A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Földhivatalok a parlagfû ellen PDF Nyomtatás E-mail
2006. szeptember 28.

Az allergiás megbetegedésben szenvedõknek hazánkban jelenleg a parlagfû (ambrosia artemisiifolia) okozza a legerõteljesebb tüneteket. Évrõl évre egyre több ember lesz érzékeny ennek a növénynek a pollenjére, mely súlyos esetben nem csak allergiát, hanem asztmát is okozhat.

Földhivatali feladatok a parlagfû elleni védekezésben

Fülöpp Éva mezõgazdász, Kovács László Zoltán osztályvezetõ (Pest Megyei Földhivatal)

 A parlagfû Észak-Amerikában õshonos növény. Hazánkba az elsõ világháború környékén az Osztrák-Magyar Monarchia kikötõi felõl került be, gabonaszállítmányokkal. Elsõ hiteles leírásakor szerbfûnek nevezték - nem véletlenül, hiszen délrõl érkezett hozzánk. Robbanásszerû elterjedése a második világháború után kezdõdött. Az 1980-as évekre belakta a kontinens számára kedvezõ területeit, így Magyarországot is. Az ambrózia a görög mitológiában az istenek eledele, nektárja az italuk - ez éles ellentétben áll a parlagfûrõl alkotott jelenkori véleményünkkel. Balszerencsénk, hogy a Kárpát-medence meleg nyarú, mérsékelten csapadékos, kontinentális éghajlata rendkívül kedvezõ a számára. Külön szerencsétlenség számunkra, hogy a megbolygatott növénytakarójú, feltört, majd évekig parlagon hagyott területeken talál magának életteret, ezért a rendszer- és tulajdonváltással együtt járó mezõgazdasági átrendezõdés, az ország birtokszerkezetének alapvetõ megváltozása is kiváltó oka lehetett a hazai parlagfû-robbanásnak.

Egyéves magról kelõ, kétszikû, szélporozta, terebélyes gyomnövény. Magvai a talaj mélyebb rétegeiben húsz-harminc évig is elfekszenek, megõrizve csírázóképességüket. Egy átlagos méretû növény 3-4000 magot termel, de egyes generatívvá vált növények magprodukciója megközelítheti az 50 ezer db-ot is.

A jogi háttér

2005-ben a Parlament elfogadta a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXXVIII törvényt. Ennek második fejezete az allergiában szenvedõ emberek érdekében kiemelten foglalkozik a parlagfû terjedésének megakadályozásával -- oly módon. hogy lehetõséget biztosít a június 30. után is virágzó parlagfûvel fertõzött területek állami pénzen történõ kaszálásos gyommentesítésére. A parlagfû-mentesítési program végrehajtására külterületen két hatóság - a földhivatalok, és a növény- és talajvédelmi szolgálatok -, belterületen a jegyzõk kerültek kijelölésre.

E törvény adatszolgáltatóként a földhivatalok hatáskörébe rendelte a parlagfûvel fertõzött területek felkutatását, bemérését, digitális fényképezését, és a bemért területek jellemzõinek jegyzõkönyvezését, adatainak (helyrajzi szám, ingatlan tulajdonosa, bejelentett földhasználó, haszonélvezõ, özvegyi joggal rendelkezõ adatai) továbbítását a kényszerkaszálás elrendelésére jogosult illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatnak.

Felderítés

A fertõzött terület azonosítása, és a fõbb törésponti koordináták rögzítése a kézi PDA-GPS konfigurációval, míg a digitális adatok továbbítása a parlagfû-szerveren keresztül történik -- ez tehát XXI. századi technikával alátámasztott eljárás. Az adatszolgáltatásban a földhivatalok három fõ szakterülete - a földvédelem, az ingatlan-nyilvántartás és a földmérés, valamint a földhasználati nyilvántartás - szorosan összehangolt szerepet kap. Az ingatlan-nyilvántartás szolgáltatja a tulajdoni lapot, a földmérés a digitális térképi állományt, a földhasználati nyilvántartásból pedig a földhasználó adatai kérhetõk le. A földvédelmi osztály felsõfokú végzettségû mezõgazdászai végzik a terepi munkákat és az adatok továbbítását.

A helyszíni ellenõrzések során a mezõgazdászok nem kizárólag a parlagfûvel fertõzött területek felkutatására koncentrálnak. Általános határszemlét is végeznek, így az engedély nélkül más célra igénybevett, és a  parlagfûvel ugyan nem fertõzött, de hasznosítatlan, gyomos termõföldterületek tulajdonosai, vagy földhasználói ellen is alkalmuk nyílik megindítani az 1994. évi LV. törvény, azaz a Termõföldtörvény 51. §-ában (eredeti állapot helyreállítására), illetve 36. §-ában (hasznosítási kötelezettség betartására) rögzített hatósági eljárásokat.

Beszédes számok

Idén a Pest Megyei Földhivatal illetékességi területéhez tartozó 12 körzeti földhivatal - a tavalyi évhez hasonlóan - kiemelten kezeli a parlagfû-mentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezt az itt látható diagram is szemlélteti.

A 2005 és 2006. év eredményeinek összehasonlítása (szeptember 28-ig)

A diagram számai - a helyszíni ellenõrzésre fordított napok számának tükrében is - arra engednek következtetni, hogy tavalyhoz képest némileg csökkent a parlagfûvel fertõzött területek nagysága. Ez vélhetõleg a növény számára kedvezõtlen tavaszi és nyár elei idõjárásra, valamint - a tavalyi év szankcióinak köszönhetõen - az ingatlantulajdonosok (illetve földhasználók) jogkövetõbb magatartására vezethetõ vissza.

A fentiek ellenére az idén is jelentkezett az osztatlan közös tulajdonban lévõ, a kárpótlási és részarány kiadással érintett, valamint a még ki nem adott maradvány területek problematikája, a kapás-, egyes esetekben a kalászos kultúrák, és a tarlók erõteljes parlagfû fertõzöttsége.

Közelharc

Az osztatlan közös tulajdonban lévõ ingatlanoknál - elsõsorban ott, ahol a területnek nincs földhasználója, ezért parlagon hevernek és természetes gyepesedésük még nem szorította ki a parlagfüvet - a terület kaszálását kevés tulajdonos érzi kötelességének, hiszen sok esetben az akár több tíz hektárból mindössze néhány száz - vagy akár kevesebb - négyzetméter nagyságú tulajdonnal rendelkeznek. E probléma megoldására az osztatlan közös tulajdonok már folyamatban lévõ megszüntetése és a birtokrendezés, vagy birtok-összevonási célú önkéntes földcsere lehet megoldás, hiszen abban az esetben egyénenként lehetne megoldani a szankcionálást, és a földtulajdonosok is tisztában lennének azzal, hogy melyik területrészért tartoznak felelõsséggel.

A kapás és kalászos növénykultúrákban a parlagfû elterjedése egyértelmûen a rossz agrotechnikára, a vetést megelõzõ, valamint az azt követõ gyomirtás elmaradására vezethetõ vissza, míg a tarlóknál az õszi vetés-elõkészítõ talajmunkák idõbeni eltolódása az oka a nagymértékû fertõzöttségnek, mely jelentõs pollenterhelést okoz a fertõzött területek akár 100 kilométeres körzetében.

A fertõzött területek csökkenésével szemben a tavalyi évhez viszonyítva megnövekedtek a lakosság, valamint a civil szervezetek (elsõsorban a Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület) által tett bejelentések száma. A bejelentéssel érintett területeken végzett helyszíni ellenõrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a lakossági bejelentések elsõsorban a kis területi méretû zártkerti ingatlanokra vonatkoznak, melyek többsége parlagfûvel egyáltalán nem, csak egyéb gyomnövényekkel fertõzöttek. Ez arra enged következtetni, hogy a lakosság továbbra sem ismeri fel a parlagfû növényt. E probléma megoldásában jelentõs szerepe lehetne a médiának, azonban sajnálatos módon az eddig készített riportok egyike sem a növény, a törvény, a hatósági eljárás, illetve a lehetséges megoldások bemutatására helyezte a hangsúlyt, hanem az allergiával kapcsolatos ismeretek közzétételére, valamint a parlagfû elleni védekezés társadalmi hatékonyságát nem befolyásoló információkra, többnyire negatív kicsengéssel. A média tájékoztatása nagyon fontos, de az országban kialakult erõs parlagfû-fertõzöttség csökkentésében, valamint az ingatlantulajdonosok gyommentesítéssel kapcsolatos felfogásának megváltoztatásában alig segített.

A bejelentéseken túl a területek felkutatásánál alapul veszik a körzeti mezõgazdászok a tavaly bemért területek ellenõrzésén kívül a FÖMI által elektronikusan rendelkezésükre bocsátott parlagfû veszélyeztetettségi térképet, mely körzetekre bontva megtalálható a parlagfû szerveren. Területbejárásaik során a FÖMI által elõrejelzett, a mûholdfelvétel alapján parlagfûvel fertõzött területek szemlézését is végzik, azonban a távérzékelés esetleges pontatlanságából adódó kisebb folt-elcsúszásokat a mezõgazdászoknak nem minden esetben áll módjukban ellenõrizni a jelölt hely egy kilométeres környezetében.

Növénytani összefüggések

A parlagfûnek - mint pionír gyomnövénynek - a leggyakoribb felszaporodási helye elsõsorban a bolygatott talajú, zárt növényborítással nem rendelkezõ területek, melyek elsõsorban építkezések, földutak széle, árokpartok, nem megfelelõen gyomirtott kapás (napraforgó, kukorica), illetve kalászos kultúrák. A növényre jellemzõ, hogy egynyári, és ezen túl efemer, mint a legtöbb pionír növény, vagyis egy idõben több fejlõdési fázisban - száras-leveles, virágzó és magvas állapotban is - megtalálható ugyanazon területen. A korábbi években - míg a Növényvédelemrõl szóló törvény 2005-ben módosításra nem került - a határszemlék keretében hasznosításra kötelezettek, amennyiben szántással, vagy tárcsázással tettek eleget kötelezettségüknek a parlagfûvel fertõzött táblákon, esetenként többet ártottak, mint használtak, hiszen a talajmunkával felszínre hozták a csírázási zóna alatti rétegekben elfekvõ gyommagokat. Sajnálatos módon a parlagfû irtására az egy-két alkalommal elvégzett kaszálás sem a legmegfelelõbb megoldás, mert a szármaradványon a talajszinthez közel is képes új hajtásokat nevelni a növény, és e hajtásokon gyorsan kifejlõdik a virágzat.

Szakmailag bizonyítottan a természetes szukcessziós folyamatok során a klímának és a talajtani adottságoknak megfelelõ természetes zárt növényzet kialakulásával a parlagfû két-három év alatt eltûnik, kiszorítják a területen megtalálható versenyképesebb évelõ és õshonos fajok. Alternatív megoldásként a fenntartható fejlõdést elõtérbe helyezve és a helyzetet rendszerben szemlélve a legfõbb cél e szukcessziós folyamat meggyorsítása lehet mesterséges beavatkozással, mely a parlagfû életfeltételeit megszünteti, megtelepedését megakadályozza. A gyakorlatban ezek a megoldások lehetnek a folyamatos kaszálás, a gyeptelepítés kaszálással egybekötve, belterületeken mulcs réteggel történõ talajtakarás, az õszi fûmagvetés a terület egyszeri, tavaszi szelektív vegyszeres gyomirtásával, illetve a hazai pionír növények betelepítésével zárt növényfedettség kialakítása. Óriási szakmai hiba, ha parlagfû-mentesítésre totális gyomirtást alkalmazunk, ami a természetes szukcessziós folyamatokat is megtöri, gyakorlatilag a parlagfû konkurens növényeit is elpusztítjuk.

Francia példa

Nemzetközi összehasonlításban Franciaország-ban találtunk néhány olyan példát, illetve ötletet, amelynek magyarországi adaptációját érdemes átgondolni. Franciaországban a parlagfû elleni védekezést három törvénykönyv szabályozza: a közegészségügyi, az önkormányzati (territoriális) és a környezetvédelmi. Utóbbi négy alapelvet állít fel: óvintézkedés elve, megelõzés elve, információhoz való hozzájutás elve, valamint a "levegõvédelem" elve. A levegõvédelmi elv alapján, amennyiben az ingatlan tulajdonosa/használója 3 hónapot meghaladó idõtartamon túl sem végzi el a mentesítést, akár kétévi börtönbüntetéssel, illetve kb. 33 ezer euró pénzbírsággal sújtható. A büntetési tételek súlyosbíthatóak, amennyiben a parlagfûvel fertõzött területek közelében iskola vagy kórház található. Ezek a tételek annyira elrettentõk, hogy napjainkban Franciaországban már csak mindössze néhány megyében jelent problémát a parlagfû. Ezek az általános szabályok adják az alapját a prefektusi (megyefõnök) rendeleteknek, amelyek az adott régió jellegzetességeit figyelembe véve kerülnek megalkotásra, mivel konkrétumokba menõ nemzeti szintû szabályozás nincs, E-szintû szabályozás sem. Általánosságban elmondható, hogy a prefektusi rendeletek alapján létrehozott "A parlagfû elleni küzdelem stratégiai terve" három alappillérre épül: az elérni kívánt célok felmérése és a beavatkozások prioritásainak meghatározása,  a beavatkozás egységes metódusának kiválasztása az adott régióban, valamint a beavatkozás költségeinek megbecsülése.

Franciaország komoly szellemi és anyagi eszközöket fordít a parlagfû elleni védekezésben a kutatásra, az innovatív védelmi technológiák használatára és az oktatásra. Nem csak az agrár-szakképzés tananyagában szerepel a parlagfû elleni védekezés, hanem az érintett területeken a közoktatás már az általános iskolától kezdve részt vesz az ismeretterjesztésben.

A jövõ lehetõségei

A parlagfûtõl mentes környezet fenntartása az elkövetkezõ években is folyamatosan igényli az ingatlantulajdonosok és földhasználók jogkövetõ magatartásán túl a hatóságok intenzív közremûködését is. A Pest Megyei Földhivatal csatlakozott a Pest Megyei Munkaügyi Központ és a Pest Megyei Önkormányzat szervezésében, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal, az ÁNTSZ Pest Megyei Intézete, a Fõvárosi és Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat, valamint a FVM Fõvárosi és Pest Megyei FM Hivatal részvételével létrejött bizottság munkájához. E bizottság célja a megyei államigazgatási szervek összefogása, együttmûködése a parlagfû elleni összehangolt védekezés elõsegítése érdekében. Az összefogás eredményeképpen jelentõs számú, közel 400 embernek adott munkát helyben, az érintett településeken a parlagfû-mentesítés konkrét végrehajtása. A hétoldalú együttmûködési megállapodás 2006. évi eredményeirõl 2006. szeptember 14-én, Szigethalmon számoltak be a résztvevõ hatóságok. Fontosnak tartjuk, hogy helyben, települési szinten összeállításra kerüljön egy név- és címlista, melynek alapján a jogkövetõ állampolgárok megrendelhetik saját ingatlanaik parlagfû-mentesítését. Ezeket a listákat elérhetõvé kell tenni az önkormányzatoknál, falugazdászoknál, a körzeti földhivataloknál és mindegyik társhatóságnál.

Ha a földtulajdonosokban tudatosulna, hogy a parlagfû nem sorscsapás, hanem a hibás gazdálkodás eredménye, azaz megelõzhetõ, akkor sok költséges munkát és eljárást lehetne megtakarítani.

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés

Társoldalak

Kormányportál
Miniszterelnökség
Agrárminisztérium
Nemzeti Földügyi Központ
Lechner Tudásközpont
MePAR
GNSSNET
Nemzeti INSPIRE Geoportál
HM hatósági térképészet

Ki van itt?

Jelenleg 112 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2019 AM FTF