül és azok térbeli helyzetét egyszerű eszközökkel (pl. űrfelvétel digitalizálásával) határozzák meg. Napjainkban a fejlődés iránya az, hogy a térbeli adatok aktualitása és tematikus tartalma fontosabb, mint a térbeli helyzet pontossága.

A kongresszus sikeréhez két magyar előadással járultunk hozzá. Prof. Márkus Béla a 2. Bizottság szekciójában a hatékonyabb tananyagfejlesztés kérdéseiről beszélt, Iván Gyula, a FÖMI műszaki főtanácsadója pedig a 7. Bizottság szekciójában a jelenleg zajló magyar földügyi fejlesztéseket mutatta be.

A FIG kongresszust kísérő három napos kiállításon 56 nemzetközi és maláj kiállító jelent meg, a legnagyobb multinacionális vállalatoktól kezdve, egészen a kisebb hazai cégekig. A kiállítást is Malajzia miniszterelnöke nyitotta meg.

A FIG XXV. Kongresszusa a korábbi kongresszusokhoz hasonlóan szakmailag rendkívül fontos esemény volt. Elsősorban a jelentősen leszűkült anyagi lehetőségek miatt a magyar aktivitás az utóbbi években csökkent a FIG rendezvényeken, a Bizottságok munkájában. 2015-ben a FIG Munkahét Bulgáriában, Szófiában kerül megrendezésre, remélhetőleg a közeli helyszín több kolléga számára teszi majd lehetővé a részvételt, beleértve a fiatalokat is. Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló is felhívja a szakmai iránt érdeklődők figyelmét a FIG-ben folyó tevékenység fontosságára, a nemzetközi találkozók hasznosságára, többek között újabb lendületet adva az aktív magyar részvételnek is.
 
Összeállította: Zalaba Piroska


 
 
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés




   

Ki van itt?

Jelenleg 40 vendég online
Advertisement
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK

© 2007-2017 FM FF