A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Földhivatalok korszerûsítése PDF Nyomtatás E-mail
1998. június 30.

Ez a tájékoztató rövid történelmi visszatekintést és aktuális helyzetismertetést tartalmaz, valamint részletezi az 1990-98 közötti nyolc év vonatkozó eseményeit és jelentõsebb eredményeit, a korszerûsítési stratégia jellemzõit, az ingatlan-nyilvántartási szektor fejlõdését és távlatait.

Tájékoztató a földhivatalok korszerûsítésérõl
1990 - 1998

Podolcsák Ádám, Zalaba Piroska
Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Földügyi és Térképészeti Fõosztály, Budapest, 1998. június

1. Háttérinformáció 

Az itt hivatkozott stratégiát 1996-ban minisztériumi szinten jóváhagyták, és összhangban van a kormány által kezdeményezett államigazgatási reformmal is. E stratégia képezi a társminisztériumokkal és a szakma adatainak felhasználásában érdekelt egyéb intézményekkel egyeztetett együttmûködés alapját. Menetközben azóta az aktuális körülményeknek megfelelõen némiképp módosult.

1.1. Történelmi visszatekintés 

Magyarországon az ingatlanokhoz fûzõdõ tulajdon- és használati viszonyok rendszeres és ellenõrzött bejegyzése több mint 130 év óta folyamatosan történik. A bejegyzéseket a gazdasági filozófiában, a mezõgazdasági gyakorlatban és különösen a politikai irányításban ez idõ alatt bekövetkezett számos változás ellenére többé-kevésbé folyamatosan karbantartották. Ez különösen hasznosnak bizonyult, amikor az adatok készen rendelkezésre álltak 1989-ben, a földnek és az egyéb ingatlanoknak a rendszerváltás kapcsán elhatározott újraelosztása idején is. Nevezetesen az Osztrák-Magyar Monarchia idejébõl örökölt aranykorona alapú földértékelés adatai, melyek felbecsülhetetlen segítséget jelentettek a földkárpótlásra és részarány-kimérésre jogosultság tisztességes elbírálásában.

Az ingatlan-adatokhoz tartozó kb. 60000 kataszteri térkép három nagy országos kataszteri felmérés eredménye. A térképek méretaránya, pontossága, aktualitása, de adathordozója és fizikai állapota is eltérõ. Mintegy 60%-uk az 1970-ben bevezetett Egységes Országos Térképészeti Rendszer vetületi rendszerében és méretarányában készült. Ezek a hagyományos papíralapú térképek a mai kor követelményeinek már nem felelnek meg. Nagyarányú térképfelújítás és a térképi adatok digitalizálása, illetve új digitális térképek elõállítása indult meg az 1997. év elsõ negyedében, a Nemzeti Kataszteri Program keretében.

1.2 A földügyi igazgatás szervei és feladatai

A 'földügyi igazgatás' gyûjtõfogalom, melyet a Földmûvelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Fõosztályára (FTF), a földhivatali hálózatra (Fõvárosi Földhivatal, Fõvárosi Kerületek Földhivatala, 19 megyei és 115 körzeti szintû földhivatal) és a Földmérési és Távérzékelési Intézetre (FÖMI) alkalmazunk, tehát mindazokra, akik a jogszabályok szerint 1972 óta felelõsek érte. Személyi állománya mintegy 4400 fõ, évi költségvetése kb. 8 milliárd Ft, melynek 80%-át költségvetésbõl kapja, 20%-át pedig szolgáltatásainak bevételébõl fedezi.

1. ábra A földügyi igazgatás szervezeti felépítése

E szervezet kezeli kb. 7 millió földrészlet és 1,5 millió egyéb önálló ingatlan adatait. Helyrajzi szám azonosít minden földrészletet, ingatlant, melyek adatait a tulajdoni lapok 1.(az ingatlan leírása, fekvése, fizikai adatai), 2.(tulajdonviszonyok) és 3.(jogi információ, terhek, korlátozások) részei rögzítenek.
Minden földrészletet, ingatlant nyilvántartanak a kataszteri térképeken is. A tulajdoni lapok és térképek összhangját a helyrajzi számok biztosítják.
A magyar ingatlan-nyilvántartás 1972 óta egységes rendszerben kezeli az ingatlan-adatokat és a hozzájuk tartozó térképeket, ezért hatékony és értékes szolgáltatást tud nyújtani mind a tulajdonosoknak, mind az adatfelhasználóknak. Ezt a lehetõséget a számítógépesítés során bõvíteni lehet a földügyi igazgatás minden egyéb, földhöz fûzõdõ információjának (földminõsítés, földhasználat, földvédelem) a rendszerbe történõ integrálásával.

1.2.1 Földmûvelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Fõosztálya (FTF)
Az FTF az FM közvetlen alárendeltségében mûködik. Az FTF felelõs a földügyi szervezetben folyó földmérési és térképészeti tevékenység általános irányításáért. Az FTF az FM szerves része, annak egy fõosztálya. Kizárólagos döntési jogkör nélkül, de tevékenyen részt vesz a földhivatali hálózat költségvetésének kialakításában.

Fõ tevékenységei a következõk:

  • Földügyek és térképészet stratégiai szintû tervezése, ami felöleli a földhasználatot, a földvédelmet, a földminõsítést, az ingatlan-nyilvántartást, a nagyméretarányú térképezést, a polgári topográfiai térképkészítést, a geodéziai szolgálatot, a távérzékelést,
  • A stratégia alapján megvalósuló projektek tervezése,
  • A hálózat napi tevékenységének irányítása a megyei földhivatalokon keresztül,
  • Sajátos és egyedi tevékenységek irányítása a FÖMI-n keresztül,
  • Kezdeményezés és vezetõ szerep a szektort érintõ jogalkotásban.
  • A szektort érintõ panaszügyek kivizsgálása,
  • Részvétel a kapcsolódó szakterületek jogalkotásában.

Irányítás és szervezeti felépítés
Az FTF az FM országos szintû fõosztálya, amit egy fõosztályvezetõ és helyettese irányít az osztályvezetõk segítségével.

1.2.2 A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)
Az 1967-ben alapított Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) az FTF központi földmérési és térképészeti szervezete Magyarországon. Létszáma mintegy 150 fõ.
A FÖMI az FTF alárendeltségében mûködik. Fõ tevékenységei a következõk:

  • Országos szintû földmérési és térképészeti tevékenységek szervezése és irányítása, az állami pénzeszközök helyes felhasználásának biztosítása,
  • Geodéziai, földmérési, térképészeti és távérzékelési adatok archiválása és szolgáltatása,
  • Geodéziai, földmérési, térképészeti és távérzékelési tevékenységek nemzetközi koordinációja,
  • Az államhatár karbantartása,
  • Részvétel a földhivatali hálózat minõségellenõrzésében,
  • A hálózat számítógépes berendezéseinek használatához mûszaki és oktatási támogatás nyújtása,
  • A hálózat adataiból értéknövelt adattermékek elõállítása és karbantartása,
  • A hálózatban használt mûszaki rendszerek és a hálózat termékeinek és szolgáltatásainak dokumentálása a központi könyvtárban,
  • A szektorhoz kapcsolódó továbbképzések,
  • A szektor képviselete nemzetközi fórumokon,
  • Részvétel hazai és nemzetközi távérzékelési programokban,
  • Távérzékelési adatok beszerzése és elõfeldolgozása.

A FÖMI általában felelõs:

  • az országos szintû adminisztratív tevékenységek elvégzéséért (pl. országhatár pontok karbantartása, országos adat- és térképtár fenntartása és adatszolgáltatás, térképkészítés, stb.)
  • a mûszaki kutatásért és fejlesztésért.

1.2.3 Megyei földhivatalok
A 19 megyei földhivatalt illetve a Fõvárosi Földhivatalt a hivatalok mûködéséért felelõs hivatalvezetõk irányítják az FTF vezetõjének alárendelve. A megyék nagyságának megfelelõen az egyes megyei földhivatalok mérete jelentõsen eltérõ. Az átlaglétszám 40 és 70 között változik. A megyei földhivatal irányítja és felügyeli az illetõ megye körzeti földhivatalait. Adatokat szolgáltat, és operatív feladatokat is végez az országos projektek végrehajtása érdekében.

A megyei földhivatalok által támogatott tevékenységek és feladatok
A megyei földhivatalok feladata a megye körzeti földhivatalainak ellenõrzése és technikai támogatása. Irányítják és ellenõrzik a megye, beleértve a megyei és a körzeti földhivatalok gazdálkodását. Kapcsolódási pontot képeznek a budapesti székhelyû FTF és a vidéki körzeti földhivatalok között.

A megyei földhivatal fõ tevékenységei a következõk:
1. Vezetés

  • Tervezés,
  • Napi tevékenységek irányítása,
  • Az elért eredmények idõszakonkénti értékelése,
  • Az erõforrások elosztása,
  • Helyi szintû közönségkapcsolatok,
  • Adatszolgáltatás a felsõbb vezetési szintnek.

2. Földmérési osztály

  • A nagyméretarányú térképek készítésének leszerzõdése,
  • A térképkészítés minõségbiztosítása,
  • A geodéziai hálózat pontjainak fizikai karbantartása,
  • Privatizációs, földrendezési projektek végrehajtása,
  • Nagytömegû adatszolgáltatás,
  • Adatszolgáltatás a hivatalvezetésnek.

3. Ingatlan-nyilvántartási osztály

  • A privatizáció végrehajtásának támogatása
  • Panaszügyek intézése
  • Nagytömegû adatszolgáltatás
  • Adatszolgáltatás a hivatalvezetésnek

4. Földminõsítési és földvédelmi osztály

  • A privatizáció végrehajtásának támogatása
  • Földminõsítési és értékelési tevékenység
  • A termõföld védelme
  • A földhasználat figyelemmel kisérése
  • Adatszolgáltatás a hivatalvezetésnek.

5. Pénzügyi Osztály

  • Pénzügyek könyvelése,
  • Gazdasági kalkulációk,
  • Gazdasági nyilvántartások vezetése,
  • Adatszolgáltatás a hivatalvezetésnek és a gazdasági elszámoltató szerveknek.

1.2.4 Körzeti földhivatalok
A körzeti földhivatalt hivatalvezetõ irányítja, aki a megyei hivatalvezetõ alárendeltje. A körzeti földhivatalok mérete jelentõsen eltérõ lehet, a létszám 10-tõl 70 fõig terjed. Önállósága korlátozott. Pénzügyeit a megyei földhivatal intézi.
A körzeti földhivatal karbantartja az adathalmazokat, és adatot szolgáltat. Ott végzik el az operatív jellegû feladatok nagy részét.
Minden körzeti földhivatalban megtalálhatók a következõ csoportok:

  • Ingatlan-nyilvántartás,
  • Földmérés,
  • Földminõsítés és földvédelem,
  • Adminisztratív részleg.

A körzeti földhivatalok feladata a jogszabályokban elõírt adminisztratív eljárások lefolytatása és szolgáltatások nyújtása.

1. Ingatlan-nyilvántartási csoport
A körzeti földhivatal tartja karban a tulajdoni lapokat, végzi a változásvezetést és kezeli az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos kérelmeket. A tulajdoni lapok tartalmazzák a földrészletek mûszaki adatait, a tulajdonosok és jogosultak jogcímeit és ezek részleteit, a jelzálogbejegyzéseket és egyéb lényeges terheket és tényeket. A csoport a következõket végzi:

Változásátvezetés és határozathozatal a tulajdoni lapokon:

  • A keletkezett új földrészletek bejegyzése,
  • Változás a földminõség vonatkozásában,
  • Változás a földrészlet méretében,
  • Változás szolgalmi jog, használat, tulajdonos, stb. vonatkozásában,
  • Változás a tulajdonos adatainak vonatkozásában,
  • Változás a gondnok vonatkozásában,
  • Változás az ingatlan hasznosítása vonatkozásában,
  • Változás a jelzálog és a terhek vonatkozásában.

Iktatás

  • Szerzõdések, vázrajzok, határozatok irattározása,
  • Szerzõdések vizsgálata , minõségbiztosítás,
  • Tulajdoni lap másolati kérelmek elintézése.

2. Földmérési csoport
A körzeti földhivatal tartja karban a kataszteri alaptérképet. A csoport a következõket végzi:

  • A térképi változások elõzetes nyilvántartása,
  • Vázrajzok vizsgálata, minõségbiztosítás,
  • Térképek változásvezetése,
  • Adatszolgáltatási kérelmek elintézése.

3. Földminõsítés és földvédelem
A körzet földhivatal tartja karban a földminõsítési és földhasználati adatokat. A csoport a következõket végzi:

  • Földminõsítési és földhasználati adatok változásvezetése,
  • Vázrajzok vizsgálata, minõségbiztosítás,
  • Adatszolgáltatási kérelmek elintézése.

4. Adminisztratív részleg
A körzeti földhivatal személyzeti, pénzügyi elszámolási jelentési tevékenységét végzi a csoport, megszervezi a takarítást és az egyéb segédmunkákat. A jelentések a következõ területekre vonatkoznak

  •  Kataszteri térképek,
  •  Ingatlan-nyilvántartás,
  •  Kérelmek feldolgozása.

1.3 Rendszerváltás

Az 1989-es évvel kezdõdõ rendszerváltási folyamatban a kárpótlás és a privatizáció adta meg a végsõ lökést ahhoz, hogy a földügyi igazgatás is elinduljon a számítógépesítés útján, mert enélkül képtelen ellátni az ingatlan-nyilvántartást érintõ drámai mennyiségû és minõségû változás kezelését és karbantartását.
Az egymást követõ kormányok egyaránt elsõbbséget biztosítottak az állami és szövetkezeti tulajdon újrafelosztásának az egyéni tulajdonosok között. 2,3 millió új földrészlet keletkezett, ezek kimérése, térképezése, bejegyzése a napi feladatok mellett lehetetlenné vált. Ehhez járult az önkormányzati lakásingatlanok nagyméretû privatizációja, több mint 1 millió új ingatlan bejegyzése, az állami tulajdonban lévõ egyéb 0,75 millió privatizált ingatlan, illetve a felszámolt állami vállalatok jogi státuszát érintõ változások átvezetése. Ez az információhalmaz a jövõben is egyre bõvül a hitelélet, a megélénkülõ ingatlanpiaci forgalom következtében.
Az elõzõek miatt a földhivatalok ügyiratforgalma mintegy 50%-kal, a szolgáltatási feladataik pedig 60%-kal nõttek, azonos személyi és infrastrukturális feltételek mellett. Az elkerülhetetlen korszerûsítésben viszont óriási elõny, hogy a földügyi igazgatás valamennyi jelentõs feladata egyetlen intézményen, a földhivatali hálózaton belül jelentkezik. Így közös adatbázisra alapozva olyan komplex és integrált földinformációs rendszer hozható létre, ami az európai trendnek is megfelel.

1.4 Az ingatlanpiac

A kommunista rendszerben gyakorlatilag megszûnt a föld- és ingatlanpiac, mivel az ingatlanoknak csak 7%-a volt magánkézen. Ez az arány mára megfordult. Kellemetlen mellékhatása, hogy számos igen kis méretû parcella keletkezett - több esetben szétszórva különbözõ gazdálkodó területeken - ami lehetetlenné teszi a gazdaságos mûvelést és termelést. A birtokrendezés a földprivatizáció befejezése utáni idõszak fontos feladata. Már most is folynak kísérletek az önkéntes földcserék elõsegítésére és optimalizálására számítógépes programokkal (német segéllyel 1995-ben indult TAMA projekt keretében).
Az élénkülõ ingatlanpiac átalakítja a földhivatalok jövendõ szerepkörét is: váljanak hatékony ügyintézõivé minden olyan tranzakciónak, melytõl a piacgazdaság mûködése függ.

1.5 Infrastruktúra-beruházások

1.5.1 A Phare projektek
Az Európai Unió és a magyar kormány 1990. decemberében létrejött megállapodásának eredményeképpen a volt szocialista országok - elsõként Magyarország és Lengyelország, melyeknek angol nevébõl ered e program neve is - a Phare segéllyel megkezdhették gazdasági életük átalakítását, az átfogó rendszerváltást.
Az FM-en belül a földhivatalok számítógépesítését elsõrendû fontosságúnak minõsítették, és nagyarányú korszerûsítés elõkészítése indult meg azonnal. Akkoriban (1991) a 136 földhivatalban mindösszesen 25, azaz huszonöt személyi számítógép volt használatban.
Ma több mint 2500 számítógép és a hozzájuk tartozó nyomtatók és egyéb berendezések, helyi hálózatok, nagy-területi hálózat, készen kapható és saját fejlesztésû szoftverek mûködnek szerte az ország földhivatalaiban. A program keretében hasonló berendezéseket kapott a FÖMI, valamint a közép- és felsõfokú földmérési/térképészeti oktatási intézmények is.
Földhivatali munkatársak ezrei vettek és vesznek részt különféle szakmai és számítógépes kiképzõ és továbbképzõ tanfolyamokon, posztgraduális képzésben, tanulmányutakon a Phare segély útján, ehhez kapcsolódó magyar költségvetési támogatással.
A tulajdoni lapok adatait az ország összes körzeti földhivatala ma már számítógéprõl szolgáltatja. Ez év (1998) áprilisától két földhivatal (a füzesabonyi és a hódmezõvásárhelyi körzeti földhivatal) az új TAKAROS rendszerben végzi az ingatlan-nyilvántartási feladatokat.

1.5.2 Kétoldalú segélyprogramok
A német kormány által biztosított kölcsönnel indult el 1997-ben a Nemzeti Kataszteri Program, melynek keretében elsõ lépésként digitális kataszteri térkép készül kb. 1.3 millió hektárnyi területrõl, Magyarország kiemelt régióiról, pályázatok útján kiválasztott vállalkozókkal. Ez az óriási digitális adathalmaz teszi majd lehetõvé, hogy a kárpótlás és a privatizáció újonnan keletkezett térképi adataival egyesítve õket, a földhivatalok a TAKAROS-rendszer segítségével együtt kezelhessék a jogi és kataszteri adatokat szerte az országban. Szintén német segítséggel kezdõdött el a TAMA projekt, amely az önkéntes földcserék számítógépes elõkészítését célozza.
A svájci kormány a Fõvárosi Kerületek Földhivatala (FKF) információs rendszerének kifejlesztéséhez nyújt segítséget a Phare programmal közösen. Az FKF ingatlan-nyilvántartási rendszere mûszaki megoldásában némiképp eltér a vidéki körzeti földhivatalok rendszerétõl. Ennek oka elsõsorban a hivatalban kezelt nagy adatmennyiség.

1.5.3 Költségvetésbõl finanszírozott programok
Megjegyzendõ, hogy a nemzetközi segélyprogramok mûködési szabályai szerint a magyar költségvetésbõl a kivitelezéshez a külföldi beruházással azonos költségkeretet kell biztosítani. Ezért az FM - az FTF által kezdeményezett saját beruházásokon túlmenõen - folyamatosan biztosít keretet a földügyi igazgatás, és ezen belül a földhivatalok korszerûsítésére irányuló segélyprogramokban vállalt magyar hozzájárulás fedezésére is, az adott programok elõrehaladásának megfelelõen.

2. Stratégiai alapelvek és célok

A földügyigazgatási stratégia kidolgozásának igénye a a politikai rendszer megváltozásával egy idõben, 1989-ben merült fel. Ösztönzõleg hatott az Európai Unió által finanszírozott, 1991-ben megkezdett földhivatali Phare segélyprogram. A stratégia a hálózat széleskörû korszerûsítési programjában ölt testet.
1996-ban megszületett a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló új törvény, mely támogatja a digitális kataszteri felméréseket. 1997-ben pedig a parlament elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt. Ezekkel összhangban készült el a földhivatalok korszerûsítési stratégiája.

fõbb célok a következõk:

  • A földhivatali mûködés korszerûsítése,
  • Az ügyfél-centrikus szolgáltatás megvalósítása,
  • A tulajdon biztonságának növelése,
  • A privatizálás és földkárpótlás támogatása (szövetkezeti részaránykimérés),
  • A földhivatali mûködés biztonságának és pénzügyi tervezhetõségének fokozása,
  • A tervezett EU csatlakozással kapcsolatos új követelmények teljesítése
  • A komplex földügyi információs szolgáltató rendszer kialakítása.
  • A fejlõdés mostani állapotában a hangsúly a számítástechnikai stratégián van.

A stratégia véghezvitelének lépései
A felsorolt projektek legtöbbje fõleg PHARE finanszírozásból valósult meg.

2.1 KDIR

Komplex Decentrális Ingatlan-nyilvántartási Rendszer. A rendszer segítségével a vidéki földhivatalokban megvalósult a számítógépes iktatás, és tulajdoni lapok adatainak számítógépesítése.

2.2 Fõvárosi ingatlan-nyilvántartási rendszer

A projekt során a Fõvárosi Kerületek Földhivatalában megvalósult a számítógépes iktatás és a tulajdoni lapok adatainak számítógépre vitele. A fõváros sajátos helyzete, a kezelt nagymennyiségû adathalmaz miatt ez a rendszer némiképp eltér a vidéki hivatalok ingatlannyilvántartási rendszerétõl. Nem egységes, az ingatlannyilvántartási térképeket egy másik fejlesztésbõl kialakított rendszer kezeli.

2.3 Fõvárosi térképkezelõ rendszer

A rendszer segítségével a Fõvárosi Kerületek Földhivatalában megteremtõdött a kataszteri térképek és vázrajzok számítógépes kezelésének lehetõsége. Svájci kétoldalú segélyprogram eredménye. Az ingatlannyilvántartási és térképi rendszer integrációja ez évben kezdõdik.

2.4 TAKAROS - körzeti földhivatali rendszer

A koncepció a TAKAROS (Térkép Alapú KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) fantázianevet kapta. Kezdetekben csak a vidéki hivatalokra vonatkozott, de ma már az egész számítógépes ingatlan-nyilvántartási renszert levfedi, beleértve a megyei földhivatalokat és afõvárost is. A koncepció az egymáshoz kapcsolódó projektek egységes mûszaki alapját teremti meg.
A TAKAROS körzeti rendszer a KDIR-t váltja fel. Támogatja a folyamatvezérelt ügyintézést, a digitális térképek és vázrajzok, valamint a már betöltött tulajdoni lapok kezelését. Alkalmas a földminõsítési térképek kezelésére. A folyamatokat átláthatóvá és ellenõrizhetõvé teszi, képes adatokat szolgáltatni a majdani vezetõi információs rendszer számára. A TAKARNET-tel együttmûködve adatai és szolgáltatásai távolról is biztonságosan elérhetõk. Országos telepítése folyamatban van.

2.5 TAKARNET

TAKAROS NETwork olyan intranet hálózat, amely megteremtette a földhivatali számítógépes rendszerek nagy sebességû összeköttetését és az adatokhoz történõ biztonságos külsõ hozzáférést. A hálózaton keresztül országosan lekérdezhetõk a tulajdoni lapok és térkép másolatok, kérelmezhetõ jelzálog-bejegyzés és -törlés, valamint szerzõdés szerinti változásátvezetés. A funkciók WWW lapokon keresztül érhetõk el. Jelenleg a rendszer átvételi tesztelése folyik.

2.6 META

A MEgyei TAkaros a megyei földhivatalok rendszere lesz, egyrészt mûszaki támogatást nyújt a fõvárosi rendszereknek és a körzeti földhivatali TAKAROS-nak, másrészt értéknövelt szolgáltatások és adatok (földhasználati monitoring rendszer, ingatlanpiaci statisztikák) kifejlesztését teszi lehetõvé. A vezetõi információs rendszer is részét képezi. TAKARNET-en keresztül a META adatai és szolgáltatásai távolról is biztonságosan elérhetõk lesznek. Pályáztatása folyamatban van a Phare program keretében.

3. A korszerûsítés várt elõnyei

  • A Nemzeti Kataszteri Program keretében 2010-re elkészül a digitális alaptérkép az ország egész területére. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási szektor teljes számítógépesítése megvalósul.
  • A földhivatali adatok felhasználói országosan hozzáférhetnek az ingatlanadatokhoz, illetve a földdel és a hozzá kapcsolódó adatok nyilvántartásához.
  • Jelentõsen csökken az ügyintézési idõ, nõ a tulajdonbiztonság.
  • Jobb minõségû termékek és felhasználóorientált szolgáltatások jelennek meg.
  • Nagyobb lesz a hatékonyság és a költség visszatérülés a földhivataloknál, ezáltal erõsödik a mûködés önfinanszírozó jellege.
  • A földhivatalok támogatják a föld- és ingatlanpiac mûködését.
  • Erõsödik az intézmény szolgáltató jellege, kialakulnak a szolgálattá válás feltételei.
  • Elõállítjuk az EU harmonizációval kapcsolatos földinformációt és elõkészítjük a szükséges intézkedéseket,
  • Lehetõvé válik a földdel és egyéb ingatlanokkal kapcsolatos adatok integrációja az új szolgáltató intézmény létrehozása érdekében, ami biztosítja a földügyek irányításának korszerû, komplex megközelítését.

 

 
< Előző

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés

Társoldalak

Kormányportál
Miniszterelnökség
Agrárminisztérium
Nemzeti Földügyi Központ
Lechner Tudásközpont
MePAR
GNSSNET
Nemzeti INSPIRE Geoportál

Ki van itt?

Jelenleg 33 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2018 AM FTF