Az ingatlan-nyilvántartás megosztására tett kezdeményezés ellenében a földügyi igazgatás megmutatta, hogy képes a hatékonyságra és a jogbiztonság fenntartására. Számomra egyértelmû, hogy a felmerülõ közigazgatási feladatok a leghatékonyabban a jelenlegi egységes rendszerben oldhatóak meg. A hatékonyság és a jogbiztonság további fejlesztésére a földügyi szakigazgatásnak tovább kell lépnie az elektronikus ügyintézésben. A szolgáltatásokat egyenlõ feltételek mellett kell biztosítani az üzleti szereplõk, a lakosság és az államháztartás szervezetei számára.

Éljen tovább a szolgáltató Földhivatal!

Dr. Berczi Norbert
Dezsõ és Társai Ügyvédi Iroda

Az ingatlanok jelentõsége kiemelkedõ az üzleti és a magánforgalomban. Szerzõdéskötéskor a tulajdonjogot igazolni kell. Ez Magyarországon a közhiteles ingatlan-nyilvántartás feladata.

Néhány évvel ezelõtt a nyilvánosság elõtt zajlott a vita az ingatlan-nyilvántartás átalakításáról. Ezt a vitát egyik oldalról a telekkönyvi rendszer iránti nosztalgia jellemezte. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a bíróságok feladata lenne az ingatlanokon fenn álló jogok (pl. tulajdonjog) és terhek (pl. jelzálog) vezetése.

A feladatot a földhivatalok a régi telekkönyvi nyilvántartást felülmúlva látják el – szólt a másik álláspont. Az ingatlanok elhelyezkedését, az épületek létét a kataszteri térképen ábrázolják és feltüntetik a változásokat. A térképi és a jogi nyilvántartás együtt alkotja az egységes ingatlan-nyilvántartást.

Az egységes nyilvántartást számítógépen vezetik. Ma már bármelyik ingatlan tulajdoni lapját az ügyvédi irodánkból is elérhetjük. Ez a telekkönyvi nyilvántartásban még nem volt lehetséges. Az ingatlanokat nem tartalmazta teljes körûen, informatikai kapcsolat sem létezett. Az ezt megvalósító TakarNet európai összehasonlításban is szakmai elismerést vívott ki.

A földhivatalokat összekötõ informatikai rendszer központja a kutatatási és fejlesztési feladatokat is ellátó Földmérési és Távérzékelési Intézet. Mindezek együtt alkotják a földügyi szakigazgatást, mely ellátja a termõföld hasznosításával összefüggõ hatósági feladatokat is. Az egész gazdaság számára fontos, mi történik a földügyi igazgatással.

Az ingatlan-nyilvántartás megosztására tett kezdeményezés ellenében a földügyi igazgatás megmutatta, hogy képes a hatékonyságra és a jogbiztonság fenntartására Az ügyvédekkel, közjegyzõkkel és a bankokkal együttmûködve évente több mint hárommillió beadványt bírál el, miközben a jogorvoslati ügyek száma csupán ezrelékben mérhetõ. Az eltelt idõszakban elhalkult az ingatlan-nyilvántartást és a földügyi igazgatást megosztani szándékozók hangja.

Idõközben újabb fejlesztések valósultak meg. Az ingatlan-nyilvántartási térképek digitalizálása ebben az évben befejezõdik. 2005-ben az ország teljes területérõl légifelvételt készítettek. A légifevételbõl – az informatika segítségével –ortofotót állítottak elõ. Ezen, mivel fényképrõl van szó, láthatóak a természetes és mesterséges tereptárgyak, de térképi pontossággal mérések is végezhetõek rajta.

A tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép és az ortofotó is digitális, így számítógépen összekapcsolhatóak. Ennek eredményeként a természetben vagy a fejlesztési elképzelésekbõl ismert terület, és az ingatlanok jogi határai azonosíthatóak és az azokra vonatkozó tulajdoni lapok gyorsan beszerezhetõek. Mindez hatékonyabbá teheti a döntéshozatalt mind az üzleti életben mind a közigazgatásban.

A földügyi szakigazgatás finanszírozása átalakulóban van. Kiadásainak kevesebb, mint felét biztosította a múlt év végégéig a központi költségvetés, a fennmaradó részt bevételekbõl kellett fedezni. A bevételek jelentõs része a tulajdoni lapok szolgáltatásából származott. 2006-ban a költségvetési támogatás a töredékére csökkent, a kiadásoknak csupán négy százalékát fedezi. Törvény írja viszont elõ, hogy január elsejétõl az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ezáltal egyértelmûen szolgáltatássá alakult a földhivatal tevékenysége, szolgáltatássá, melyért az ügyfelek fizetnek. A díjbeszedésre sikeresen átállt a földügyi szakigazgatás, a kérelmekrõl az új elõírások hatályba lépésékor üzemszünet nélkül döntött.

A közelmúltban két kormányzati döntés látott napvilágot. Az egyik a 2006. november 3-án benyújtott T/1202. számú törvényjavaslatban olvasható, a másikat november 22-én ismertette a Kormány. A törvényjavaslat, több mint harminc törvény módosításával a földhivatal kifejezést törölné a jogszabályok szövegébõl és azt ingatlanügyi hatóságra cserélné. A Kormány szándékai nem egyértelmûek. Arra kér felhatalmazást, hogy kijelölhessen egy vagy több ingatlanügyi hatóságot. Miért lenne a jövõben több ingatlanügyi hatóság? Csak nem az egységes ingatlan-nyilvántartás szétválasztására vonatkozó döntést kívánja mindezekkel elõkészíteni?

A változás az ügyeket kizökkenti a rendes kerékvágásból, átmenetileg mindig zavart okoz. A mindenki által ismert földhivatal névhez egy mûködõképes rendszer kapcsolódik. Nincs szükség az ingatlan-nyilvántartást vezetõ földügyi szakigazgatás alapvetõ átalakítására, a névváltozás sem hoz semmilyen kedvezõ fejleményt.

A másik döntés a finanszírozásról szól. 2007-tõl a földügyi szakigazgatás egyáltalán nem részesülne a központi költségvetésbõl származó támogatásban. A szolgáltatási díj emelkedik, ötezer helyett hatezer forint lesz annak általános mértéke. Ez a gyakorlatban nem jelent elviselhetetlen terhet az ügyfelek számára. De fel kell tenni egy fontos kérdést. Fizet-e mindenki, aki igénybe veszi a földhivatali szolgáltatást? A válasz nemleges. A díjtörvény személyi és tárgyi díjmentességeket biztosít. A költségvetési szervek, az önkormányzatok és a bírósági végrehajtók nem fizetnek. A részükre nyújtott szolgáltatás számláját a többi ügyfél állja.

A bírósági végrehajtók eljárásához kapcsolódó díjmentesség a követelés érvényesítésének állami támogatását jelenti, holott ennek tartalmát és formáját semmi nem indokolja. Miért a támogatás és miért a földhivatalok útján?

Az államháztartáson belüli szervezetek díjfizetése ellen nem érv, hogy az állam csak egyik zsebébõl tenné a pénzt a másikba. Mindegyik zsebbel szemben elvárás, hogy hatékonyan gazdálkodjon. Ennek elvei és módszerei az üzleti életben rendelkezésre állnak. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének megfizetésével a számvitel által kezelhetõ, átlátható viszonyok jönnek létre. Ez minden zsebnél szükséges az erõforrások takarékos felhasználásához. Az ingyenesség erre nem ösztönöz.

Az ingatlanforgalom zavartalansága alapvetõ érdek. Az ehhez nyújtott állami szolgáltatás színvonalának javítása indokolhat csak változtatást. A döntéskor tisztában kell lenni azzal, hogy az ingatlanügyekben rendszerint együttesen jelentkeznek a jogi, mûszaki és gyakran a termõföld hasznosításával összefüggõ kérdések. Számomra egyértelmû, hogy a felmerülõ közigazgatási feladatok a leghatékonyabban a jelenlegi egységes rendszerben oldhatóak meg. A hatékonyság és a jogbiztonság további fejlesztésére a földügyi szakigazgatásnak tovább kell lépnie az elektronikus ügyintézésben. A szolgáltatásokat egyenlõ feltételek mellett kell biztosítani az üzleti szereplõk, a lakosság és az államháztartás szervezetei számára.