2013. január 1-jével, illetve 2013. február 1-jével változnak a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok. A módosult szabályozást a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tft.) módosító 2012. évi CCXIII. törvény, és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Fönyr.) módosító 355/2012. (XII.13.) Korm. rendelet, valamint a 429/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
A módosított Tft.-nek és a Fönyr.-nek a földhasználati nyilvántartási eljárást érintõ rendelkezéseinek megismeréséhez az alábbi összefoglaló nyújt segítséget.

1. A földhasználók azonosító adatainak kötelezõ bejelentése
   
   A Tft. 2013. február 1-jével kötelezõ adatszolgáltatást ír elõ a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára. A Tft. új 25/G. § (1) bekezdése értelmében a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett magánszemély földhasználónak a személyi azonosítóját és az állampolgárságát, gazdálkodó szervezet földhasználónak pedig a statisztikai azonosítóját kell bejelentenie az ingatlanügyi hatóság felé. Ezen rendelkezés azokra a földhasználókra vonatkozik, akik 2012. december 31-ig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. Ezen földhasználók az adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2013. március 30. napjáig a „földhasználati azonosító adatközlési adatlap” használatával tehetnek eleget. Az adatlaphoz csatolni kell magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is.
   Az adatközlési bejelentéssel indult eljárás díjmentes, de csak akkor, ha azzal együtt változás bejelentésére nem kerül sor.
   Az adatközlési adatlapot a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a földhasználó több járási földhivatal illetékességi területéhez tartozó termõföldet használ, úgy a bejelentését kizárólag egy földhivatal felé kell megtennie azzal, hogy az adatlapon fel kell tüntetnie azoknak a településeknek a nevét, amelyeken a nyilvántartásba vett földhasználatával érintett földrészletek vannak.
   Az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja azt a bejegyzett földhasználót, aki adatszolgáltatási kötelezettségének határidõn belül nem tesz eleget.
   Az azonosító adatok bejelentése a földhasználati nyilvántartás országos személyi adatbázisa létrehozásának, illetve a 2013. július 1-jét követõen a földhasználati nyilvántartásból igényelhetõ új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítõ szolgáltatásának lehetõségét készíti elõ. A földhasználati nyilvántartás központi adatbázisából a nyilvántartás személyi azonosítói alapján lesz majd elkészíthetõ a földhasználati összesítõ. Az összesítõ a földhasználó által az ország egész területén használt egyes földterületek területét és aranykorona értékét tartalmazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve országosan összesítve, megjelölve a használt földterületek fekvése szerint illetékes földhivatalokat is. A földhasználati összesítõ igénylésére – a Tft.-ben nevesített hatóságon és szervezeten kívül – maga a földhasználó lesz jogosult, annak érdekében, hogy mint hatósági bizonyítványt becsatolhassa, azt felhasználhassa az õt érintõ eljárásokban.
   
   
2. 2013. január 1-jével kibõvült a földhasználati nyilvántartásba bejelentendõ földhasználatok köre azáltal, hogy a földhasználóknak területi mértéktõl függetlenül minden termõföld, valamint mezõ-, és erdõgazdasági belterületi föld – kivéve az erdõ mûvelési ágú területek – használatát be kell jelenteniük a földhivatal felé. (Hatályon kívül helyezésre került ugyanis az a rendelkezés, miszerint a bejelentési kötelezettség csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozik.)
   
   
3. A használat, a használatban bekövetkezett változás, valamint a használat megszûnése bejelentésekor a magánszemély földhasználók kötelesek megadni – az eddigi adatokon túl – a személyi azonosítójukat és az állampolgárságukat, a gazdálkodó szervezet földhasználók pedig a statisztikai azonosítójukat, illetve cégek esetében a cégjegyzékszámukat. 
   Ezen adatokkal kiegészítésre került a már eddig is kötelezõen használandó bejelentési adatlap formanyomtatvány, mely ezen honlapról a Nyomtatványok menüpontból letölthetõ.
   
   
4. A jogszabályi változások új formanyomtatványok kötelezõ használatát is elõírják. Kötelezõ a formanyomtatvány használata a földhasználatban bekövetkezett változásoknak, illetve a használat megszûnésének bejelentésekor is. Az új nyomtatványok ezen honlapról a Nyomtatványok menüpontból tölthetõek le.
   
   

   Az új formanyomtatványokat 2013. január 1-jével kell használni, de kötelezõ az alábbi eljárásokban is használni:

   • azon folyamatban lévõ eljárásokban, ahol a bejelentés már megtörtént a földhivatal felé, de a használat bejegyzésére, a változás átvezetésére vagy a használat törlésére nem került sor 2012. december 31-ig;
   • a megismételt eljárásokban.
     
5. 2013. február 1-jét követõen a cégek esetében a cégkivonat benyújtása nem kötelezõ; az aláírási címpéldányt, illetve az aláírás-mintát pedig csak akkor kötelezõ benyújtani a földhivatalhoz, ha azt a cégjegyzék nem tartalmazza. Arról, hogy a cégnyilvántartás ezeket az iratokat tartalmazza-e, a cégnek kell nyilatkoznia a bejelentési adatlapokon.
   
   
6. A földhivatal a változások bejelentésének hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból vezeti át a földrészlet helyrajzi számában, a használt terület aranykorona értékében, valamint mûvelési ágában, illetve ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint alrészletekre bontott, a használt alrészletek jeleiben, mûvelési ágaiban bekövetkezett és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változásokat. A hivatalból való átvezetésre csak akkor kerülhet sor, ha a földrészletnek az adatváltozást megelõzõen bejegyzett földhasználója és az általa használt terület mértéke az adatváltozást követõen nem változik.

A termõföldek használatát érintõ változások (a Tft.-ben)

2013. január 1-jét követõen

• termõföldre szerzõdéssel nem alapítható haszonélvezeti jog, kivéve a közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jogot. Az ezen jogszabályi rendelkezésbe ütközõ szerzõdés semmis;
• a haszonbérleti szerzõdések megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 2013. január 1-jén fennálló haszonbérleti szerzõdéseknek a 2013. január 1-jét követõ módosítása esetére is, ha a szerzõdés módosítása a haszonbérlet idõtartamának meghosszabbítására, illetve a haszonbérleti díj csökkentésére irányul (kivéve azt az esetet, ha ebben a felek korábban megállapodtak és a szerzõdés módosítására e korábbi megállapodásnak megfelelõen kerül sor);
• a haszonbérleti szerzõdés megkötésekor osztatlan közös tulajdonban álló olyan földrészlet esetében, melynél a szerzõdés fennállása alatt a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint a közös tulajdon megszüntetésre kerül, a haszonbérbeadó a gazdasági év végére felmondhatja a haszonbérletet, feltéve, ha a tulajdoni hányadának megfelelõ területet önálló ingatlanként kapta meg és a haszonbérlõ felé megtett felmondással egyidejûleg úgy nyilatkozik, miszerint a területet maga kívánja használni.

2013. január 1-jén megszûnik az olyan haszonélvezeti jog, amely 2013. január 1-jén fennállt, feltéve, hogy azt határozatlan idõre, vagy határozott idõre, de 2032. december 30-a utáni lejárattal, és nem közeli hozzátartozó javára alapították.

2013. február 1-jét követõen új szabályok vonatkoznak az osztatlan közös tulajdonban álló termõföldek használatára. Ezeket a szabályokat a Tft. 11/B.-11/H. §-ai tartalmazzák majd. A szabályozás lényege, hogy elsõ lépésben a tulajdonközösségnek kell az osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használati viszonyait rendezni, méghozzá oly módon, hogy a tulajdonostársak egyhangú döntéssel megállapodjanak az ingatlan tényleges használatában, vagyis kijelöljék, hogy a tulajdoni hányadoknak megfelelõ földterület a földrészleten belül kit hol illet meg. Ez lesz az alapja minden késõbbi használatnak, illetve használatba adásnak.
Az osztatlan közös tulajdonban álló földrészletek esetében az egyhangú döntés meghozatalának elõsegítése érdekében az új szabályozás tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a döntésben való részvétel hiánya az egyhangú döntés meghozatalát nem akadályozhatja meg. Ez az esetkör két nagy csoportra osztható. Az egyik csoport azon tulajdonostársaknak a köre, akik nem akarnak vagy elérhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni a folyamatban (passzívak). A másik csoportba azon tulajdontársak tartoznak, akik személye „bizonytalan”, vagyis maga a tulajdonos nem állapítható meg (pl. a bejegyzett tulajdonos elhunyt, de a hagyaték nem került letárgyalásra, így az örökösök személye ismeretlen; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a tulajdonos nem azonosítható be, stb.) Ezek olyan objektív és a többi tulajdonostárstól független körülmények, melyek nem lehetnek akadályai a használati viszonyok rendezésének. Az új szabályok szerint a használati megállapodást egységes okiratba kell foglalni, és annak érvényességi kelléke – a kivételektõl eltekintve – a használati megosztási vázrajz megléte.
A használati megosztásra vonatkozó szabályozás eredményezte azt, hogy az új szabályozás kiterjed arra is, miszerint a használati megosztás megléte mellett milyen eljárást kell követnie annak a kívülálló harmadik személynek, aki a földrészlet egészét, vagy annak egy részét kívánja használatba venni. A földhasználati szerzõdést egységes okiratba kell foglalni. Ha a földhasználati szerzõdés a földrészletnek csak egy részére jön létre, úgy a szerzõdés a használati megosztási vázrajzzal együtt lesz érvényes.
Az új szabályozásnak azonban nem célja, hogy a már meglévõ használati viszonyokat felborítsa, ezért az új szabályokat nem kell alkalmazni az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintõen, amelynek a teljes területét a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint egy vagy több földhasználó használja, illetve a 2012. december 31-ig megkötött szerzõdések esetén.