A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi Főosztály
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Birtokrendezés Ausztriában PDF Nyomtatás E-mail
2013. március 06.

Az osztrák és a magyar földrendezési folyamatok gyökerei közösek. A két ország adminisztratív szétválása, a monarchia megszûnése után Ausztria és Magyarország – a hasonló célok ellenére – a földbirtok-politika területén eltérõ irányban haladtak. Ausztria és Magyarország még ma is hasonló kihívások elõtt áll: pl. a felaprózódott földbirtokszerkezet felszámolása és a korszerû infrastruktúra kialakításának szükségessége (különösen a határ menti területeken). Ehhez kapcsolódik még az Európai Unió célkitûzéseinek a megvalósítása (mint pl. Natura 2000 területek kijelölése, a víz-keretirányelvek, az ármentesítés), amelyek mindkét országban további földhasználati problémák megoldásra váró feladatait jelentik. Ausztriában a területi agrárhatóságok, illetve az állami hivatalok agrárosztályai felelõsek a vidéki területek rendezéséért. A feladatok teljesítéshez Ausztria egy jól kiépített intézményi hálózattal rendelkezik, amelynek háttere a több évtizedes tapasztalat, naprakész törvény, a jól kidolgozott módszerekkel és jól képzett szakembergárda. Ez akár követendõ példa lehet Magyarország számára.

A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában
Felhasználható tapasztalatok

Mizseiné dr. Nyiri Judit, dr. Põdör Andrea
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár

A birtokrendezés helyzete

Ausztriában a földtörvényben határozzák meg a  birtokrendezés végrehajtási folyamatát és a kapcsolódó rendelkezéseket, amelyek a mezõ- és erdõgazdálkodás érdekeit solgálják. Ezt a törvény más néven „földreformnak” is nevezik. Kiemelten kezelik azokat az intézkedéseket, amelyeket a közösség érdekben hoznak. Ide tartoznak többek között az infrastruktúra fejlesztés, a nagy volumenû beruházások (vasút- és útépítés), aktív és passzív árvízvédelmet, természetvédelmet, üdülést szolgáló infrastruktúra kiépítése, valamint az ipari és lakóterületek kialakítását célzó intézkedések.
A birtokrendezés megvalósítására vonatkozó elképzelések a vidékfejlesztéssel összefüggõ stratégiai tervekben jelennek meg. A területrendezés lehetõségeit, tényleges igényét egy területi menedzsment koordinálja, akiknek feladata közé tartozik a birtokrendezés során keletkezõ konfliktusok kezelése is.
Magyarországon a birtokrendezés fogalmát hasonlóképpen értelmezzük. A különbség az, hogy a birtokrendezéssel összefüggõ tevékenység és a feladatkör jogszabályi háttere nálunk hiányzik. Szabályozatlan a birtokrendezésben résztvevõ intézmények köre ellentétben az osztrák szabályozással, ahol a birtokrendezés összes feladatának ellátására az agrárhivatalok hivatottak. A birtokrendezés célját azonban mindkét országban azonos elvek alapján fogalmazzák meg.

A cél a földbirtok szerkezet átalakítása a gazdaságos termelés lehetõségeinek megteremtésére, figyelemmel az ország ökológiai, gazdasági és szociológiai érdekeire.

Birtokrendezés és intézkedések

A birtokrendezést végrehajtásának folyamatát, a hozzá tartozó intézkedéseket az osztrák szövetségi alkotmányos jogrendben rögzítették Részletes szabályozását a tartományok által felállított kompetenciák figyelembe vételével megfogalmazott végrehajtási utasítások tartalmazzák. A rendezési eljárások folyamata egységesen szabályozott, melyet az állam felügyel.
A szövetségi alkotmány 12. cikkely 1. bekezdése a birtokrendezés célját tartalmazza. Elõírásai kizárólag a mezõgazdasági területekre vonatkoznak. A törvénybõl idézve:

„A birtokrendezésit a vidékfejlesztési eljárás keretén belül lehet elõkészíteni és támogatni, ha az a törvény elõírásainak megfelel és a közösség érdekeit szolgálja, vagyis ha:
1. az intézkedések következtében kialakult új birtokstruktúra a gazdálkodási viszonyokat javítja és segíti a hátrányos helyzetben lévõ, kis területen gazdálkodó tulajdonosok, földhasználók, mezõgazdálkodással foglalkozók, vagy kis létszámú mezõ- és erdõgazdálkodással foglalkozó üzemek tevékenységét,
2. vagy az intézkedésekkel egy késõbb megvalósítandó birtokrendezést lehet tervezni és megoldani.“

A birtokrendezés megfogalmazott célja tehát, hogy a mûvelés alatt álló területek rendezése – figyelemmel a mezõgazdasági termelésre, valamint a tulajdonosi- és gazdálkodási viszonyokra – versenyképes és környezetkímélõ gazdálkodás megvalósítása érdekében történjen, ügyelve a gazdasági és ökológiai szempontok betartására. A korszerû mezõgazdálkodás megköveteli az agrárpolitikai irányelvekhez igazodó környezetkímélõ gazdálkodást. Mindezen célok biztosítása érdekében kell megszüntetni a nem megfelelõ birtokszerkezetet, a szétaprózódott földtulajdonokat, a csak gazdaságtalanul mûvelhetõ, kedvezõtlen méretû és alakú földrészleteket, és ezzel együtt biztosítani kell hosszú távon a megfelelõ erózióvédelmet. A közérdekbõl hozott birtokrendezési intézkedéseket – pl.: vasútvonalak és autópályaépítést – össze kell hangolni a gazdálkodás elõbb említett céljaival.
A birtokrendezés alapvetõ feladata tehát a mezõgazdasági termelési viszonyok javítása. Ennek során számolni kell a földrészleteket átszelõ utak nyomvonalának áttervezésével, az utak minõségének javításával (figyelembe kell venni a mezõgazdasági gépekkel való közlekedést,). Hasonló képen kell megoldani, a mezõgazdasági úthálózat tervezésével egyidejûleg a felszíni víz elvezetést is. Mindezekhez kapcsolódnak a földvédelmi és az ökológiai elvárások betartása. A mezõgazdasági mûveléssel összefüggõ földhasználat szabályozása összefügg a természet-és tájvédelmi törekvésekkel, többek között a biotóp hálózat kialakításának elõírásaival is.

Ennek érdekében részletesen szabályozzák

  • a földterületek összevonását, a birtokkoncentrációt;
  • a közös tulajdonban lévõ földterületek rendezését;
  • a mezõgazdasági úthálózat kiépítését;
  • az alpesi legelõ és rét védelmét, azzal a céllal, hogy fenntartsák az alpesi gazdálkodási formát;
  • a mezõgazdasági szempontból kedvezõtlenül mûvelhetõ területek más célú hasznosítását;
  • a vízrendezést, vízelvezetést és a vizek helyben tartását.
Földreform intézményi háttere

fig1
1. ábra: A tartományi agrárhivatalok szervezeti felépítése

A földreform végrehajtása az agrárhivatalok feladata. (1. ábra) Elsõ fokon a szövetségi állam törvényei alapján mûködõ területi agrárhivatalok intézkednek. Szervezeti felépítésük tartományonként különbözõ. Az agrárhivatalok komplexitását jól jellemzi, hogy a jogászok mellett képzett mezõgazdászokat, erdõmérnököket, földmérõ-, földrendezõ mérnököket, tájtervezõket foglalkoztatnak. A területi agrárhivatalok mûködését az agrárszenátus felügyeli, akik a mezõgazdasági és erdészeti szakhivatalokon belül tevékenykednek. Ez a grémium hivatott felülbírálni az agrárhivatalok döntéseit. A fellebbezéseket a legfelsõbb agrárszenátus bírálja el, akiket a Mezõgazdasági- Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium hív össze.
A rendezési feladatok végrehajtásának minden fázisában az érintett földtulajdonosok mindvégig jelen vannak és beleszólási joguk van a döntéshozatalba.

A birtokrendezés folyamata

fig2
2. ábra: A birtokrendezés folyamata

1. lépés a birtokrendezés iránti kérelem elkészítése.
A projektek a területi agrárhatósághoz benyújtott helyi kezdeményezéssel indulnak A rendezéssel érintett területen gazdálkodó tulajdonosok több, mint 50%-ának beleegyezése szükséges a projekt indításához. (Magyarországon jelenleg a termõföldrõl szóló törvény szerint az önkéntes földcsere, mint jelenleg érvényes jogi szabályozás esetében 100%-os egyetértésre van szükség).
Az agrárhatóság vizsgálja, hogy a beadvány megfelel-e az idevonatkozó törvényi elõírásoknak, illetve mennyiben indokolt a birtokrendezés indítása. Vizsgálják a
o    csak gazdaságtalanul mûvelhetõ területeket, ezen belül kiemelten:
o    a nem megfelelõ birtokszerkezetet;
o    szabálytalan alakú földrészleteket;
o    a szél- és vízerózió hatását.
o    A nyilvántartott jogi és a természetbeni állapot eltérését;
o    A közérdekbõl végzett birtokrendezés igényét.
o    Az indokoltság felülvizsgálatát követõen a
2. lépés a birtokrendezés indítása.
„Lényegében a birtokrendezés egy vidékfejlesztési szerzõdés, amely a résztvevõk közötti megállapodást tartalmazza.. Ennek másik formája a résztvevõk egyezségének írásban rögzített igénye, a vidékfejlesztési megegyezés. Ha a hivatal a többségi egyetértést megállapítja, határozattal elrendeli a birtokrendezés végrehajtását."

3. lépésben történik a földrészletek elhatárolása és földértékelés
A törvény rendelkezései szerint:
„A birtokösszevonásba bevont földrészletek határvonalát elõzetesen beazonosítják és elhatárolják. A birtokösszevonás tárgya minden olyan földrészlet, amely a birtokösszevonással érintett területen található. Az eljárás során határozattal a rendezésbe be lehet vonni földrészleteket illetve ki is lehet hagyni.”

Földértékelés
„A birtokrendezésbe bevont földterületek értékelését a rendezésben érdekeltek bevonásával végzik. Ennek eredményét a résztvevõk számára hozzáférhetõvé teszik és függetlenül a gazdálkodó szervezettõl és függetlenül a mindenkori tulajdonos személyétõl nyilvánosságra hozzák.
A földértékelés eredmény a föld pénzben kifejezett értéke.”


4. lépésben készülnek el az elõzetes birtokrendezési tervek.
Ennek megvitatása során felmérik az érdekeltek személyes kívánságait, majd ez alapján többszöri egyeztetés eredményeként elkészítik elõzetes birtokrendezési tervet. Ezt követõen a tulajdonosokat tájékoztatják, hogy ingatlanaikat mennyiben érinti az elõzetes tervben megjelenõ rendezés, és ez adott esetben milyen mértékû kártalanítást jelent. Vizsgálják, hogy a terv megvalósítása mennyire szolgálja a gazdaságosság szempontjait, az érintettek érdekeit, a megfelelõ infrastruktúra kialakítását (pl. mezõgazdasági utak, vízelvezetés stb.), a táj képének megváltozását.
Elfogadásához szükséges a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása is.

5. lépés az érintett hatóságok jóváhagyását követõen elkészül a végleges birtokszerkezetet tartalmazó birtokrendezési terv, mely szerint egy újabb értékelést követõen számítják ki a kártalanítás összegét azok számára, akik nem a korábbi ingatlanértéküknek megfelelõ új birtokteste(ke)t kaptak a rendezés eredményeként.

6. lépésben a birtokrendezési terv elfogadása után megkezdõdhetnek azok a beruházások, amelyek a földrészletek megközelítését szolgáló utak építését, ehhez kapcsolódóan a vízelvezetést, valamint a környezethez illõ növényzet (fasorok) telepítését jelentik, illetve megvalósulnak a tervben rögzített birtokösszevonások, megtörténik az új földrészlet határok kitûzése, birtokbaadása. A beruházások befejezése után végzik el az érintett területek rekultiválását.

7. lépésben a projekt záró feladata: a birtokrendezéssel érintett és változott földrészletek adatainak átvezetése a kataszteri és telekkönyvi nyilvántartásban.

A birtokrendezés befejeztével az Agrárhivatal határozatával a birtokrendezési közösséget feloszlatja.

A projekt költségei és idõtartama
A feladat jellegétõl, tartalmától függõen jelentõsen változhatnak a költségek.
A kormány nagymértékben támogatja a projektek megvalósulását. A területrendezésbe bevont gazdálkodók költségterhei a projektköltség 30%-át teszik ki.
A projekt átfutásának teljes idõtartama ideális esetben 8 év. A jogi folyamatok még elhúzódhatnak, amely tovább növelheti az átfutási idõt.

Felhasználható tapasztalatok

   
A birtokrendezés mindenki számára elõnyös mind az érintett gazdálkodók mind az egész ország számára. A birtokrendezés, mint eszköz szolgál a vidékfejlesztési célok és a többcélú hasznosítás megvalósításához. Ezt már az eddig végrehajtott birtokrendezések is bizonyítják, illetve azon települések polgármesterei is megerõsítik, akik részt vettek a földreform végrehajtásában.
Osztrák-Magyar együttmûködésben a BOKU – Universität für Bodenkultur Wien ( Bécsi Agrártudományi Egyetem)és a NymE Geoinformatikai Kar oktatói pályázata keretében végzett kutatásának célja volt, megvizsgálni azt, hogy a térbeli adatok használatának, valamint a modern információtechnológia bevezetésének milyen lehetõségei adottak a birtokrendezés végrehajtása során.
Tapasztalataink szerint lényeges feladata a birtokrendezésnek, hogy az érdekeltekkel ismertetni kell és el kell fogadtatni földreform végrehajtásának fontosságát. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyi, technikai és gazdasági feltételeket biztosítottak legyenek a feladatok zavartalan végrehajtásához.
Ausztriában egyértelmûen szabályozott a közremûködõk köre, feladatuk, hatáskörük. Magyarországon ez a feladat és határkör a birtokrendezési jogszabály hiányában még rendezetlen. Több intézmény lehet érdekelt ebben a feladatban: a szakminisztérium, a földhivatalok, a mezõgazdasági szakigazgatási szervek és más mezõgazdasági tevékenységgel összefüggésben mûködõ szervezetek.
Ausztriában a birtokrendezésben jelentõs szerepet kap – a mezõgazdaságilag mûvelt területek optimális táblaméretének kialakítása mellett – az agróökológia, a talajvédelem, a vízháztartás továbbá a társadalmilag releváns infrastruktúra kialakítása.
Magyarországon az eddigi birtokrendezési kísérleti projektekben is hasonló elvek fogalmazódtak meg.  Ismereteink szerint a szakminisztérium célkitûzései között szerepel az új földtörvény mellett a birtokrendezési törvény és a mezõgazdasági üzemszabályozási törvény megalkotása is. Törvényi szabályozást kíván a birtokrendezéssel foglalkozó szervezetek létrehozása is. Ausztriában ez a kérdés évtizedek óta megoldott.
Magyarországon a tulajdoni- és használati viszonyok áttekinthetõen rendezettek, mely a jól funkcionáló ingatlan-nyilvántartási rendszernek köszönhetõ. Ugyanezt nem mondhatjuk el az osztrák rendszerrõl, mivel náluk a kataszteri és a telekkönyvi nyilvántartás két külön intézményben történik.

Kutatásaink során megismertük a PROGIS Software GmbH szakemberei által kifejlesztett, Windows környezetben futó, a birtokrendezési feladatok megoldásában is jól alkalmazható térinformatikai szoftvert a WINGIS-t, (ez nem azonos a magyar kutatók által kifejlesztett VINGIS programmal), melyre számos, a birtokrendezésé során eredményesen alkalmazható további fejlesztést valósítottak meg. Így az Alsó-Ausztriában az eljárások hatékonyságát az Alsó-ausztriai Agrárhivatal által fejlesztett Z-(Zusammenlegungs=összerakó)-GIS alkalmazása biztosítja. A Z-GIS teszi lehetõvé, hogy bármely nyíltforrású térbeli adatot (kataszteri térkép, ortofotó, földértékelési adat) összekapcsoljanak a földi-geodéziai eljárásokkal és ezáltal gyorsabb és jobb minõségû tervezést és megjelenítést valósítsanak meg. A Z-GIS rögzíti a  birtokrendezés teljes menetét és biztosítja az idõközi változások átvezetését. Segítségével a földrészletek adataihoz bármilyen GIS alkalmazás adatai hozzákapcsolhatók. A nyilvános adatok (például DKM: Digitális Kataszteri Térkép,  az alap- és határpontok, ortofotók) éppúgy, mint a magáncélú tervezés adatai egy adatbázisban kezelhetõk és hozzákapcsolhatók a természeti-, természetvédelmi adatokhoz. A birtokrendezésbe vont több ezer gazdálkodó részese a fent említett rendszernek, melyet vagy saját maguk vagy a tanácsadói rendszeren keresztül mûködtetnek.
Az alkalmazott technológiát, és a felhasznált adatokat illetõen az egyes tartományok között nagyobb szórás a távérzékelés és a fotogrammetria ortofotók, lézerszkennelés eredményeként nyert tekintetében az egyes tartományok között eltérés tapasztalható, mivel az egyes hivatalok alkalmazottainak felkészültsége eltérõ.

Összefoglalás

A cikkben rövid ismertetést adtunk az osztrák birtokrendezés tanulmányozása során nyert tapasztalatokról. Összefoglalva megállapítható, hogy a végrehajtás során alkalmazott megoldások és megfogalmazott elérendõ célok megegyeznek az EU közös agrárpolitikájának fõ célkitûzéseivel. Ezek magukba foglalják a vidéki térségek életfeltételeinek javítását, a lakosság ellátását kiváló minõségû agrártermékekkel megfelelõ árakon; az agrárgazdaság külpiaci kapcsolatainak javítását; a természeti környezet védelmét.
Már 1999-ben „Birtokrendezés az évezred küszöbén” OTKA kutatás keretében megfogalmazódtak Magyarországon is a birtokrendezés irányelvei. A kutatók kidolgozták egy lehetséges birtokrendezési folyamat jogi és mûszaki lépéseit. 2004-ben elkészült „A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása” címû tanulmány, amelyben a szerzõk javaslatokat fogalmaztak meg a magyarországi birtokrendezés  lehetséges módjaira.
Felhasznált irodalom
  • Szabó Gy. témafelelõs: Birtokrendezés az ezredforduló küszöbén (OTKA (T 024 160) Kutatás; Zárójelentés; NYME FFFK FFT, Székesfehérvár, 2001)
  • Mizseiné dr. Nyiri J.: Vidékfejlesztési modellek birtokrendezési vonatkozásai. (I. Regionális PhD Konferencia: „ Az Európai integráció – A csatlakozás kihívásai” konferencia kiadvány CD-én, 39. oldal Siófok, 2002. december 14.)
  • Seher, W. (2004). Bodenmanagement in ländlichen Gemeinden - Herausforderungen und Instrumente. In: Ukrainisch-Österreichisches Agrarwissenschaftszentrum (Landwirtschaft: Wissenschaft und Praxis. Tagungsband des 5. Symposiums Ukraine - Österreich. pp 33-34. Eigenverlag. Kiew. 2004)
  • Dorgai L. szerk.: A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása (Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI Bp. 2004)
  • Nyiri J. – Szabó Gy: Aufgaben in der Landwirschaft, in dem Umweltschutz und in der Raumentwicklung in der ungarischen Region (30 th. International Symposium of Land Use and Development, Strassburg, 25-26 Okt.2001. Reports summary, p. 5.)
  • Schwarz, W. : Trends in der geodätischen Messtechnik und in ihren Anwendungsfeldern. (Allgemeine Vermessungsnachrichten. Heft 3/2009. Pp 115-127. ISSN 0002-5968. Wichmann Verlag. Heidelberg.)
  • Seher, W. (2008). Bodenschutz in der Raumplanung - Herausforderungen und Möglichkeiten. In: Holzer, G. (Hrsg.). Land- und Forstwirtschaft im Raumordnungsrecht. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft für Agrar- und Umweltrecht. Band 9. pp 42-57. Eigenverlag. Wien. 2008.)
  • Mansberger, R., Seher, W., Gombas, K., Katona, J., Nyri, J., Põdör, A:Einsatz von Geoinformation und von moderner Kommunikationstechnologie zur Effizienzsteigerung von Prozessen in der Ländlichen Neuordnung (Endbericht. Projekt Aktion Österreich – Ungarn. Eigenverlag.Wien 2009)
  • Mansberger, R, Seher, W. Mizseiné Nyiri J. Põdör A, Katona J, Katonáné Gombás K: A térbeli adatok és a korszerû kommunikációs technológia a birtokrendezés szolgálatában (VIII. Alkalmazott Informatika Konferencia Kaposvár, 2010. február 22.)
  • Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951 StF: BGBl. I Nr. 87/2005
 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés




   

Ki van itt?

Jelenleg 1 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF