A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
FM Földügyi és Térinf. Főo.
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Marketing és kataszter PDF Nyomtatás E-mail
2007. szeptember 06.

A kataszteri szervezetek az államigazgatás részei Európában és szerte a világon. A piacgazdaságban az adatok és a szolgáltatások iránti igény rendkívül megnövekedett,  különösen az olyan adatok és szolgáltatások iránt, mely az ingatlanokkal kapcsolatos. A szolgáltatást is nyújtó intézmények esetében az is elvárandó követelmény, hogy a szolgáltatásokból származó bevételek lehetõleg teljesen fedezzék az intézmény teljes költségvetését.

Marketing a kataszter területén
Nemzetközi és hazai kérdések

 Osskó András
FIG 7. Bizottság (Kataszter és Földügyi Igazgatás) elnöke

Bevezetés 
A kataszteri szervezetek az államigazgatás részei Európában és szerte a világon. Az, hogy milyen irányító fõhatóság, milyen minisztérium alá tartoznak, különbözõ, és az hogy a kataszter milyen adatokat tartalmaz, szintén rendkívül változatos. Amiben gyakorlatilag egyformák, hogy az  ingatlan, föld tulajdonnal kapcsolatos jogi és térképi adatokat tartanak nyilván, ezeknek a változásait vezetik, regisztrálják, és egyidejûleg hatósági és adatszolgáltatási tevékenységet folytatnak.
Marketing az államigazgatásban ? A marketing kérdése sokáig ismeretlen volt ebben a szférában még a gazdaságilag fejlett országokban is, nem is beszélve a politikailag és gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban.
Ez Magyarországon sem volt másképpen és még ma is sokan vitatják ennek jogosultságát az államigazgatásban, illetve a hatósági munkát is végzõ állami intézményekben.
A fenti nézetek változása és gyakorlatban történõ megvalósítása elõször az USA- ban kapott teret a 70-es években, de hamarosan a fejlett európai és ázsiai országok is követték az új gyakorlatot.
Mi okozta ezt a változást ? A piacgazdaság fejlõdése megkövetelte az államigazgatás reformját is, mégpedig azért, hogy az államigazgatás és intézményei is megfeleljenek a változásoknak és az ezzel járó új kihívásoknak. Milyen követelményeket jelent az államigazgatás reformja? A reform folyamatban meg kell különböztetni magát az államigazgatást és azokat az állami intézményeket, melyek hatósági feladataik ellátása mellett szolgáltatásokat is nyújtanak díjfizetés ellenében a felhasználóknak, és az állampolgároknak.
Az elõbbi esetben elsõsorban az államigazgatás karcsúsításáról, olcsóbbá tételérõl, valamint a köztisztviselõk teljesítmény függõ anyagi elismertségérõl van szó.
A szolgáltatást is nyújtó intézmények esetében a fenti reformok mellett még az is elvárandó követelmény, hogy a szolgáltatásokból származó bevételek részben, de lehetõleg teljesen fedezzék az intézmény teljes költségvetését.
A kérdés az, mi teheti lehetõvé ennek a követelménynek teljesítését. Elsõsorban az, hogy a piacgazdaságban az adatok és a szolgáltatások iránti igény rendkívül megnövekedett,  különösen az olyan adatok és szolgáltatások iránt, mely az ingatlanokkal kapcsolatos.
Az ingatlanok jogi és térképi adatainak szolgáltatását, Európában és így Magyarországon is, hosszú évtizedek óta jogszabályok által meghatározott állami intézmények végezték és végzik ma is és tulajdonképpen monopol helyzetben voltak és vannak.
Hagyományosan az ingatlanokat érintõ térképi adatszolgáltatást a kataszteri szervezetek, a tulajdon és egyéb jogokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a telekkönyvek végezték, de az elmúlt években mind több országban megvalósult az egységes ingatlan-nyilvántartás, a kataszter és telekkönyv egyesítése, és egy intézményrendszer látja el a fenti feladatokat. 
 
A piacgazdaság változásai és új kihívások
Az aktív földpiacok kialakulását követõen, az ingatlanok adatai iránt megnövekedett igények következtében, a monopol helyzetben lévõ állami intézmények mellett megjelentek a versenytársak a magánszférában és elsõsorban a számítástechnika, informatika gyors fejlõdése következtében igazi konkurensekké váltak. Történt ez annak ellenére, hogy a jogszabályok az állami intézmények monopol helyzetét továbbra is biztosították. Nyugat- Európában az adatszolgáltatást végzõ állami intézmények felismerték, hogyha nem alkalmazkodnak az új követelményekhez, elveszítik monopol helyzetükbõl adódó elõnyüket és másodlagos szereplõvé válhatnak a szolgáltató piacon, ami az USA- ban meg is történt. Ehhez elsõsorban javítani kellett az adatok és a szolgáltatások minõségét, piacképes árakat kellet kialakítani és elõtérbe került az állami szférában korábban nem alkalmazott erõteljes marketing tevékenység.
A felismerések és erõfeszítések eredményeként Nyugat- Európában a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási intézmények zöme sikerrel válaszolt a kihívásokra.
A teljesség felsorolása nélkül az alábbiak voltak azok a lépések, melyeket megtettek és sikerhez vezettek.

  1. A jogszabályok által biztosított monopólium, mely gyakorlatilag kötelezi a felhasználót  az állami adatok felhasználására / ez korábban is létezett / 
  2. Marketing stratégia kialakítása, széleskörû piackutatás 
  3. Felhasználó orientált szolgáltatások kialakítása, az adatok és szolgáltatások minõségének javítása 
  4. Technikai fejlesztés, informatika alkalmazása 
  5. Reklám, marketing tevékenység fokozása 
  6. Az intézményi imázs kialakítása, széles körben történõ publikálása. 
  7. A szolgáltatott adatokon alapuló értéknövelt termékek harmadik fél részére történõ szolgáltatásának szabályozása. 
  8. Az új igények, követelmények megvalósítására alkalmas munkatársak alkalmazása a    kataszteri szervezetekben. 

A továbbiakban bemutatok néhány  európai példát, ahol a kataszteri szervezetek sikeresen  alkalmazták a marketinget, hajtották végre azokat a változtatásokat, melyek megfeleltek az új követelményeknek, találkoztak a felhasználók igényeivel. 
A példaként felhozott intézmények különbözõ jogi és intézményi keretek között mûködnek, de a fejlett piacgazdaság által támasztott igényeket teljesíteni tudták, azonos alapelveket felhasználva a marketing területén.
Ez számunkra azért lényeges momentum, mert bizonyítja azt, hogy a kataszter, ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában az EU-n belül nem az az elsõdleges, hogy milyen jogi , ill. intézményi keretek vannak, hanem az hogy a jogállamiság, a mûködõ földpiac és a felhasználók által támasztott igényeket kielégítsék.
Mindegyiknél azonban közös, hogy bizonyos monopol helyzetben vannak az ingatlan, föld tulajdonnal kapcsolatos térképi, és adott esetben tulajdoni és egyéb adatok szolgáltatását illetõen.

Európai példák 

1. Holland KADASTER 
A holland KADASTER marketing stratégiáját mutatom be elõször és legrészletesebben. Ennek elsõdleges oka, hogy nagyon hasonló a magyar Egységes Ingatlan-nyilvántartási jogi és intézményi rendszeréhez. Feladata az ingatlanokkal, földdel kapcsolatos térképi és jogi adatok változásának vezetése és adatok szolgáltatása.
A holland KADASTER 1812 óta mûködik, mint állami szervezet. 1994 óta önálló intézmény, nem tartozik közvetlenül egyik minisztérium irányítása alá, a kormány csak limitált felügyeletet lát el. 1994 óta úgy mûködik, mintegy nagy, magántulajdonban lévõ intézmény.
Mint általában az állami intézményeknél, a marketingnek itt sem volt tradíciója. Marketing tevékenységüket a 90-es évek elején kezdték. Lépésrõl - lépésre haladtak és mára tevékenységüknek ugyanolyan fontos része, mint az egyéb, magántulajdonban lévõ szolgáltató intézményeknél. 
Elsõ lépést a stratégiai döntéshozó szinten kellett megtenni. Meghatározták, hogy földügyi információk szolgáltatásának területén az intézmény milyen piaci és felhasználói területet fed le, figyelembe véve monopol helyzetét. Piackutatást végeztek az adatok iránti kereslet vonatkozásában, valamint információkat szereztek, hogy milyen egyéb adatokra van szükség, melyet értéknövelt szolgáltatással tudnak teljesíteni.
Ennek alapján egy hosszú távú tervet készítettek és mint a földdel, ingatlannal kapcsolatos térképi és jogi adatok tulajdonosa döntöttek, hogy a földügyi információknak elõállítói és szolgáltatói lesznek.
Természetesen ahhoz, hogy ezt elérhessék tudni kellett a felhasználói igényeket és teljesíteni az alábbi követelményeket. 

  • minõségi adatok szolgáltatása ( pontos, aktuális, megbízható, teljes körû) 
  • az adatok értékének megfelelõ árak kialakítása 
  • az adtok szolgáltatása flexibilis, digitális és a felhasználói igényeknek megfelelõ legyen 
  • állandó kapcsolat a felhasználókkal 

A fentieket elérendõ meg kellett tenni a szükséges beruházásokat. Ez vonatkozott mind a humán mind a technológiai beruházásokra.
Elõször a menedzsment körében kellett kialakítani a marketing orientált megközelítést, majd   a központi és regionális hivatalokban kialakították a marketinghez értõ személyi állományt.
A legnagyobb beruházás az informatikai rendszerek teljes kiépítése volt. 1995-99 között 150 millió Guildert költöttek számítástechnikai beruházásokra. Ez kb. 17 milliárd magyar forintnak felel meg. Ezt meg kellett tenni, mert manapság csak a digitális adatszolgáltatás felel meg a felhasználói igényeknek. Fontos az adatok minõsége, aktualitása, a hozzáférhetõség gyorsasága. Az elektronikus szerzõdések, tranzakciók iránti igény is mind nagyobb lett elsõsorban a bankok és közjegyzõk részérõl. Ezen követelményeket csak tökéletes informatikai rendszerrel lehetett megvalósítani.
Fontos volt az adatok és szolgáltatások árának kialakítása, hogy a felhasználók megvegyék azt, de egyidejûleg teljesíteni kellet a költségfedezõ bevételt is, hiszen az intézmény önálló, költségvetési támogatást nem kap.
A holland KADASTER évek óta önfenntartó, és a technológiák fejlesztésének köszönhetõen, az elmúlt évek során szolgáltatások és adatoknak árát 45 %-al csökkentették, fenntartva azok  minõségét, aktualitását, hiszen a marketingnek alapvetõ lényege, hogy a szolgáltatások alapvetõen a felhasználók igényeinek megfelelõek legyenek.     

2. A Svéd Nemzeti Kataszter 
Svédországban a Kataszter és a Telekkõnyv jelenleg még külön intézmény, de 2006-ban döntöttek a két intézmény összevonásáról, az egységes ingatlan-nyilvántartás létrehozásáról. A Kataszternek szintén monopóliuma van a földdel, ingatlannal kapcsolatos adatok szolgáltatásában.
A marketing tevékenységüket õk is a 90-es évek elején kezdték. Ugyanazokat a lépéseket tették meg mint a holland KADASTER. Tökéletes informatikai rendszer kialakítása, országos intézményi hálózat, felhasználói igény szerinti adat- és egyéb szolgáltatás megvalósítása, az adatok minõségének aktualitásának biztosítása.
A másik lényeges szempont, hogy állandóan figyelik a felhasználók, a piac igényeit, mid több un. értéknövelt adatot állítanak elõ. Nagy hangsúlyt fektetnek újabb és újabb szoftverek fejlesztésére és az informatikai rendszerük korszerûsítésére, mert monopol helyzetük ellenére csak így tudják tartani pozíciójukat a növekvõ versenyben. 

3. Nagy- Britanniai példa 
Nagy-Britanniában nincs kataszter, mint hatóság. Az ingatlanokkal, földdel kapcsolatos nagyméretarányú térképek készítését, karbantartását és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást az állami tulajdonban lévõ Ordnance Survey végzi. Ezt a tevékenységet mintegy 15 évvel ezelõtt kezdte gyakorlatilag a semmibõl. Jelenleg monopol helyzete van a nagyméretarányú térképek készítésében adatszolgáltatásában. Bár állami tulajdonban van, üzleti alapon mûködik és költségvetését fedezi bevételeibõl. Üzleti alapelve, a felhasználók igényeinek megfelelõ termékek szolgáltatások kialakítása. Ezt elérendõ külön marketing részlege van. A személyi állomány több mint 10 %-a foglalkozik marketing tevékenységgel.
Az Ordnace Survey jó példa, hogy jó marketing módszerekkel, felhasználó orientált adatok, szolgáltatások megteremtésével viszonylag rövid idõ alatt ki lehet alakítani versenyképes intézményi rendszert, ha az megfelel a felhasználói és a piacgazdaság igényeinek. 

A MAGYAR INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS MARKETING 

A rendszerváltás elõtt 
A magyar egységes ingatlan-.nyilvántartás rendszere, a telekkönyv és a kataszter egyesítése révén 1971- ben alakult ki. Ezt megelõzõen az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal  /kataszter / felügyelõségei végezték a térképi, a telekkönyvek a tulajdonjoggal kapcsolatos adatszolgáltatást. Az utóbbi különösen nem volt számottevõ, elsõsorban az állami tulajdon dominanciája és az ebbõl eredõ kis ingatlanforgalom miatt. A földmérési adatok szolgáltatása is eléggé visszafogott volt, hiszen a térképi adatok, koordináták egy részét „titkosan” kezelték és az adatokhoz való hozzáférés jogosultsága is szabályozott volt. Ez a helyzet nem változott gyakorlatilag az egységes ingatlan- nyilvántartás létrehozása után sem. A 80-as évek vége felé, de elsõsorban a rendszerváltást követõen, a piacgazdaság létrejöttével, rendkívül  megnõtt az ingatlanforgalom és ezzel összefüggésben az ingatlanokkal kapcsolatos adatok iránti igény. A nagyfokú privatizáció, társasági átalakulások sokszorosára növelték a tranzakciók számát és ez elõidézte az ingatlan-nyilvántartási jogi és térképi adatszolgáltatások gyors növekedését. 

Az ingatlan- nyilvántartás, mint szolgáltató, a rendszerváltást követõen
 A rendszerváltás idején a magyar ingatlan-nyilvántartás felemás helyzetben volt mint szolgáltató, hiszen rendelkezett számos elõnyös, de jó néhány hátrányos adottsággal is.

ELÕNYÖK

  1. A jogszabályok által biztosított monopolhelyzet az ingatlanokkal kapcsolatos térképi és jogi adatok szolgáltatására. 
  2. A magyar egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer elõnyei. Egy szervezet tulajdonosa az ingatlanok jogi, térképi és egyéb adatainak. A rendszer rendkívül sok adatot tartalmaz, igazi többcélú ingatlan-nyilvántartási rendszer. Nemzetközi összehasonlításban is csaknem egyedülálló. Az adattartalom tovább bõvíthetõ.
  3. Az ország teljes területét lefedõ intézményi hálózat, a megyei- körzeti földhivatali rendszer, mely potenciálisan alkalmas az adatszolgáltatásra az ország teljes területén. 

HÁTRÁNYOK

  1. 1990-ben a földhivatalok nem voltak felkészülve a változások következtében megnövekedett igények kielégítésére. 
  2. A számítógépesítés hiánya. A rendszerváltáskor a földhivatalok rendkívül alacsony technikai szinten voltak, pedig az informatika viharos gyorsasággal fejlõdött és ennek következtében elsõsorban az ingatlanokkal kapcsolatos digitális térképeket igényeltek mind többen. Ezt az igényt a földhivatalok, de még a FÖMI sem tudta teljesíteni és különbözõ informatikai cégek próbálták, és sokszor sikerrel, ezt a rést kitölteni. 
  3. A marketing tevékenység hiánya, hiszen a szakterület túlzottan bízott a jogszabályok által kialakított monopol helyzetben. 

A meglévõ hátrányok csökkentése érdekében, a 90-es évek elején nagyfokú számítógépesítési program indult a földügyi ágazatban és elsõsorban az Európai Uniós PHARE, valamint a svájci kormány pénzügyi támogatásával számtalan projekt indult és fejezõdött be többnyire sikerrel. Az ágazati vezetés ugyancsak felismerte, hogy a technikai fejlesztés nem elég, intézményi korszerûsítés is szükséges lenne a földhivatalok sikeres szolgáltatási tevékenységéhez. Ezt támogatandó, PHARE pénzügyi segítséggel, a brit Ordnance Survey irányításával és a Geometria Rendszerház közremûködésével elkészült egy tanulmány mely a magyar ingatlan-nyilvántartás jogi és intézményi rendszerét alkalmasnak tartotta a költségvetést fedezõ bevételek elérésére rövid idõn belül, természetesen felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra, mint a marketing hiánya, adatok minõsége, informatika fejlesztése, melyek nélkül a kívánt cél nem érhetõ el.
Az Informatikai rendszerek folyamatos fejlesztését, korszerûsítését mely a fejlett országokban alapvetõ követelmény,  a költségvetés nem megfelelõen támogatja. Hollandiában, ahol az ingatlan-nyilvántartás hasonló a magyar rendszerhez, nagyságrendileg közel azonos feladatot lát el( ingatlan szám, tranzakciók száma, stb.), 1995-99 között 17 milliárd forintnak megfelelõ összeget költöttek informatikai fejlesztésre. Tessék összehasonlítani a magyar ingatlan-nyilvántartásban befektetett informatikai fejlesztések összegével, holott a két kiinduló pont sem volt azonos .
Az eddig elmondottak tükrében szeretném elmondani véleményemet a szakterület jelenlegi lehetõségeirõl, korlátjairól és hiányosságairól, ami az adat és egyéb szolgáltatással, ill. az ezzel összefüggõ marketing, tevékenységgel kapcsolatos.
Mondanivalóm a külföldön látott példák, ill. a Fõvárosi Földhivatalnál az elmúlt 1-2 évben tapasztaltak alapján próbálom alátámasztani. 

Lehetõségek, korlátok 

LEHETÕSÉGEK

Amint már korábban említettem, a magyar Egységes Ingatlan- Nyilvántartás ténylegesen és potenciálisan is rendelkezik mindazon lehetõségekkel, mely képessé teheti az ingatlanokkal kapcsolatos adat és egyéb szolgáltatásokra. Miután a rendszer a hagyományos kataszter és telekkönyv egyesítése révén jött létre, tulajdonosa az ingatlanokkal kapcsolatos jogi, térképi és egyéb adatoknak, és ezzel egyidejûleg, ezen adatoknak jogszabályok által meghatározott egyedüli szolgáltatója.
Ezzel párhuzamosan ugyancsak feladata a tulajdonjog átruházásával és egyéb, az ingatlanokkal kapcsolatos beadványok ingatlan- nyilvántartási átvezetése és az ingatlan-nyilvántartási térképi változásokkal kapcsolatos vázrajzok vizsgálata, átvezetése.
Mindkét tevékenység, a hatósági munka egy része és az adatszolgáltatás díjfizetés ellenében történik.
Ilyen komplex, ingatlanokat érintõ adat és egyéb szolgáltatási lehetõségekkel, talán a holland Katasztert eltekintve, egyetlen külföldi kataszteri szervezet, ill. ingatlan-nyilvántartást végzõ szervezet sem rendelkezik. 
A jogszabályi háttér a térképi és jogi adatok szolgáltatásában ugyancsak segítséget nyújt, gyakorlatilag monopol helyzetet teremt. Például a földmérési törvény elõírja, hogy a földhivatalon kívüli térképi nyilvántartási rendszerek létrehozásakor az állami alapadatok használata kötelezõ.
Mindezek a lehetõségek, adottságok reális alapot nyújtottak ahhoz, hogy a földügyi igazgatás a költségvetést fedezõ bevételekre tegyen szert. Nyugat Európában de más régiókban lévõ fejlett államokban, a hasonló szolgáltatásokat nyújtó államigazgatási intézmények jó része már korábban megközelítette, de inkább teljesítette a költségvetést fedezõ bevételt, amit a korábbi példákban ismertettem, holott esetleg rosszabbak a potenciális lehetõségeik, de követték a változásokat, megfelelve a piacgazdaság kihívásainak. Ezekben az országokban alkalmazták a marketing módszereit, és ez az ami Magyarországon hiányzik.
Ma földügyi igazgatás (földhivatali intézményrendszer) összességében 2006 január 1 óta gyakorlatilag önfenntartó, bevételei fedezik költségvetését. Szépséghibája, hogy a költségvetési fejezeteket a központi költségvetés határozza meg és beruházásra nem sok marad.
Az is igaz, hogy az önfenntartó bevétel részben az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték díjjá történõ átalakításával jött létre és nem a szolgáltatások bõvítésével, marketing tevékenység eredményeként. Ezen a téren továbbra is van mit tenni.

Mi az ami Magyarországon hiányzik ? 
A külföldi társ intézmények tevékenységét tanulmányozva, megállapítható, hogy a sikeres marketing tevékenységnek több fontos eleme van. Ebbõl kiemelnék néhányat, melyek részben, vagy teljesen hiányoznak a magyar földügyi igazgatásban. 

  1. Ki kell alakítani az intézmény arculatát, tevékenységét széles körben ismertetni kell. Mi a feladata az intézménynek, milyen szolgáltatásokat nyújt? Ezeket évente megfelelõ kiadványokon keresztül kell publikálni. Magyarországon ebbõl gyakorlatilag semmi sem valósul meg. A széles közvélemény nem tudja, hogy mi a lényege a magyar ingatlan –nyilvántartási rendszernek, milyen óriási elõnyökkel jár az egyesített egységes rendszer, milyen szolgáltatási lehetõségekkel rendelkezik. (sokszor még a saját munkatársak sem tudják, a közremûködõ ügyvédek is telekkönyvrõl beszélnek, stb.)
    Ez egyedülálló hiányosság a külföldi szervezetekkel összehasonlítva. Alig vannak magyar, ill. idegen nyelvû ismertetõk, amelyeket a felhasználóknak, ügyfeleknek, hazai, ill. külföldi partnereknek adhatnának.
    Bármelyik társ-intézményt látogatunk meg Nyugat Európában, számtalan ismertetõ anyaggal rendelkeznek, nemcsak papír, hanem már digitális formában is.
    Ki kell használni a technikát, Internet, honlap, stb. 
  2. A marketing munka másik eleme a piackutatás, az adatok és szolgáltatások minõségének javítása a tényleges felhasználói igényeknek megfelelõen. A fejlett országok hasonló intézményei nem elégednek meg a jogszabályok nyújtotta monopol helyzettel, mert tudják, hogy a piacgazdaságban csak jó minõségû adatok és szolgáltatások adhatók el és ha ezt nem tudják teljesíteni, a piac szereplõi megtalálják az egyéb csatornákat és más szereplõk veszik át a szolgáltatásokat.
    Magyarországon még a régi beidegzõdések alapján- sok földhivatali kollega is- túlzottan bíznak a jogszabályok adta monopol helyzetünkben, mondván, úgysem lehet máshonnan beszerezni az adatokat, stb. A hatósági munka ( részben szolgáltatás), az adatok, elsõsorban a térképi, földmérési adatok minõsége sok esetben nem megfelelõ.
    Ugyancsak problémát jelent, bár nem kifejezetten marketing, hogy a jogszabályok alapján a földhivatalok ingyenes tulajdoni lap szolgáltatásra kötelezettek az önkormányzatok felé, akik ezzel még sokszor vissza is élnek. Ez az ingyenes adatszolgáltatás több milliárd forinttal rövidíti meg a földügyi igazgatást. Az elmúlt két évben csak a Fõvárosi Földhivatal évente több mint 500 millió forint értékben szolgáltatott ingyenes tulajdoni lapot.  
  3. Állandó és folyamatos beruházás a humán erõforrás és az informatika területén. Hiányoznak a menedzser szemléletû munkatársak mind a döntéshozói, mind a végrehajtói szinten. 

A Fõvárosi Földhivatal tapasztalatai 
A Fõvárosi Földhivatal bizonyos fokig szerencsés helyzetben volt a technikai fejlesztéseket illetõen, melynek eredményeként a tulajdoni lap kezelõ informatikai rendszer, a BIIR és a digitális térképkezelõ INFOCAM és Topobase rendszer jól mûködik. Ez lehetõvé tette, hogy megközelítsük azokat a feltételeket, melyek az adatok és szolgáltatások minõségét javítják és képesek vagyunk digitális térképi és tulajdoni lap adatokat szolgáltatni. Ennek eredményeként növekedett az adatszolgáltatás mennyisége és ezen belül a digitális adatszolgáltatás aránya.
 Ezen kívül is számtalan lehetõség van többlet szolgáltatásra különbözõ lekérdezésekkel. Természetesen komoly számítástechnikai, programozó munka és a felhasználók felé történõ marketing tevékenység is szükséges volt az eredmények eléréséhez..
 A lényeg az, hogy gyakorlatban tapasztaltuk, hogy a marketing igenis érvényesül nálunk is nemcsak a nyugat európai ingatlan-nyilvántartási intézmények esetében.
A további elõrelépéshez elengedhetetlen az informatikai rendszer korszerûsítése, ill. kapacitásának növelése. 

Következtetések 
A külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, igenis szükség van marketingre az államigazgatásban is elsõsorban a szolgáltatást végzõ intézményekben.
Ehhez szükség van 

  1. Piackutatásra, a felhasználói igények megismerésére 
  2. Minõségi adatokra, szolgáltatásokra, a felhasználói igényeknek megfelelõen 
  3. Korszerû informatikai rendszerek létesítésére, korszerûsítésére, melyek biztosítják a digitális adatok szolgáltatását és a felhasználók gyors hozzáférési lehetõségét a földügyi igazgatás szolgáltatásaihoz 
  4. Az intézmény tevékenységét bemutató publikációkra, lobbyzásra 
  5. Folyamatos marketing tevékenységre 
  6. Az adatok védelmére, hogy a külsõ felhasználó csak további díjfizetés ellenében forgalmazhassa az általunk szolgáltatott adatokra épülõ értéknövelt termékeit. 
 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Társoldalak

Kormányportál
FM
BFKH FTFF (FÖMI)
NKP Nonprofit Kft
MePAR
GNSSNET

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2017 FM FF