A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Énhasadás - telekkönyv? PDF Nyomtatás E-mail
2011. december 19.

A közelmúltban újabb nyilatkozatok és írások jelentek meg a telekkönyv visszaállításával kapcsolatban. E kérdéskörben korábban már számos kiváló jogász és gyakorlati szakember kifejtette álláspontját. Több vélemény itt a portálon is olvasható. Ebben a cikkben csak a legújabban felemlegetett – az idõ rostáján megméretett és alig-alig megmaradt – szempontokat tekinti át a szerzõ Borsay Tamás, Budapest Fõváros Kormányhivatala Földhivatalának vezetõje. A magyar földügyi igazgatás rendszerére különösen büszkék lehetünk, hazánkban 160 éve folyamatosan fejlõdik az ingatlan-nyilvántartás. Oszthatatlan intézményrendszerünk erõssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. Magyarország a mai ingatlan-nyilvántartási szervezetével a világban példamutató szerepet játszik.

Énhasadás
Ismét napirenden a kérdés: ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv?

Borsay Tamás
Budapest Fõváros Kormányhivatala Földhivatalának vezetõje

 

Törekvések a telekkönyvért

A Közszolgálat címû szaklap interjú keretében foglalkozik az új Polgári Törvénykönyv koncepciójával. A készülõ jogszabály szerint a telekkönyvek vezetését a bíróságokhoz kívánják delegálni. Székely László miniszteri biztos, az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáért felelõs koordinátor a telekkönyv mellett szólva, így nyilatkozik: „Ebben a kérdésben mi csak javaslatot tehetünk a Kormánynak, mert ez jogpolitikai kérdés, amelynek szervezeti és költségvetési következményei vannak. A Kodifikációs Fõbizottság elnöke, Vékás professzor álláspontját tolmácsolom ebben a kérdésben, miszerint ez hasznos lépés lenne, de olyan felelõsséggel jár, amit a kodifikációs bizottságok, saját hatáskörükben nem dönthetnek el. Formálódik a közigazgatás új szervezete, ennek keretében ez a megoldás is elképzelhetõ lenne. Megfontolandó, hogy az ingatlanokat illetõ tulajdonviszonyok stabilitása, átláthatósága és biztonsága legyen a fõ szempont. E nélkül valódi tulajdonról nem is beszélhetünk. Az, hogy a földhivatalokban olyan tisztviselõk dönthetnek lényeges dologi jogi kérdésekben, akiknek nincs jogi végzettsége, és akik utasíthatóak – gondoljunk  Sukoró-ügyre –, arra kellene intse a döntéshozókat, hogy érdemes lenne megfontolni a javasolt megoldást. Ez a változás nem érintené a földhivatalok egyéb hatásköreit, de a hivatalokba lehetne delegálni olyan bírókat, akik a telekkönyvi ügyeket a bírósági eljárás szabályai szerint intézik el, és ezért ilyenként felelõsséggel tartoznak.” (2)

A Magyar Jog hasábjain dr. Bónis Péter Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? címû tanulmányában fejti ki álláspontját. A lakásmaffiát vizsgáló parlamenti albizottság tevékenysége és az Alkotmánybíróság döntései nyomán, rendszerbe állítva olvashatjuk az ingatlantulajdonosok sérelmére elkövetett magatartásokat. Mivel a szerzõdõ felek nincsenek egyszerre jelen a földhivatalban, lehetõvé válnak az áleladói elkövetések, az akarathibás ügyletek, a palástolt kölcsönügyletek, a szabályos ingatlanárveréseket követõ lakhatási jogtól való megfosztások. Ezeket megelõzendõ a szerzõ többször is felemlíti, hogy a klasszikus telekkönyvben nemcsak a szerzõdések formai vizsgálata, hanem a jogügylet tartalmi vizsgálata is szükségszerû: „A telekkönyvet vezetõ hatóság feladata, nem pusztán közigazgatási jellegû volt, hanem bírói, mert a szerzõdések érvényességérõl is határozott.” Ugyanakkor az ellenzõk szavát is felidézi: „...a jogügylet tüzetes és aprólékos vizsgálata az ingatlanok szabad forgalmát akadályozza, mert idõigényes.” (3)

Az elõzményekrõl röviden

Elõdeink hosszú idõn keresztül két nyilvántartást vezettek az ingatlanokról: a gazdasági célokat szolgáló földnyilvántartást (nem volt tárgya az egyéb önálló ingatlan, például öröklakás, szövetkezeti lakás) és a jogi jellegû telekkönyvi nyilvántartást (nem tartalmazta a közterületeket, például utcákat, tereket). Tehát egyik sem volt teljes. Bár a szükségtelen párhuzamosságok mellett jogszabályok írták elõ a két szervezet kölcsönös értesítési kötelezettségét, azok sok esetben elszakadtak egymástól: a változások eltérõ idõben és sorrendben történõ átvezetése miatt, reménytelen feladatnak látszott biztosítani a két nyilvántartás átfedõ tartalmának azonosságát, a tömeges változások követését. Ugyanakkor a telekkönyvi eljárás – a maihoz képest igen csekély mértékû ingatlanforgalom mellett is – meglehetõsen hosszadalmas volt. Ezzel ma is gátolná a hitelügyleteket és az ingatlan, mint áru forgalmának elõmozdítását.

William Hitt szerint a mestervezetõ egyik nélkülözhetetlen ismérve, hogy elõmozdítja a változást: létre kellett hozni egyetlen, rendszerében egységes, tartalmában teljes, mind gazdasági, mind jogi szempontból kielégítõ regisztert, amelynek kezelésére a változásokat naprakészen követni tudó, szervezetileg és helyileg is egységes földhivatalokat jelölték ki. A telekkönyvek vezetése a bíróságoktól 1972. január 1-jétõl került át a földhivatalokhoz. Ezzel létrejött az egységes ingatlan-nyilvántartás. A hatóság részben tartalmi, de elsõsorban formai ellenõrzést követõen, regisztráló tevékenységet végez, míg az anyagi jogi felelõsség a közjegyzõk, ügyvédek kezébe kerül; itt érhetõ tetten a személyes megjelenési kötelezettség elõírása. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (3) bekezdése szerint: „A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszûnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerzõdõ felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.”

Felelõsségi körök

Jogbiztonság

A tulajdonviszonyok stabilitása, átláthatósága és biztonsága valóban fõ szempont, az ingatlanok értéküknél, gazdasági életben betöltött szerepüknél fogva kiemelt jogi védelmet érdemelnek, melynek biztosítását társadalmunk az államtól joggal várja el. A tulajdonhoz való jog stabilitása alkotmányos alapjog, jogrendszerünk elismeri és védi a tulajdon valamennyi formáját.

Az ingatlanok állami leltárba vételével és a hatósági nyilvántartás nyilvánossági alapelvével – a stabilitáson túl – az átláthatóság is megoldott (Inytv. 4. §: „ …a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhetõ: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet”). A Földhivatal Online rendszer kifejlesztése nyomán az érdeklõdõk ez évtõl a hét minden napján, a nap 24 órájában hozzáférhetnek az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Nemcsak a nyilvántartás tartalma, hanem az eljárás teljes folyamata átlátható. A siker kulcsa ugyanakkor nem a technológia, hanem a szervezeti rendszer: az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokról vezetett olyan közhiteles nyilvántartás tehát, amelyet bárki által megismerhetõ jogszabályok, egységes és kiszámítható eljárási rendek mellett a földhivatalok vezetnek, és amelynek tartalmáért az állam szavatol.

A hatályos jogszabályok garanciát nyújtanak a tulajdoni jogbiztonság érvényesítéséhez is. A földhivatali szervezet (mint elsõ, illetve másodfokú hatóság) csupán egyike a végrehajtásban feladatokat ellátó intézményrendszernek; a fellebbezést követõen a bíróságnál jogorvoslati eljárás kezdeményezhetõ. A bírókat, az ügyvédeket, a közjegyzõket, a tisztviselõket a csalók persze egyformán megtéveszthették. Köztudott, hogy a bevezetett megelõzõ intézkedések nyomán (az ügyfél Inytv. 27/A. §-a szerinti értesítése az eljárás megindításáról, tulajdoni lap változásfigyelés és e-mailben, sms-ben történõ értesítés, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala személyi adat- és lakcímnyilvántartásának használata stb.) napjainkra az ilyen esetek száma elenyészõ. Ezt a kérdést sem a szervezeti változás, hanem az eljárásrend egyértelmûvé tétele oldotta meg. A közigazgatási perekben született döntések a földhivatali eljárások jogszerûségét támasztják alá; 2002-ben az évi közel hárommillió földhivatali döntéssel szemben mindössze az esetek 0,005%-ában született olyan bírósági ítélet, amely a közigazgatási határozatot megváltoztatta. 2010-ben a fõvárosi földhivatalokban 425 363 – az ingatlan-nyilvántartás jogi részét érintõ – elsõ fokú eljárás indult, melyek nyomán 8139 (2%) fellebbezés született. Ezek mintegy 73%-át (5950) saját hatáskörben, elsõ fokon intézték el. Bírósághoz összesen 244 esetben fordultak (ez a teljes érkezés 0,06%-a). Az esetek 81%-ában helybenhagyó döntés született, míg 15%-ában a bíróság az eljárás megszüntetésérõl döntött. 2010-ben az évi 425 363 földhivatali döntéssel szemben, mindössze 10 ügyben (0,002%) született olyan bírósági ítélet, amely a közigazgatási határozatot megváltoztatta.

A meglehetõsen csekély ingatlanforgalom ellenére is, a nagyszámú elintézetlen ügy miatt elavult tartalommal bíró telekkönyv átvételekor a földhivataloknak jelentõs erõfeszítéseket kellett tenniük a naprakész állapot elérésére (az átvételkor mintegy 70 ezer elintézetlen ügy volt a telekkönyvben). A 90-es években ismét megjelenõ ügyirathátralék a rohamosan növekvõ feladatmennyiségbõl adódott. A privatizáció, a gazdasági és a hitelezési rendszer gyökeres megváltozása nyomán, a beadványok száma megtöbbszörözõdött, az elintézendõ ügyek mennyisége robbanásszerûen megnövekedett (csak az önkormányzati ingatlanok értékesítésével több mint egymillió új lakástulajdon keletkezett). Ezt az állam részérõl egy ideig nem követték szervezeti, személyzeti, költségvetési, infrastrukturális fejlesztések.

A szervezeti rendszer napjainkban – a jogszerûségen túl – a gyorsaság követelményének is megfelel, amely alapvetõ gazdasági érdek. A fõvárosi földhivatalokban ügyirathátralék nincs, az ingatlan-nyilvántartási döntések többnyire az érkezést követõ két héten belül postára kerülnek (az elõírt általános ügyintézési határidõ 30 nap). Az ügyfelek visszajelzései nyomán (tértivevények) és a Budapesti Ügyvédi Kamara tájékoztatása szerint a határozatok, végzések hamar eljutnak a címzettekhez.

Szervezeti rendszer

Közhiteles nyilvántartás nem vezethetõ pontos térképi alap nélkül. Az ingatlan-nyilvántartás egységessége csak a geometriai információt megtestesítõ nyilvántartási térképpel teljes.

Az egységes ingatlan-nyilvántartási szervezetet a közigazgatás szervezeti rendszerében 120 körzeti és a 20 megyei (fõvárosi) földhivatal alkotja. A szakmai irányítás a Vidékfejlesztési Minisztérium feladata. A földhivatalok a kormányhivatalok – ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelõs – szakigazgatási szervei. A hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos alapelve mellett elgondolkodtató a bírók földhivatalba delegálásának ötlete: az ingatlanügyek igazságszolgáltatási ügyek lennének? Nem azok. Ha az esetek kis részében mégis azzá válnának, polgári perben nyerhetnek megoldást. A delegálás érdekes folyománya lehetne egyetlen eljárás keretében (ingatlan telekhatár változás, földmérési eljárás, tulajdonjoggal kapcsolatos eljárás) két, a közigazgatási eljárási és a bírósági eljárási szabályrendszer alkalmazhatóságának gondolata. Nem is említve a fentiekben taglalt átláthatóság követelményét, a kormánytisztviselõi és a telekkönyvi bírói jogviszony különbözõségébõl adódó anomáliákat. A közigazgatási szervek egyszemélyi vezetés alatt állnak. A földhivatalokba delegált bírók kapcsán megvalósíthatatlannak látszik az irányítás és a végrehajtás egységessége. Aki látott már kétfejû állatot, az tudja: csak a címerpajzson életképes. Egyébként mozdíthatatlan.

Személyi állomány

A teljes közigazgatást érintõ betegség 10 éve még a földhivatalokban is jelentkezett. Hiányzott a középkorú korosztály, sok nyugdíjas dolgozott, kevés volt a felsõfokú végzettségû ügyintézõ. Tudatos személyzeti tervezés és végrehajtás eredményeként, a fõvárosi földhivatalokban a tisztviselõk több mint fele 40 év alatti szakember.

Az oktatási és továbbképzési stratégia mentén végrehajtott fejlesztések nyomán, a földhivatalok személyi állományának felkészültsége kifogástalan. Ezt a bírósági eljárásoknál fentebb említett mutatószámok tényként igazolják. A fõvárosi körzeti földhivatalok ingatlan-nyilvántartási osztályain 160 ügyintézõ dolgozik. 124 fõ (78%) szakirányú felsõfokú végzettségû: ingatlan-nyilvántartási szervezõ (ma már igazgatásszervezõ megnevezés kerül az oklevélbe) vagy jogász. 36 fõ szakirányú középfokú (OKJ-s ingatlan-nyilvántartási ügyintézõ) végzettséggel bír. A megüresedõ kormánytisztviselõ státuszokat diplomás pályázók nyerhetik el, továbbá ebben az évben még jó néhány tisztviselõ szerez felsõfokú oklevelet. A másodfokú hatóságnál a szakirányú diplomás szakemberek aránya 100%, két fõ kivételével jogász. Mivel e szakigazgatási területen a jogász munkatársak mára csak generalistának számítanak, egyre többen szereznek ingatlanforgalmi szakjogász képesítést. A jogi szakvizsga támogatása mellett, informatikai és kommunikációs képzésük jelentõs erõfeszítéseket igényel. A legelhivatottabb és vezetésre is alkalmas munkatársak – a hivatal 6 hónapos Karriermenedzsment Programjában – szervezési és vezetési ismereteket is szereznek.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának oktatási struktúrája elsõsorban a földügyi szakigazgatás terén munkálkodó szakemberek szakmai képzését szolgálja. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás olyan speciális ismereteket igényel, amelyek nélkülözhetetlenek a földhivatali munka során. Specialistának az ingatlan-nyilvántartási szervezõ szakon diplomázók nevezhetõk: a szükséges alapozó és jogi tantárgyak mellett, ingatlanjog, ingatlan-nyilvántartás és adatkezelés, térképtani ismeretek, földminõsítés, birtokrendezés, ingatlan gazdaságtan, környezet és természetvédelem, agrár- és vidékfejlesztési igazgatás, ingatlanértékelési ismeretek, térinformatikai alkalmazások, építési alapismeretek, EU és magyar birtokpolitika címû tantárgyakból is vizsgáznak. A menedzsment, az informatika és a kommunikáció oktatása kiemelten történik. Nem alkalmasak belgyógyásznak, tanítónak, ügyésznek, de bíró vagy ügyvéd sem lehet belõlük. Viszont a diploma megszerzése után, az ingatlan-nyilvántartási ügyintézõ munkakör ellátására, más képzettségû jelölt rövid idõ alatt nem lehet versenytársuk.

Pártatlan eljárás

A földhivatal felülvizsgálati hatásköre hasonlatos a telekkönyvi hatóságéhoz: az ellenõrzés érdemi jellegû és a tulajdoni lapra, a beadványra és annak mellékleteire is kiterjed. A bíróhoz hasonlóan, a kormánytisztviselõ ebben a minõségében felelõsséggel tartozik és nem utasítható. Valamennyi kormánytisztviselõvel szemben megfogalmazódik a pártatlan eljárás elõírása. Ezt a szóban elmondott és írásban megerõsített eskü szövege, szigorú összeférhetetlenségi szabályok, a jogellenes utasítás végrehajtásának megtagadására vonatkozó elvárások, fegyelmi és kártérítési követelmények teszik számon kérhetõvé. Mindennek megfelelõen földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint: „A körzeti földhivatal a megyei földhivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervezeti egysége. A körzeti földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a körzeti földhivatal vezetõje vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ ügyintézõje jár el. A megyei földhivatal vezetõje vagy más kormánytisztviselõje a körzeti földhivatal vezetõjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ ügyintézõjét az elsõfokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”

Költségvetési szempontok

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az eljáró hatóság (2011. január 1-jétõl a Kormányhivatal) bevétele. Ennek bizonyos hányadát központi befizetési kötelezettség terheli, másik része a feladatok ellátását fedezi. A kormányhivatalok szakigazgatási szervei közül a földhivatali bevételek bár jelentõsebbek, de korántsem elégségesek.

További költségvetési követelményeket határoz meg az az állampolgári érdek, amely a takarékos államot, az adóforintok optimális felhasználását, a pazarlásnak minõsíthetõ ráfordítások elkerülését követeli meg. Jelentõs anyagi ráfordítás nyomán valósult meg a jogszabályi környezet pontosítása, a szakmai irányítás egységesítése, a végrehajtáshoz szükséges humánerõforrás biztosítása, az eszközök és a munkaterületek fejlesztése. Az ehhez szükséges és elköltött központi forrás töredéke volt annak a költségigénynek, amely ahhoz kellene, hogy az ingatlan-nyilvántartást kiiktassuk, létrehozzunk egy új önálló földnyilvántartást és egy új telekkönyvet. Szakemberek becslése szerint a meglévõ, az elmúlt években közel 10 milliárd forintos ráfordítással létrehozott földhivatali informatika – amely ma már a rendszerbe állított elektronikus ügyintézés alapja – átalakítása, bírósági közegbe illesztése közel ekkora, de talán nagyobb költségigénnyel járna. A változás rengeteg plusz feladatot és költséget róna a bíróságokra, de személyzeti kérdéseket is felvetne. Van erre pénzügyi fedezet a büdzsében?

Nosztalgia?

Személyes beszélgetések során a szakemberek érdeklõdése természetes; igazából mi indokolja, hogy a tények és érvek ellenére újra és újra felmerül a telekkönyv kérdése? A telekkönyvi hivatalban még ügyfélként, ügyvédként vagy telekkönyvi bíróként megfordult idõsebb korosztály válasza ilyenkor – a jogtörténeti érvek felemlegetését követõen – teljesen határozott: a nosztalgia. Hiszen a telekkönyvi hivatal a szakmai társadalmi élet egyfajta központjává vált: amíg a bejegyzésre várakoztak, egy cigaretta mellett egyéb kérdéseket is megvitathattak. Az élet azóta megváltozott, ritmusa felgyorsult (lásd az Inytv. Vhr 83. §-a szerinti egyidejû érkezésre vonatkozó szabályokat). Tehát a nosztalgia. Ám egy nyilallás a szívünkben – ami sokkal erõsebb, mint maga az emlék – meggyõzõ érv-e egy ilyen mérvû változáshoz?

Követõink

A nemzetközi törekvés is az egységes és közhiteles ingatlan-nyilvántartás szervezeti megoldásai felé halad, Csehország, Szlovákia és Szerbia már egységes ingatlan-nyilvántartást vezet közigazgatási hatáskörben. Spanyolországon, Bulgárián, Horvátországon túl, nemzetek egész sora informatikai alapokon is a jogi, mûszaki és gazdasági adatok együttes kezelésére törekszik. Az intézményi különválasztás vagy az intézményi keveredés terve, azaz a telekkönyv felélesztésének gondolata, a nemzetközi trendekkel és ajánlásokkal is ellentétes. Az elmúlt években az egységes földügyi igazgatás és térképészet kialakítását szorgalmazták az ENSZ szakosított fórumai: Európai Gazdasági Bizottság (UNECE), Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezet (FAO), Emberi Települések Központja (HABITAT), Regionális Térképészeti Bizottságok. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Ajánlásában a bírókra ruházott nem bírói feladatok fokozatos csökkentését javasolja. Felhívja a tagállamok kormányait, hogy a lehetséges ügyekben (cégjegyzék, telekkönyv stb.) a bírósági rendszeren kívüli eljárásokat alkalmazzanak.

A HVG tudósított arról, hogy hazánk nyolcadikként felkerült a Világbanknak arra a 10-es toplistájára, amelyen a legutóbbi felmérés óta, az üzleti környezet tekintetében legtöbbet fejlõdõ gazdaságokat emelték ki. A jelentés készítõi négy területen is (építési engedélyek kezelése, ingatlanok bejegyzése, adózás és a vállalkozások felszámolása) méltatták a kedvezõ változásokat. A kilenc szempont alapján vizsgálódó kutatás szerint, amely még a 2010. június 1-jei állapotokat tükrözte, Magyarország 19 helyet javítva, leginkább az ingatlanbejegyzés területén rukkolt elõre.

Az elmúlt években delegációk sora adja egymás kezébe a kilincset: mind a magyar ingatlan-nyilvántartást tanulmányozzák. Már nemcsak az EU tagállamai érdeklõdnek.

A Kínai Népköztársaság Földügyi és Természeti Erõforrás Minisztériumának küldöttsége – a miniszter-helyettes vezetésével – 2011-ben szakmai látogatást tett Magyarországon, melynek keretében egy minisztériumi szintû együttmûködési keret-megállapodást is aláírtak. A két ország földügyi szakigazgatási intézményei a földügyi információs rendszereket, az egységes ingatlan-nyilvántartást, a földvédelmet, a földrendezést és távérzékelést érintõ projektek kapcsán kívánnak együttmûködni. Megbolondult a világ?

Énhasadás?

A magyar földügyi igazgatás rendszerére különösen büszkék lehetünk, hazánkban 160 éve folyamatosan fejlõdik az ingatlan-nyilvántartás. Oszthatatlan intézményrendszerünk erõssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. Magyarország a mai ingatlan-nyilvántartási szervezetével a világban példamutató szerepet játszik. Ahhoz, hogy megtartsuk ezt a vezetõ szerepet – és ne visszalépés, visszafejlõdés történjen – William Hitt javaslatára kell hallgatnunk. A mestervezetõ egyik nélkülözhetetlen ismérve, hogy bátran változtat. De csak akkor, ha az valóban szükséges: ami nem romlott el, azt ne akarja megjavítani!

A telekkönyv visszaállításának gondolata felidézi Weöres Sándor emlékét, Énhasadás címû versét:
         „Utcasarkon        Ám értelmem
          várok rám,         fölragyog:
          félórája              Nem jövök, mert
          is van tán.          itt vagyok.”

Nos a példa értékû magyar egységes ingatlan-nyilvántartás már itt van. Ne vágyjunk másra. Ha mindenképpen cselekedni akarunk, illesszük a hungarikumok körébe: fûszerpaprika, téliszalámi, Rubik-kocka, Puskás Ferenc, egységes ingatlan-nyilvántartás…

Hasonló viták után a 2009. évi Polgári Törvénykönyv az ingatlan-nyilvántartás egységének fenntartása mellett döntött.

Az új Polgári Törvénykönyvrõl várhatóan 2012. elsõ felében szavaz az országgyûlés. Hatályba lépése – a kihirdetéstõl számítva – egy év.

IRODALOM
(1) Dr. Fenyõ György: Negyvenéves a földhivatali szervezet (Geodézia és Kartográfia, 2007/október, november) 
Dr. Fenyõ György: Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? (Geodézia és Kartográfia, 2002/3)
Dr. Kurucz Mihály: Átkerüljön-e az ingatlan-nyilvántartás a bíróságokhoz? I–II. (Geodézia és Kartográfia, 2004/2–3)
(2) Idõtálló új Polgári Törvénykönyv készül (Közszolgálat, 2011. augusztus–szeptember 26. oldal)
(3) Dr. Bónis Péter: Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv? (Magyar Jog, 2011. június 343–347. oldal)
 

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
FM
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF