A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Célunk: a Digitális Földhivatal PDF Nyomtatás E-mail
2008. július 21.

A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer mûködõképessége és fejlõdési lehetõségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztések az e-kormányzat elveivel összhangban kerültek kidolgozásra. A jelentõs fejlõdés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, amelyek az elektronikus földhivatali szolgáltatások minõségét nagymértékben ronthatják. A tervezett többlépcsõs fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerûsítése az elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bõvülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minõsége, lehetõség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenõrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erõsíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.

 Célunk: a Digitális Földhivatal

 

dr. Mihály Szabolcs, FÖMI fõigazgató

Zalaba Piroska, FVM FTF fõtanácsos

A cikk a FIG Working Week 2008 (Stockholm, 2008. június 14-19.) 
keretében elhangzott elõadás szerkesztett változata.

1.      Bevezetés 

Ma minden országnak­­­ – legyen gazdaságilag fejlett vagy kevésbé fejlett – egyaránt alapvetõ érdeke a mûködõképes és a felhasználói igényeket kielégítõ földügy-igazgatási jogi és intézményi rendszer, benne az ingatlan-nyilvántartás megteremtése. A biztonságos föld- és ingatlan-tulajdonjog a jól mûködõ piacgazdaság egyik feltétele. A közép-európai szocialista országokban egyedül Magyarországon mûködött folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás, a 70-es években pedig egységessé tettük az ingatlan-nyilvántartási rendszert. A rendszerváltás idején Magyarország összes ingatlantulajdona regisztrálva volt, és az ország teljes területérõl rendelkezésre állt nagyméretarányú kataszteri térkép. Ezek az adottságok rendkívül megkönnyítették az ingatlan- és földtulajdon-privatizációt, ami gyorsan és eredményesen zajlott le, ellentétben a környezõ rendszerváltó országokkal.
Miután hazánkban mûködõ, hiteles ingatlan-nyilvántartási rendszer volt, a kormány kiváló eszközzel rendelkezett a föld- és ingatlanpiac, a földrendezés, a földhasználat és a földvédelem felügyeletéhez, irányításához és befolyásolásához. Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerbe integrált kataszteri térképek megmutatják a tulajdoni lapokon szereplõ jogok, tények és egyéb információk térbeli vonatkozásait és összefüggéseit, ezzel alapot biztosítanak a nemzetgazdaság mérnöki-tervezési feladatainak végrehajtásához. Az EU INSPIRE irányelvének megfelelõen a nemzeti téradat-infrastruktúra kisebb részmodulonként felépíthetõ az egységes, közhiteles és nyilvános ingatlan-nyilvántartási rendszerre alapozva.
Az ingatlan-nyilvántartás a szabadpiac kulcsfontosságú eleme, melyben az ingatlanok tulajdonjoga biztonságosan és szabadon átruházható. A többi európai országhoz hasonlóan a kormány Magyarországon is garanciát vállal a tulajdonjog biztonságáért az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzés függvényében. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer tulajdoni lapokon, illetve ingatlan-nyilvántartási térképeken tartja nyilván az ingatlanok összes szükséges jogi, adminisztratív, pénzügyi vonatkozású adatait, fizikai leírását, és elhelyezkedését.
A földügyi szakigazgatás küldetésnyilatkozata: "Olyan hatékonyan mûködõ és sikeres intézménnyé válni, amely garantálja a georeferált ingatlanra vonatkozó jogokat, megkönnyíti az ingatlanügyek biztonságos lebonyolítását, valamint infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít gazdasági, környezeti és társadalmi célokra."Ennek valóra váltása érdekében a földügyi igazgatás az elmúlt években kidolgozta a „Digitális Földhivatal” elnevezésû hosszú távú fejlesztési programot, amelynek megvalósítására esély van az elkövetkezõ években rendelkezésre álló hazai és uniós erõforrások megnyitásával.

2. Az egységes ingatlan-nyilvántartás jelenlegi helyzete

2.1. A magyar földügyi szakigazgatási rendszer irányításának jellemzõi
A magyar egységes ingatlan-nyilvántartás, mely többcélú rendszerként egyesíti magában a jogi és kataszteri adatokat, minden követelményt kielégít, és fontos támasza a magyar nemzetgazdaságnak. 1972 óta a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Fõosztálya (FVM FTF) felelõs az egységes ingatlan-nyilvántartásért és a nagyméretarányú kataszteri térképek naprakészen tartásáért a kétszintû földhivatali hálózaton keresztül. A tulajdoni lapok frissítésérõl a 121 körzeti földhivatal (KFH) gondoskodik, a fõbb szakmai tevékenységeket a 19 megyei földhivatal (MFH) és a Fõvárosi Földhivatal felügyeli. Ez a szervezet felelõs a geodéziai, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti és távérzékelési feladatok elvégzéséért, valamint a kormány földbirtok-politikájának megvalósításáért (pl. földvédelem, földprivatizáció, birtokrendezés és a földhasználat nyomon követése vonatkozásában).
Az egységes ingatlan-nyilvántartás alapul szolgál a nemzeti téradat-infrastruktúra felépítéséhez - az EU INSPIRE irányelvének megfelelõen - és a legfontosabb téradatokat is a földügyi szakigazgatási intézményrendszernek kell biztosítania. Ennek szakmai felügyeleti szerve az FVM FTF.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a magyarországi földmérési és térképészeti tevékenységet összefogó központi intézmény, ezen a területen országos feladatokat lát el,  valamint mûszaki támogatást nyújt a földhivatali mûködéshez is. A földügyi szakigazgatás másik oszlopa a megyei és körzeti földhivatalok hálózata.

2.2 A korszerûsítési program eredményei
Az ingatlan-nyilvántartási szakág átfogó korszerûsítése hosszú folyamat. Az EU
és a magyar kormány által 1990 decemberében aláírt egyezményt követõen az EU Phare segélyprogramja által támogatott, "A földhivatalok számítógépesítése" elnevezésû program azért indult, hogy infrastruktúrát biztosítson ehhez a komplex folyamathoz. A korszerûsítési program keretében nemcsak a mûszaki fejlesztés, hanem számos jogi, mûködési, marketing és egyéb probléma megoldására is sor került.
Az elmúlt másfél évtizedben fontos formai változások zajlottak le az ingatlan-nyilvántartási rendszerben. Az EU Phare segélyprogramjának társfinanszírozásával megtörtént az ország földhivatalainak számítógépesítése. Azóta a tulajdoni lapokat számítógépen kezelik, és az ügyintézési is országszerte számítógépes rendszerben történik. Kiépült a földhivatalok intranet-jellegû TAKARNET lenevezésû hálózata is. Ez a hálózat összekapcsolja a földügyi szakigazgatás összes hivatalos szereplõjét, online elérést biztosít a folyamatosan naprakészen tartott ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Most van folyamatban a földhivatalok bekapcsolása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba.
Idõközben a Nemzeti Kataszteri Program keretében, több fázisban elkészültek a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek Magyarország teljes területére (2005 végére a külterületek, 2007 végére a belterületek is). A kárpótlási idõszak kezdetén a térképek frissítése részben manuálisan, részben számítógéppel történt, de az elmúlt pár évben ezt már teljes egészében számítógéppel végzik.
Az elmúlt tizenöt év során a földhivatali hálózat fejlesztése a TAKAROS koncepció mentén történt. Ennek továbbfejlesztése és kibõvítése magasabb szinten az e-kormányzás és e-közigazgatás keretében valósítható meg.
2003. áprilisától a TAKARNET hálózat online elérése külsõ (regisztrált és jogosult) felhasználók számára is biztosított az interneten. Felhasználói jogosultságaiknak megfelelõen érhetik el az összes magyarországi földrészlet és egyéb ingatlan nyilvántartási adatait. Miután a TAKARNET-en keresztül lehetõvé vált az online adatszolgáltatás, a magyar ingatlan-nyilvántartási adatellátás és szolgáltatás elérte az EU minõsítési rendszerében meghatározott harmadik e-kormányzati szintet. Ez azt jelenti, hogy a rendszer mindkét oldalról interaktív üzemmódban használható.

tak_1

 2.1. ábra: A TAKARNET felhasználók (igazolványok) száma

tak_2

2.2. ábra: A TAKARNET-en lekért tulajdonilap másolatok száma

A felhasználók számának lineáris növekedése tapasztalható a TAKARNET szolgáltatás kezdete óta. Érdemes megemlíteni, hogy magánszemélyek ma még nem csatlakozhatnak a hálózathoz: ezt a lehetõség fõként tömeges adatmennyiségeket igénylõ felhasználóknak (jegyzõknek, bankoknak, ügyvédeknek, jogászoknak, önkormányzatoknak stb.) érhetõ el. Bizonyos felhasználói csoportok számára (bíróságok, végrehajtók) kötelezõ a rendszer használata. Ma a TAKARNET regisztrált felhasználóinak száma több mint 8000.

E tényszerû adatok és az ilyen szolgáltatások iránt jelentkezõ, egyre növekvõ, erõs igény alapot ad annak a meggyõzõdésnek, miszerint a fejlesztés, s szolgáltatások további bõvítése nem csupán az egész társadalom elõnyét szolgáló szükséges és hasznos beruházás, hanem pénzügyileg is életképes vállalkozás.

A földügyi irányítás legutóbbi fejlesztésének eredményeképpen a TAKARNET-en keresztül már térkép-másolatok is a felhasználók rendelkezésére állnak. Elõször a Fõvárosi Földhivatal illetékességi területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei voltak lekérdezhetõk, majd 2006-tól a vidéki külterületek digitális térképei, legújabban pedig a belterületek is elérhetõvé váltak a hálózaton keresztül.

A fenti összesítésbõl látható, hogy az egységes magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer, mint a nemzeti alapadat-infrastruktúra létfontosságú része olyan szolgáltatási szintet ért el, melynek ígéretes jövõje van. Mindazonáltal az elektronikus hálózati szolgáltatások kifejlesztése és a mûszaki háttér megújítása nélkül nem tudna olyan megbízható, hiteles alapot biztosítani, amely  közvetlenül vagy közvetve garantálja Magyarország fejlesztés-politikai céljainak valóra váltását.

 

3. A hosszú távú Digitális Földhivatal program

 

3.1. A program legfontosabb elemei

A fejlesztési terv stratégiai célja kettõs:

  • egyrészt az elektronikus földhivatali nyilvántartás továbbfejlesztésével az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése, vagyis ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosítása, a szolgáltatások minõségének javítása;
  • másrészt a digitális földhivatal megépítésével a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak kidolgozása és e téradat-infrastruktúra biztosítása egyéb célra történõ felhasználáshoz.

A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásakor figyelembe kell venni az EU Kataszteri Bizottságának alapelveit, különösen azt a megállapítást, hogy ”Az egyes tagországokban a kataszterért felelõs hatóságok hangsúlyozzák a kataszteri információ növekvõ hasznát, és kerüljék el a kataszteri szervezetektõl független, területi célú, újabb adatbázisok létrehozását. Úgy kell együttmûködniük, hogy a területi információ felhasználható legyen az Európai Unió intézkedéseinek alkalmazásával összhangban.”
Stratégiai célunk – az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése és a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak megteremtése – eléréséhez végrehajtandó további feladataink a következõk:

  • A földügyi szolgáltatások színvonalának növelése, az elektronikusan elérhetõ szolgáltatások bõvítése és széles körben való hozzáférésének biztosítása,
  • Az üzemeltetés erõforrás-igényének racionalizálása.

A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv átfutási idejét a rendelkezésre álló erõforrások és társadalmi elvárások függvényében 5-8 évre terveztük. A terv az alábbi elemekbõl áll:

 

dfh_2

 

3-1. ábra: A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv fõ elemei

  1. Lehetõségek és eszközök felmérése a célok figyelembe vételével. Valamennyi projekt egységes rendszertervének elkészítése.
  2. A meglévõ szerverstruktúra (121 szerverközpont) meghagyása mellett kiépítésre kerülõ Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül lehet csak az ügyfeleknek ingatlan-nyilvántartási adatokat szolgáltatni, a jelenlegi módszerek (földhivatali ügyfélszolgálat és TAKARNET) kizárólagossága mellett.
  3. Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül a tulajdoni lapok és térképek lekérdezési lehetõségeinek kialakítása a Kormányzati Portál Ügyfélkapu alkalmazásával azonosított és belépõ ügyfeleknek.
  4. A szolgáltatások bõvítése adatbányászati eszközökkel.
  5. A 121 szerverközpont átalakítása gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltethetõ Központi Tranzakciós Rendszerre.
  6. A beérkezõ és kimenõ ügyiratok elektronikus dokumentumként kezelésével az ügyintézés gyorsabbá és területtõl függetlenné válik.
  7. Iratbeadás területtõl függetlenné válik.
  8. A hivatalok közötti elektronikus ügyiratforgalom, valamint digitális adatcsere, adatellenõrzés gazdaságosabb és eredményesebb közigazgatást biztosít.

A többlépcsõs fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerûsítése, a teljesen elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bõvülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minõsége, lehetõség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenõrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erõsíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.
Ennek a koncepciónak elsõ lépésében a földhivatali adatok non-stop szolgáltatása valósul meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Elektronikus Kormányzat Operatív Programja kiemelt projektje keretében. A projekt közvetlen eredménye és célja, hogy a földhivatali adatokat szélesebb felhasználó rétegek – elsõsorban a magánszemélyek – érhetik el interneten, a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül. Lehetõség nyílik továbbá országos, különbözõ szempontok szerint gyûjtött adatok szolgáltatására, valamint egyre több ügyintézési folyamatban kiküszöbölhetõvé válik a papír alapú adatszolgáltatás. A fejlesztés biztosítaná a felhasználói felületek és tartalmi adatok többnyelvûségét is az információ EU-n belüli szabad áramlásának támogatása céljából.
Technológiai szempontból közelítve: a körzeti földhivatali adatbázisok adatszolgáltató szerepét egy központilag kialakított, szinkronizált frissítésû adatbázis veszi át, de az ügyintézés továbbra is a körzeti földhivatali adatbázisokon történik. A központi adatbázis archiválási funkciót is ellát.

 

3.2. Központi földhivatali non-stop szolgáltató rendszer

A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer mûködõképessége és fejlõdési lehetõségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztéseket az e-kormányzat elveivel összhangban dolgozták ki. A jelentõs fejlõdés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, melyek a szolgáltatások minõségét nagymértékben ronthatják. A jelenlegi földhivatali internetes szolgáltatások tekintetében alapvetõ probléma az adatok rendelkezésre állása. A földhivatali adatbázisok üzemeltetési és biztonsági (tûzvédelmi) okok miatt csak a 8 órás fõmunkaidõben érhetõk el az internetes szolgáltatások számára.
Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok jelenleg decentralizáltak, azaz az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok – a területi illetékesség elve alapján – a változásvezetést végrehajtó körzeti földhivatalokban találhatók, és ezek az adatbázisok egymástól fizikailag elkülönülnek.
A TAKARNET hálózatot, amely összekapcsolja a földügyi és térinformatikai ágazat intézményeit, valamint a 121 körzeti földhivatalt, ma még – mûködési és biztonsági okokból – csak napi nyolc órában érhetik el a regisztrált külsõ felhasználók. Az elsõ fejlesztési fázisban a tervek szerint sor kerül az adatok egy adatbázisba (adattárházba) szervezésére, következésképpen elválik egymástól az adatkarbantartás és az adatszolgáltatás. Az egyik szervercsoport (a körzeti földhivatalokban), a földhivatali ügyintézési szerverek a zárt iktató és feldolgozó rendszer szokásos funkcióit látják el, míg a másik szervercsoport nyitott a világ felé, fogadja a megkereséseket, adatot szolgáltat és egyéb szolgáltatásokat is végez. Ilyen módon az adatok megszervezett központosítása révén megoldható a huszonnégy órás földhivatali információellátás, ami erõsíti a magyarországi adatbiztonságot. Az adatok az Központi Ügyfélkapun keresztül érhetõk el. E hosszú távú fejlesztési program elsõ fázisában kizárólag a központi rendszer fog adatot szolgáltatni. Az adatok karbantartása jogszabály szerint a területi illetékesség elvének megfelelõen történik, vagyis a megszokott módon, a körzeti földhivatalok adatbázisaiban.

E fejlesztés eredményképpen új infrastruktúra jön létre, amelyben gyorsan és egyszerûen megoldhatók az alkalomszerû kiegészítõ adatpótlások, pl. a föld vagy egyéb ingatlan értékének feltüntetése, a közigazgatási célú kötelezõ adatszolgáltatás (pl. ingatlanadó). Egy ilyen rendszer már piacképes, értéknövelt szolgáltatásokat és termékeket is tud ajánlani. Ha módosítjuk a szolgáltatások és alkalmazások tartalmát, helyét és idõtartamát, a földügyi ágazat sokkal hatékonyabban tud reagálni a piac kereseti és kínálati viszonyaira.

  • Értéknövelt szolgáltatások kidolgozása
    Területi széttagoltság és kiszámíthatatlan mûködési idõ: ez a két legfõbb technikai akadály az értéknövelt szolgáltatások kidolgozásának útjában. Olyan feladatoknál, amelyek több földhivatal illetékességi területét érintik (pl. autópálya-építés, árvízvédelmi beruházások), a szükséges adatelemzések és adatgyûjtések csak alacsony hatékonyságú, ismételt adatfeldolgozással végezhetõk, így a befejezés ideje nem tervezhetõ. A helyi önkormányzatok, egyéb szervezetek, intézmények részérõl egyre növekvõ igény jelentkezik a különféle szempontok szerinti és a jogszabályoknak megfelelõ adatgyûjtésre.
  • A szolgáltatások kiszélesítése
    A bevétel növelésének egyik módja új szolgáltatások bevezetése. A tulajdonilap-másolatok szolgáltatásán túlmenõen, a jövõbeni fejlesztések során kidolgozásra kerül egy országos, térképi alapú keresõ rendszer is. Az elsõ egyszerûbb, vonalas megoldást követõen az új változat már tartalmazhat légi és ûrfelvételeket is. A térképes keresési funkció felhasználásával megtalálható egy bizonyos földrészlet vagy egyéb önálló ingatlan, illetve szükség esetén hozzáférhetõk a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok.
  • A regisztrált felhasználók körének bõvítése
    A digitális földhivatali szolgáltatásokat jelenleg csak regisztrált felhasználók vehetik igénybe szerzõdésben rögzített feltételek mellett. A potenciális felhasználók száma ezáltal jelentõsen korlátozott, a magánszemélyek pedig ki vannak zárva ebbõl a szolgáltatásból. Az Ügyfélkapun keresztül biztosítandó szolgáltatással azonban a magánszemélyek is igénybe vehetik a földhivatali elektronikus szolgáltatásokat. Központi keresõrendszer kialakításával többnyelvû keresés is megvalósítható a jövõben.
  • Az igények befolyásolása
    A nemzetgazdaság szereplõi saját érdekeiknek megfelelõen veszik/vagy nem veszik igénybe az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Azok a felhasználói csoportok, melyeknek a munkájukhoz van szükségük az ingatlan-nyilvántartási adatokra, de munkaidejük nem esik egybe a földhivatalokéval – pl. ügyvédek, vagy a külföldi befektetõk széles köre – a rendszert csak korlátozott mértékben használhatják. Az is kényelmetlen, amikor a felhasználó nem kapja meg idõben a számára igen fontos hivatalos információt. Mindezen gondok megszûnnek, amikor a folyamatos üzemû központi adatbázis megkezdi mûködését.

A fejlesztés elsõ szakaszának megvalósítása az elsõ lépés a magas mûszaki színvonalú, korszerû országos hardverrendszer biztosítására az ingatlan-nyilvántartásban. A földhivatali munkafolyamatok három eleme (iktatás, ügyintézés, adatellátás/szolgáltatás) közül az utóbbi (adatellátás/szolgáltatás) teljesíthetõ a központi számítógépen. Így a földhivatali adatkeresések csak a központi keresõszerverre érkeznek. Egy ilyen módon átalakított rendszer növelni fogja az adatbiztonságot, a szolgáltatások hatékonyságát, és csökkenti az átfutási idõt. A földhivatalok képesek lesznek sokkal hatékonyabban szolgáltatni az összes szükséges tervezési információt, vagy összeállítani idõszakos, rendszeres statisztikákat, alkalomszerûen elvégezni különleges célú elemzéseket; mindezt megbízhatóbban és kisebb forrásfelhasználással.
A központi adatbázis az alapja a jövendõ elektronikus ügyintézésnek is. A központilag szervezett keresõrendszerbe épített külsõ logikai kapcsolat – megfelelõ adatkonzisztenciát biztosító technológiák alkalmazásával – sokkal hatékonyabb szolgáltatást nyújt más kormányszintû adatbázisokkal (pl. központi lakcím-nyilvántartás) együtt, mint egy decentralizált rendszer egyes kapcsolatai révén. Az interoperabilitás elvét és a SOA módszertant követve a közigazgatási adatok korszerû szolgáltatása megvalósítható a különféle országos adatokat tároló adatbázisok segítségével. Így a közigazgatási ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá válhat; ez egy lépéssel közelebb visz a "szolgáltató állam" megvalósításához. Ezért vesz részt a földhivatali hálózat intézményrendszere számos kísérleti projektben, legutóbb önkormányzatokkal együttmûködve az "egyablakos" ügyintézés kidolgozására bizonyos önkormányzati hatáskörbe tartozó, és földhivatali támogatást igénylõ ügyek tekintetében.

 

IRODALOM

Mihály, Sz., Szendrõ, D: Perspectives of the Digital Land Office Programme, GISOPEN Conference, Székesfehérvár, March 2008.
Zalaba, P: Developing e-Services in the Hungarian Land Administration, 4th Meeting of EuroGeographics Cadastre and Land Registry Group, Nicosia, 8-9 November 2007
Mihály, Sz.: The Hungarian SDI Strategy, FIG Working Week, Proceedings Hong Kong SAR, May 13-17, 2007.
New Strategy for Unified Land Registration System, Twinnning Light Project ”Improving the Sustainability of the Hungarian Land Registration System, Budapest, 2005.
Zalaba, P.: e-Land Administration in Hungary, FIG Seminar on e-Land Administration, Proceedings, Innsbruck, 2-4 June, 2004.
Onsrud, H.: Renewing the IT Systems for the Cadastre and the Land Register in Norway, FIG Commission 7 Symposium on „Cadastre and Land Management”, Proceedings, The Netherlands, May 2003.
Mihály, Sz.: Tasks of the Hungarian Land Administration and Mapping Agency in the Information Society, „Geodézia és Kartográfia” No.11, 2003, (in Hungarian).
Mihály, Sz.: Hungarian Approach to the Model of Data Base for Unified Land Registry, 2nd FIG Reigonal Conference, Proceedings, Marrakech, 2-5 December 2003.
FIG, 2002, „FIG Guide on Standardisation”, FIG, Publication No.28.
Kaufmann, J., Steudler, D.: „CADASTRE 2014, A Vision for a Future Cadastral System, 2nd edition, FIG, May 2001.
Zalaba, P., Podolcsák, Á.: Computerisation of County Land Offices in Hungary, Proceedings 6th EC-GIS Workshop „The spatial information society – Shaping the future” Lyon, France, June 28-30. 2000.

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés

Társoldalak

Kormányportál
Miniszterelnökség
Agrárminisztérium
Nemzeti Földügyi Központ
Lechner Tudásközpont
MePAR
GNSSNET
Nemzeti INSPIRE Geoportál
HM hatósági térképészet

Ki van itt?

Jelenleg 106 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2019 AM FTF