A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi Főosztály
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Mindez húsz éve kezdõdött PDF Nyomtatás E-mail
2013. január 30.
Jelentõs évfordulót ünnepelünk: Robin McLaren úr, a Know Edge Ltd. (Edinburgh, Skócia, Egyesült Királyság) igazgatója húsz éve, 1992-ben kezdte meg magyarországi tevékenységét az Európai Unió Phare segélyprogramja keretében. Cége pályázaton megnyerte a kedvezményezett, a Vidékfejlesztési Minisztérium legnagyobb, több éves programja, „A magyarországi földhivatali hálózat számítógépesítése” mûszaki tanácsadási részét. Az évfordulót Robin az egykori magyar  kollégák körében, Budapesten ünnepelte. Ez alkalomból Tóth Mária, a projekt volt asszisztense beszélgetett Robin McLarennel.

A magyar földhivatali hálózat számítógépesítésének megindításáról

Robin McLaren úr, a Know Edge Ltd. (Edinburgh, Skócia, Egyesült Királyság) igazgatója éppen húsz éve, 1992 szeptemberében kezdett Magyarországon dolgozni az Európai Unió Phare (eredetileg Lengyelország és Magyarország szerkezetátalakítására indított) Segélyprogramjának keretében.
Cége ugyanis megnyerte a magyar földhivatali hálózat számítógépesítését megvalósító többéves program mûszaki tanácsadási részére kiírt pályázatot. A kedvezményezett a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium volt. Ez a sok egymáshoz szorosan kapcsolódó projektbõl álló program volt a legköltségesebb az ágazatban: a szervezeti és üzleti változások számos jelentõs elemét tartalmazta.

1.    Kedves Robin, kérlek, mondd el, hogyan keletkezett céged szokatlan neve, és mi a jelentése.

1986-ban befejeztem munkámat Torontóban (Kanada), ahol egy GIS alkalmazás termelési menedzsere voltam, és egy lengyel hajón tértem vissza Skóciába új életet kezdeni. Az utazás hat napig tartott, így rengeteg idõm volt, hogy kigondoljam, hogyan alapítsak egy új GIS tanácsadó céget, és hogyan nevezzem el. A szokatlan név az Atlanti-óceán közepén jutott az eszembe. Azt akartam, hogy a cégem nevében sem a „geo”, sem a „GIS” ne szerepeljen. Valami különöset akartam, hogy az emberek megjegyezzék, és ez valóban mûködött!  Ami a jelentését illeti, az teljes egészében fordítói feladat! De gondoltam például egy sítúra-szervezõ társaság alapítására is, amelynek a neve “Off the Edge” (A peremen túl), meg egy tájépítõ társaságra, amelynek a neve “Know Hedge” (Ismeri a sövényt) lenne.

(O.K. vettem a lapot, ez valóban a fordító feladata: Robin annak idején úgy magyarázta a magyaroknak, hogy a cége neve a “Knowledge” = tudás szóból vezethetõ le, de õ ebbõl – dicséretes önbizalommal – elhagyta az “L” betût. Tudniillik az Egyesült Királyságban a tanuló vezetõk az autójukon a magyar “T” (Tanuló) jelentésének megfelelõen “L”-t (Learner) hordanak. Ez a Know Edge Ltd.-bõl már hiányzik; õk nem kezdõk, hanem már tudnak, és tanácsokat is adnak, profi módon. Lehetne még tovább fantáziálni az átvitt jelentésen, pl.: a tudás legvégsõ határa, ismerni a legtávolabbit is, stb. Mindegyik változat pozitív töltésû. Tóth M., a fordító)

2.    Kérlek, mutasd be a cégedet, a múltját és a jelenét! 1992-ben Te egy kis hatéves skót tanácsadó cég igazgatója voltál, amely Magyarországon még ismeretlen volt, amikor itt elkezdtétek megszervezni az ingatlan-nyilvántartó hálózat számítógépesítésének feladatát. E projekt sikere létfontosságú volt a magyarok számára, tekintettel a kárpótlási törvény elõírásainak teljesítésére, amely elé áthághatatlan akadályként tornyosult a meglévõ, de papír alapú régi nyilvántartás.

A Know Edge Ltd. megalapítása elõtt szoftvermérnök voltam, GIS-alkalmazásokat terveztem és fejlesztettem Skóciában, Svájcban és Kanadában – ez magában foglalt ingatlan-nyilvántartási és kataszteri megoldásokat is. Ténylegesen közremûködtem a világ elsõ számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerének kifejlesztésében, amelyet Baselben (Svájc) és Münchenben (Németország) helyeztek üzembe. Ezzel az élvonalbeli mûszaki tudással felfegyverkezve úgy határoztam, önálló tanácsadó céget alapítok az Egyesült Királyságban, ilyen típusú vállalatként elsõnek. Izgalmas idõszak volt, mert ez vadonatúj technológia volt akkoriban, és a bevezetése a szervezeteknél igen komoly, de egyben ösztönzõ kihívások elé állított. Az elsõ ügyfeleink a közmûcégek, az önkormányzatok, a pénzügyi szolgálatok, valamint a föld- és ingatlan-nyilvántartó intézmények voltak. Bár Magyarországon akkor még valóban nem ismertek minket, a cégem neve másutt elismertséget és márkát jelentett, mivel független volt, sikeresen valósított meg GIS-megoldásokat bonyolult felépítésû intézményeknél, és ezzel jelentõs elõnyökhöz juttatta megrendelõit. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság piacán sikeresek voltunk, tudatában voltam, hogy gazdaságunk az 1990-es évek elején súlyos recesszióba süllyed, és a kockázatok mérséklése érdekében stratégiailag nyitnunk kell az Egyesült Királyságon kívül is. A magyar projekt ideális megoldás volt, és idõzítés szempontjából is tökéletes.
A cégem ma már 27 éves, de a lelkesedésem a tanácsadási projektek iránt egyáltalán nem csökkent. Próbálok kicsit lassítani, de hiába – a projektek csak egyre érdekesebbek!  Ebben az évben (2012) az iraki kormányt segítettem a nemzeti földpolitika kialakításában, támogattam a Világbankot Kuvaitban az állami földügyi igazgatás fejlesztésében, kezdeményeztem annak megoldását, hogy az ingatlanjogok megszerzéséhez ne legyen szükség földmérõ szakemberre, és közremûködtem a kanadai kormány geomatikai szektora 2020-ig történõ kialakításának megtervezésében.

3.    Miért jelentkeztél erre a magyarországi munkára? Az üzleti szempontokon kívül volt-e rá más okod is?

Az 1980-as évek végén Dale professzor vezetett be a földügyi szektor nemzetközi tanácsadási módszereibe – Észak-Jemenben részt vettem egy ENSZ FAO misszióban, melynek célja az ingatlan-nyilvántartási és kataszteri rendszerek korszerûsítése volt. Rendkívül vonzott az ilyen kezdeményezésekben rejlõ kihívás: világszerte hozzásegíthetem az embereket ahhoz, hogy ingatlantulajdonukat nagyobb biztonságban tudják. Így tehát, amint Magyarországon lehetõség adódott, igyekeztem szerzõdéshez jutni az EU Phare segélyprogramján keresztül. Szívemben felfedezõ is vagyok, és izgalomba jövök minden új kalandtól.

4.    Milyen elvárásokkal érkeztél Magyarországra? Mennyire ismerted az országot, a népet és a nyelvet?

1968-ban már eltöltöttem egy rövid idõt Kelet-Európában. Cserkészként eljutottam Lengyelországba és Csehszlovákiába; hegyet másztunk a Tátrában. Egy nap híján elmulasztottuk az oroszok csehszlovákiai bevonulását. Ez megindította a fantáziámat Kelet-Európával kapcsolatban; felébredt bennem a vágy, hogy erre utazgassak, és új kultúrákat ismerjek meg. Ezért, amikor alkalom nyílt arra, hogy Magyarországra jöjjek, itt dolgozzak, és segítsem a magyarokat a kommunizmusból a piacgazdaságba való áttérésben, nagyon fellelkesedtem. A lehetõség elérésében egyik legfontosabb támogatóm korábbi éveim nagyszerû mentora, Dale professzor volt.

Bár tanulmányaim során volt egy magyar tanárom a New-Brunswick-i Egyetemen, és több magyarral is dolgoztam együtt Torontóban, magáról az országról, a kultúrájáról, nyelvérõl vajmi keveset tudtam. De abban mégis biztos voltam, hogy nagyon kedvelem a magyarokat: büszke és életteli fajta. Érkezésemkor sem csalódtam.

5.    Melyek voltak az elsõ benyomásaid, amikor eljöttél a budapesti Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba tárgyalni a projektek megindításáról?

Olyan volt, mint beülni egy idõgépbe, és negyven évet visszamenni az idõben mind a külsõ környezet, mind a minisztériumi mentalitás szempontjából; ez volt a helyzet annyi évi kommunista vezetés után. Tisztában voltam vele, hogy az általunk javasolt ingatlanreform-projekt valódi kihívás lesz. De szerencsére a projektben olyan magyarok vettek részt, akik ezt megértették, és lelkesen fogadták a szükséges módosításokat. Már a kezdet kezdetén tudtam, hogy sikeresek leszünk. 
Tartós emlékem a projekt elsõ napjaiból: a minisztérium épületében mûködõ páternoszter (eddig még nem mentem körbe a tetõtérben…).

6.    Hogyan indítottad el a projektet? Voltak-e nehézségeid?

A legelsõ feladat olyan projektcsapat összeállítása volt, amely képes megfelelni ennek a jelentõs kihívásnak. Olyan magyar közremûködõket kellett találnom, akik nemcsak, hogy képesek kommunikálni mind a minisztériummal, mind a földhivatalokkal, és megnyerni a bizalmukat, hanem szót értenek a Know Edge Ltd. tanácsadóival is, és jól együtt tudnak dolgozni velük (ez nem volt mindig egyszerû!). Nagyon szerencsés voltam, hogy sikerült megnyernem Tóth Máriát projektasszisztensnek és személyi titkárnak, Podolcsák Ádámot partner-projektmenedzsernek és Jeneiné Nagy Mártát a projekt informatikusának. Sikerült meggyõznöm Richard Baldwint is, hogy hagyja ott az Egyesült Királyságban betöltött oktatói állását, és legyen budapesti projektmenedzser. A legmagasabb szintû támogatást Zichy Aladár nyújtotta a minisztériumi EU Phare Iroda vezetõjeként; a projekt sikerében az õ segítsége felbecsülhetetlen. E remek csapat nélkül a projekt az elsõ néhány hónap után megbukott volna.
A másik nagy nehézség, amellyel a projekt kapcsán szembekerültünk, a budapesti EU Delegációval kialakult viszony volt. Az EU Delegáció nagyon nehezen kezelhetõ és néha ellenséges partner volt. Ez a kapcsolat egyáltalán nem javult a projekt életciklusa alatt, sõt, az EU Delegáció befejezésül igen szakszerûtlen és tisztességtelen módon vetett véget a Know Edge Ltd. projektben való közremûködésének.

Azonban örök emlékem marad a projekt indításáról a Fõvárosi Kerületek Földhivatalánál tett elsõ látogatásom egy kis épületben, a városközponton kívül. Amikor odaértünk, az emberek mintegy 600 méter hosszan sorakoztak az épülettömb körül, és tévékamerákkal felszerelt stábok faggatták õket. Megértettem, hogy súlyos problémát kell megoldanunk, éspedig nagyon gyorsan!

7.    Mi a véleményed a magyar projektpartnerekrõl?

A projekt szerencsés volt, mert több olyan magyar partner vett részt benne, akik nemcsak, hogy belülrõl ismerték a magyarországi ingatlan-nyilvántartás és kataszter aktuális megközelítését, de jelentõs színvonalon magukévá tették a minisztériumban és a földhivatali hálózatban szükséges változtatásokat mind mûszaki, mind kulturális értelemben. Jól tudtak kommunikálni is, és meg tudták gyõzni munkatársaikat a javasolt változtatások szükségességérõl. Niklasz László, Osskó András és Zalaba Piroska döntõ sikertényezõk voltak ebben az összetett változásmenedzselõ programban.

8.    Hogyan fejezõdött be a projekt?

Ez a projekttel kapcsolatos néhány rossz élmény egyike. A Know Edge Ltd. tendereljárásban nyert el két szerzõdést, összesen négy évre. A tanácsadó csapat és a hozzá kapcsolódó következetes stratégia ilyen folytonossága tette lehetõvé, hogy ez a bonyolult munkaprogram megvalósuljon. Azonban annak ellenére, hogy az EU Delegációtól megérkezett a megerõsítés, miszerint a Know Edge Ltd. versenyezhet egy harmadik szerzõdés elnyeréséért, amikor a Know Edge Ltd. megnyerte a tendert, a Delegáció mégis törölte a harmadik szerzõdést. A törlésre semmiféle magyarázatot nem adtak, és ellenséges taktikázásuk arra kényszerítette a Know Edge Ltd.- t, hogy leállítsa a projekt támogatását. Az egyik legélvezetesebb és legsikeresebb projektemnek ilyen szomorú a befejezése.

9.    Milyen eredményeket, milyen sikereket tartasz számon a Te oldaladon?

A projekt sikerét a 2012. év vége felé újra meglátogatott Budapest élénksége mutatja. Az állampolgárok biztonságban tudhatják a földhöz és ingatlanhoz fûzõdõ jogaikat, felvehetnek rá jelzálogkölcsönt, és beruházhatnak építményeikbe. Erõteljes és hatékony ingatlan-nyilvántartási és kataszteri rendszer jött létre, amelyben bízhatnak az emberek. Mire megélénkül az ingatlanpiac, az infrastruktúra már régen a helyén van: ez volt a projekt végsõ célja.
A projekt révén elköteleztem magam arra, hogy biztosítom, minden tudásunkat, módszerünket átadjuk Magyarország hatékony kapacitásbõvítése érdekében. Amit elkezdtünk, az folytatódik, és ma már Magyarország sok olyan tehetséges földügyi szakemberrel rendelkezik, akik nemcsak Magyarországot alakítják át, hanem a világ más részeit is. Ez a legszebb küldetés.

10.    Mit tanultál a magyarországi tevékenységed során?

Folyamatosan tanulok a projektekbõl, és ez alól a magyarországi munka sem volt kivétel. Néhány pont a megtanultakból:
  • Bár a projekt címkéje szerint “számítógépesítés”-sel foglalkozott, valójában a technológiai szempont volt a legkevésbé fontos. A legkomolyabb kihívást a technológiával ellentétben a kapcsolódó kulturális és viselkedésbeli változtatások, vagyis a gondolkodásmód megváltoztatása jelentette. Sok magyar számára ez a változtatás igen nehéz volt, mert az elõzõ rendszerben nem tanították meg õket a saját kis körükön kívül gondolkodni, sem változásokat kitalálni, és azokat javasolni. Soha nem szabad alábecsülni a változásmenedzseléshez szükséges idõt és energiát.
  • Bár a projekttel kapcsolatos változtatások nagy többsége az operatív munkatársakat érintette, valóban nagyon fontos idõt szánni a felsõ vezetõkre, hogy biztosak legyünk benne: megértik és elfogadják a javasolt változtatásokat. Rendkívül jelentõs változást hoz az áttérés a szolgáltatás-orientált szervezeti formára. 
  • A projektek csak akkor sikeresek, ha a politikusok és a kezdeményezések anyagi támogatói tisztában vannak a beruházásaik elõnyeivel. Egészen más fajta terminológiát és nyelvet kell használni ebben az elkötelezési stratégiában. A projektek akkor valósulnak meg, ha magas beosztású, nagy szaktudású “bajnok” támogatja õket.
  • A legtöbb IKT-projekt esetében azt feltételezik, hogy a megoldásokat a legnagyobb nemzetközi technológia-szállítóknak kell biztosítani. De ha van helyi kapacitás, akkor sokkal fenntarthatóbb szoftver-megoldások érhetõk el a helyi szállítók segítségével, különösen, amelyek nyílt forrású szoftvert használnak. 
  • Biztosítani kell közös, megállapodott elképzelések kialakítását, melyeket egyeztettek az érintettek közösségeivel a megvalósítás elõtt. Magyarország esetében a “TAKAROS” rendszer terveit nagyon eredményesen megismertették az érdekeltekkel.
11.    Fel tudtad-e használni a magyarországi tapasztalataidat máshol is a világban?

Állandóan használom a magyarországi tapasztalataimat, konkrét projektekben pedig olyan távoli helyeken, mint Mongólia, a Fülöp-szigetek, Irak, Kuvait, Kenya és otthon, Skóciában is. A magyar siker nemcsak érinti és tökéletesíti a projektjeimet, hanem példaként is alkalmazom annak bemutatására, hogyan kell korszerûsíteni az ingatlan-nyilvántartási és kataszteri rendszereket a világ sok helyén. Ez egy olyan projekt, melyre nagyon büszke lehet Magyarország.
 
robin

Robin ezt az évfordulót régi magyar munkatársaival Budapesten ünnepelte meg
a Columbus állóhajón, egy vacsora keretében 2012. augusztus 29-én.

group

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés




   

Ki van itt?

Jelenleg 70 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF