A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
E-kormányzás és földügy PDF Nyomtatás E-mail
2006. október 10.

Az e-kormányzáshoz, e-szolgáltatásokhoz megfelelõ, mûködõ intézmény hálózat szükséges. A ma elfogadott szakmai irányzat az integrált irányítás, mely azt jelenti, hogy lehetõleg egy intézmény hálózat koordinálja az e- kormányzást és szolgáltatásait. Néhány példa, tapasztalat mutatja, hogy azokban az országokban, ahol az elektronikus kormányzás kiépítése, mûködése elõrehaladott állapotban van, a Kataszter, Térképészeti Hatóság, vagy az Egységes Ingatlan-nyilvántartás intézményi hálózata felelõs, hogy koordinálja, mûködtesse az e-kormányzást, adminisztrációt és szolgáltatást.

         Az e-kormányzás és a Kataszter, Ingatlan-nyilvántartás,
földügyi igazgatás szerepe

Osskó András
FIG 7. Bizottság (Kataszter és Földügyi Igazgatás) elnöke

Bevezetés

Az informatika fejlõdése rendkívül gyors világszerte. Ezt a gyors fejlõdést követi az alkalmazások széles köre, de elsõsorban technikai téren és sajnálatos, hogy a gyakorlati alkalmazásokban, különösen a kormányzati és közintézményeknél, nincsenek kihasználva az informatika adta lehetõségek. Az elektronikus kormányzás bevezetése és mûködtetése iránt rendkívül növekszik az igény világszerte.
A fejlett országokban általában a kormányok kezdték fejleszteni az e- kormányzást, hogy támogassák és javítsák a kormány mûködésének hatékonyságát és egyidejûleg elektronikus szolgáltatást nyújtsanak a külsõ felhasználóknak és a polgároknak. Vannak olyan fejlett országok, elsõsorban Ázsiában (India, Dél Korea, Kína) ahol a fejlett információs technológia létezik, de több más feltétel - jogi, intézményi -  hiányzik az elektronikus kormányzás bevezetéséhez.  
A technikai fejlõdés egyik hozadéka az elektronikus kormányzás megvalósítása lehetne és a világ minden részén fokozott igény van rá, mind a döntéshozók, a gazdasági élet szereplõi, mind a széles társadalom részérõl. Természetesen az elektronikus kormányzás bevezetésének és mûködtetésének sok feltétele van és jelenleg csak nagyon kevés ország rendelkezik minden feltétellel.

Legfontosabb feltételek

  1. jogszabályi változások, új törvények
  2. jól mûködõ, országos informatikai infrastruktúra
  3. jól mûködõ, integrált intézmény rendszer
  4. a különbözõ informatikai rendszerek, adatbázisok harmonizálása
  5. különbözõ kormányzati adatbázisok egyesítése
  6. az e-kormányzás, ügyintézés teljes elfogadása a társadalom részérõl

Az e-kormányzás mûködésének és bevezetésének feltételei

1. Jogszabályi, törvényi változások

Az információs technológia fejlõdése rendkívül gyors világszerte, de a  szükséges jogszabályi változások nem követik a technológiai változásokat, az állam, kormányok nem tapasztalják az elõnyeit az információs technológia használatának. Azok a jogszabályi változások, melyek támogatnák az elektronikus kormányzás bevezetést , nagyon lassúak. Ennek számos oka van: a jogi szakma eléggé konzervatív, rendkívül ragaszkodnak a hagyományokhoz, mint a papíralapú szerzõdések, pecsét, stb. Az elektronikus okiratok, dokumentumok bevezetése, az elektronikus ügyintézés szintén egyszerûsítheti az eljárásokat, javítja az átláthatóságot és ez nem mindig érdeke a jogi szakmának sok országban. Szintén tény, hogy az átlag állampolgár, sok országban, szintén ragaszkodik a papír szerzõdésekhez, személyes jelenléthez a hivatalokban, stb..
Azokban az országokban, ahol a demokratikus hagyományok már régóta élnek, az e-kormányzás bevezetése, alkalmazása sokkal elõbbre tart. Gondolok elsõsorban a skandináv országokra, Hollandiára, Nagy- Britanniára.
Széleskörû jogszabályi változások szükségesek ahhoz hogy mûködjön az elektronikus kormányzás, szolgáltatások, melyhez  be kell vezetni az e-aláírást, e-dokumentumokat és az e-eljárásokat, ügyintézést.
A  különbözõ adatok, adatbázisok tulajdonjoga, a „copyright” szintén gyakran okoz problémát. Különbözõ állami intézmények létrehozói és karbantartói adatbázisoknak, vezetik a változásokat és egyidejûleg adat- és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak a külsõ felhasználók részére. Ezen  szolgáltatások ellenértéke sokszor részei költségvetésüknek és gyakran monopol helyzetben vannak a szolgáltatások és az adatok eladása terén.

2. Teljes körûen mûködõ informatikai rendszerek

Ahhoz hogy bevezessük és mûködtessük az e-kormányzást, adminisztrációt teljeskörûen, az egész ország területén mûködõ informatikai rendszer szükséges. Az állam felelõssége, feladata, hogy kiépítse azokat a technikai feltételeket, informatikai infrastruktúrát, melyek lehetõvé teszik az e-kormányzást.

Melyek a legfontosabb feltételek, hogy a rendszer mûködjön ?

  • Az egész országra kiterjedõ, nagy kapacitású telekommunikációs rendszerek. Fontos, hogy minden állampolgár részére egyenlõ lehetõséget biztosítson az e-kormányzás szolgáltatásai eléréséhez.
  • Digitális, nyilvános adatbázisok léte. Kataszter, ingatlan-nyilvántartás, cég regisztráció, épület nyilvántartás, cím nyilvántartás, adó  hatósági nyilvántartás, önkormányzati adatbázisok a legfontosabbak az e-kormányzásban
  • A Nemzeti Térbeli Adat Infrastruktúra létrehozása szintén alapfeltétele az e-kormányzás bevezetésének, mûködtetésének

„A Nemzeti Térbeli Adat Infrastruktúra léte változást jelent életünkben, bemutatva a valóságot, integrálja az információkat és behozza mindennapi életünkbe. Az állampolgárok    megtalálhatják a térbeli információkat a Web-en, mely  információkat integrálják a legtöbb alkalmazásban és szolgáltatásban is.” (Geographical information and value for society” Knut O. Flathen, Norvég Térképészet és Kataszter  fõigazgatója)

3. Az állami adatbázisok harmonizációja

Az elmúlt 10-15 évben különbözõ közintézmények, magán cégek számos térbeli és egyéb adatbázist hoztak létre, Ezeket az adatbázisokat nem harmonizálták és sok esetben az adatbázisok duplikáltak, több azonos célú adatbázis jött létre. Ahhoz, hogy a jövõben elkerüljük ezt a duplikációt, az adatbázisok harmonizációja rendkívül fontos. A leggazdaságosabb és legolcsóbb megoldás, mely több országban már gyakorlat, az állam által létrehozott térbeli alapadatok (digitális kataszteri, topográfiai térképi és egyéb térbeli adatok) kötelezõ használata és a különbözõ speciális adatbázisokat ezeken az alapokon hozzák létre.

4. A különbözõ állami adatbázisok integrációja

Világszerte, elsõsorban a fejlett országokban, már gyakorlat a különbözõ állami adatbázisok, elsõsorban az ingatlan-földtulajdonhoz kapcsolódó adatok integrációja és az intézmények különálló szolgáltatásainak felváltása integrált adatok szolgáltatásával. Sok ország már régóta felismerte, hogy fontos az ingatlan- földtulajdonnal kapcsolatos tevékenységek és adatok integrációja. Az egyik példa a kataszter és ingatlan-nyilvántartás (telekkönyv) adatbázisainak, majd intézményeinek  integrációja jogszabályi egységesítéssel.

A tapasztalatok alapján az alábbi adatok, adatbázisok integrációja rendkívül elõnyös.

  • Kataszter
  • Ingatlan-nyilvántartás
  • Cég-nyilvántartás
  • Épület-nyilvántartás
  • Cím- nyilvántartás

Ez elõnyös az állami, önkormányzati intézményeknek, hiszen kapcsolatuk és hozzáférésük van egymás adatbázisához, és elõnyös a külsõ felhasználóknak is hiszen minden fontos adatot megtalálnak a központi adatbázisban. 

5. Intézményi kérdések

Az e-kormányzáshoz, szolgáltatásokhoz megfelelõ, mûködõ intézmény hálózat szükséges. Amit korábban említettem, a ma elfogadott szakmai irányzat az integrált irányítás, mely azt jelenti, hogy lehetõleg egy intézmény hálózat koordinálja az e- kormányzást és szolgáltatásait.
Néhány példa, tapasztalat mutatja, hogy azokban az országokban, ahol az elektronikus kormányzás kiépítése, mûködése elõrehaladott állapotban van, a Kataszter, Térképészeti Hatóság, vagy az Egységes Ingatlan-nyilvántartás intézményi hálózata felelõs, hogy koordinálja, mûködtesse az e-kormányzást, adminisztrációt és szolgáltatást.

Néhány példa:

Dánia                 Dán Kataszter
Norvégia            Norvég Térképész és Kataszter Hatóság (ingatlan-nytilvántartás)Svédország       Kataszter
Hollandia           Kataszter (egységes ingatlan-nyilvántartás)

Mi az oka, hogy ezek az intézmények a legalkalmasabbak hogy mûködtessék, koordinálják az e-kormányzást, ill. az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat?

A.) Tulajdonosai és szolgáltatói a digitális kataszteri, egyéb térképi és térbeli adatoknak, információknak. Egységes ingatlan-nyilvántartás esetében, tulajdonosai és szolgáltatói a föld- ingatlan tulajdonnal kapcsolatos tulajdon- és egyéb jogi adatoknak.
Ezek az intézmények szintén felelõsek a fenti adatok, jogok változásának regisztrálásáért, a jogi és térképi adatok karbantartásáért. Az adatbázisok tartalmazzák az ingatlan- földtulajdonhoz kapcsolódó jogi és térképi információkat, adatokat.

Jogi adatok:
Tulajdonjogi adatok, korlátozások, szolgalmi jogok, közösségi jogok, jelzálog jog, egyéb jogok

Térképi adatok, információk:
Az ingatlanok leíró adatai. Helyrajziszám v. egyedi azonosító, cím(utca, házszám), épület információk, mûvelési ág, földhasználat, föld érték, területi adatok, stb.
A kataszteri térkép szolgáltatja az ingatlan birtokhatárainak adatait, közigazgatási határokat (állam, megye, település) Ezek a rendszerek térbeli információkat is tartalmaznak.

Az e-kormányzásnak az egyik fõ célja az, hogy különbözõ szolgáltatásokat biztosítson az állampolgároknak és más külsõ felhasználóknak elektronikus úton. Az ingatlanokhoz, földhöz kapcsolódó adatok talán a legfontosabbak és leggyakrabban használtak a külsõ felhasználók, az önkormányzatok és kormányzati szervek részérõl. Ezek az adatok szükségesek többek között a szabályozási tervekhez, egyéb építésügyi hatósági tevékenységhez, ingatlan fejlesztéshez, közlekedés irányításhoz, mentõszolgálat irányításához, katasztrófa védelem támogatásához, hogy néhány példát említsek.

B.) Az egész országra kiterjedõ intézményrendszer
A kataszter, egységes ingatlan-nyilvántartás intézményrendszere decentrális, tevékenysége kiterjed az egész országra. A felhasználóknak könnyû hozzáférésük van az ingatlan- földtulajdonhoz fûzõdõ jogi, térképi, térbeli adatokhoz, még akkor is, ha részben analóg formában vannak.

C.) Megfelelõ számú, jól képzett szakemberrel rendelkeznek
A Kataszter intézményrendszere, Egységes Ingatlan-nyilvántartást mûködtetõ intézmények megfelelõ számú és képzettségû szakemberrel rendelkeznek, melyek szükségesek az e-kormányzáshoz, szolgáltatások biztosításához. Jogászok, földmérõk, informatikusok és más szakemberek mindazokkal a széleskörû ismeretekkel, tudással rendelkeznek, melyek lehetõvé teszik, hogy koordinálják, mûködtessék az e-kormányzást, szolgáltatást.
Nem nagyon van más  közigazgatási, kormányzati intézmény, melynek tevékenysége lefedi az egész országot, megfelelõ kapacitással és olyan széleskörû szakmai tudással rendelkezne, ami szükséges az e-kormányzás koordinálásához. Természetesen a szakmai ismereteket és az informatikát folyamatosan fejleszteni kell.

6. Az e-kormányzás, szolgáltatás elfogadása a társadalom részérõl

Az elektronikus kormányzás és szolgáltatások bevezetése és mûködésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a felhasználók és a társadalom elfogadja. Európai tapasztalatok alapján az e-kormányzás bevezetésének két alapvetõ akadálya lehet, az un. „formális” és „informális”.
Az egyik leglényegesebb „formális” akadály a szükséges jogszabályok hiánya vagy lassú változása. Az „informális” akadályok között fontos szerepet játszik, hogy mind a felhasználók, és sokszor, mind a szolgáltatásokat nyújtó intézmények munkatársai ragaszkodnak a hagyományokhoz, a hagyományos mûködéshez, ügyintézéshez.
A fentiek alapján az e-kormányzás elfogadtatása a társadalommal, a szereplõkkel ugyanolyan fontos, mint a modern technológia megléte és a jogszabályi változások.

Magyar helyzet

Írásom elején felsoroltam, hogy véleményem szerint, melyek az e-kormányzás bevezetésének legfontosabb feltételei és ennek alapján nézzük meg röviden mi a helyzet Magyarországon.

1.)  Bizonyos jogszabályi változások történtek, mely az e-ügyintéshez, kormányzáshoz szükségesek –2001 XXXV. Törvény az elektronikus aláírásról, 193/2005 Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól, 1044/2005 Korm. határozat a közigazgatás korszerûsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról- többek között. Ez mindenképpen elõre lépés, de nem elegendõ. A másik probléma, hogy a meglévõ jogszabályok adta lehetõségek gyakorlati alkalmazása is késik. Ennek egyik oka, hogy az e-ügyintézés, kormányzás, a szabvány szerinti e-dokumentumok, szerzõdések növelik az eljárások átláthatóságát, egyszerûsítését, és ez nem minden szakmai csoportnak kedvezõ. Az is igaz, hogy az átlag állampolgár is ragaszkodik a papírhoz.
Nem véletlen, hogy az e-kormányzás elsõsorban a skandináv országokban van elõrehaladott állapotban, ahol a demokráciának hagyománya van, az eljárások, ügyintézés átláthatósága, egyszerûsége, korrupció mentessége az állampolgárok részérõl követelmény a döntéshozók és egyéb szereplõk felé.


2.) Magyarország rendelkezik jó informatikai stratégiával és az alap infrastruktúra korszerû. A probléma az, hogy intézményi szinten már messze nem állunk ilyen jól. Legtöbb esetben a költségvetési források hiánya akadályozza az e-szolgáltatások, felhasználói igényeknek megfelelõ kialakítást. Sok esetben a felügyeleti minisztériumok nem látják az informatika „hasznát”, mert az analóg és az elektronikus ügyintézést, levelezést párhuzamosan használják, az elektronikus dokumentáció használata nem elfogadott, stb. A felhasználók, elsõsorban a vidéki kistelepüléseken, szintén nem rendelkeznek eszközökkel és nem tudják használni az elektronikus szolgáltatásokat.

3.) Sok térbeli adatbázist hoztak létre a különbözõ kormány intézmények, önkormányzatok az elmúlt évtizedben. Ezek harmonizációja nem történt meg. A harmonizáció, a Nemzeti Térbeli Adatinfrastruktúra létrehozása fontos és sürgõs feladat és EU-s elvárás.

4.) A különbözõ közcélú adatbázisok integrálása szintén alapelv manapság sok fejlett európai és más országban. A központi adatbázis üzemeltetése, az integrált szolgáltatás olcsóbb és egyúttal  hatékonyabb, egyszerûbb a külsõ felhasználók részére is. Természetesen az adatbázisok karbantartása, változások vezetése a szak intézmények feladata kell hogy legyen és a központi adatbázis  koordinálása is szakfeladat.


5.) Az e-kormányzás mûködtetéséhez intézményrendszerek is szükségesek, integrált mûködéssel, melyet koordinálni kell. A mûködõ e-kataszter, e- ingatlan-nyilvántartás, e- földügyi igazgatás fontos, ha nem a legfontosabb eleme az e-kormányzásnak.
Európai példák alapján, azokban az országokban, ahol az e-kormányzás már részben, vagy egészben mûködik- elsõsorban a skandináv országokban- a Kataszter, Térképészeti Hatóság, vagy az Egységes Ingatlan-nyilvántartás intézmény rendszere felelõs, hogy koordinálja az e-kormányzás megvalósítását, mûködését.
Véleményem szerint Magyarországon is a földügyi igazgatás intézmény rendszere - Földhivatal intézményrendszer, FÖMI- alkalmas lehet az e-kormányzás koordinálására, mûködtetésére. Korábban már felsoroltam az okokat, az ingatlan- földtulajdonhoz kapcsolódó  többcélú adatbázis, térbeli információk, országot lefedõ intézmény rendszer, korszerû informatikai rendszerek, sokrétû szakmai tudással rendelkezõ, megfelelõ szakember gárda, stb.

6.) Nyilván Magyarországon is, ahogy már több ország tapasztalata mutatja, az e-kormányzás bevezetéséhez, mûködéséhez szükséges az egész társadalom egyetértése, elfogadása. Ugyancsak szükséges, hogy mindenki számára azonos esélyt biztosítsanak az információk, az e-kormányzás, ügyintézés és azok szolgáltatásai igénybevételéhez, eléréséhez. Amíg ez nem történik meg, nem fog mûködni.

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
FM
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF