A Budakörnyéki Járási Földhivatal korábbi székhelyérõl (1036 Budapest, Lajos u. 160-162.) ideiglenesen a megyei földhivatal Sas u. 19. szám alatti székhelyére költözött. Az ügyfélfogadás rendje 2013. február 11-tõl a következõ. A Budakörnyéki Járási Földhivatal ideiglenes székhelyén 1051 Budapest, Sas u. 19. szám (telefon: 269-4550) alatt elérhetõ földhivatali szolgáltatások (hétfõn és szerdán 8.30-16.00 óráig, pénteken 8.30-12.00 óráig): betekintés az ingatlan-nyilvántartásba, hiteles térképmásolat kiadás, földmérési adatszolgáltatás, iratbetekintés, iratmásolat megrendelése. A Lurdy-Házban (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14., telefon: 476-3032) üzemelõ  ügyfélszolgálaton elérhetõ földhivatali szolgáltatások (hétfõtõl csütörtökig 8.30-15.45 óráig, pénteken 8.30-12.00 óráig): hiteles tulajdoni lap másolat kiadás, földhasználati lap másolat kiadás, nem hitelesített térképmásolat kiadás, iratbeadás.
Tájékoztatjuk továbbá a tisztelt ügyfeleket, hogy a Budakörnyéki Járási Földhivatal elköltözése nem jelenti a hivatal postai címének megváltozását. Az elõzõekre tekintettel kérjük, hogy a Budakörnyéki Járási Földhivatal részére címzett minden postai küldeményt továbbra is a 1036 Budapest, Lajos u. 160-162. szám alá küldjenek.

2013. január elsejével változott a földhasználati kötelezettség bejelentése, miszerint a földhasználónak - aki lehet maga a földrészlet tulajdonosa is - a területnagyságtól függetlenül minden termõföld, valamint mezõ- és erdõgazdasági mûvelés alatt álló belterületi föld és zártkert használatát be kell jelentenie, kivéve az erdõ mûvelési ágú terület használatát. A földhasználónak a használat megkezdésétõl számított 30 napon belül kell a földhasználatát bejelenteni a földhivatalhoz az erre szolgáló földhasználati bejelentési adatlap formanyomtatvány kitöltésével.
A földhasználati bejelentés a hatályos rendelkezések alapján 6000, illetve 12.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett történhet. A Kormány tervezi a törvény olyan irányú módosítását, miszerint a földhasználati bejelentésekkel kapcsolatos minden eljárás 2013. január 1-jével visszamenõleg díj-, és illetékmentes eljárás lesz.
A kötelezõ bejelentésének az a célja, hogy ki lehessen egyértelmûen mutatni, miszerint egy személy, illetve gazdálkodó szervezet az országban mekkora területet használ, és milyen jogcímen.
Részletes tájékoztató itt olvasható.

Középfokú földmérõ, térképész és térinformatikai OKJ szakképzési lehetõségek érhetõk el a felnõttképzésben, nevezetesen digitálistérkép-kezelõ (OKJ szám: 54 581 01 0100 51 01), és ingatlan-nyilvántartási ügyintézõ (OKJ szám: 54 581 01 0100 52 02) szakokon. A szakképzések országos koordinációját a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest végzi. A képzésekrõl további részletes információ itt található.

Az Európai Unió két nagy szakmai szerevezete, az EuroGeographics és az EU Kataszteri Állandó Bizottsága a kataszter szerepének hangsúlyozása és a szakterület törekvéseinek egységes képviselete érdekében 2008. június 27-én Szlovéniában Egyetértési Nyilatkozatot írt alá.  A nyilatkozatban a szervezetek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy még szorosabbra kívánják fûzni az együttmûködést a kataszteri, ingatlan-nyilvántartási kérdések kommunikálásában, a kataszterek szerepének jobb tudatosításában, valamint abban, hogy a tagszervezetek ne végezzenek párhuzamos tevékenységeket.
A nyilatkozat pdf formátumban magyarul és angolul is letölthetõ.

A szerzõ ismerteti a Hollandiában 2005-ben bevezetett elektronikus ingatlan-nyilvántartási bejegyzési rendszert, valamint az elektronikusan benyújtásra kerülõ kérelmek, dokumentumok számítógépes iratfeldolgozási rendszerét. A mai jogrendszer specifikus elõfeltételeket szab az elektronikus vagyonátruházási eljárásnak. A jobb megértés végett elõször a holland jogrend magyarázata következik, illetve részletesen kifejtésre kerül a közjegyzõk szerepe is.

Beszéljünk a nemzeti térképészeti és kataszteri szervezetek neveirõl, ugyanis ha ezeket végignézzük Európában, a legnagyobb változatosságot és kombinációgazdagságot tapasztalhatjuk. Ha világméretekben kutakodunk ilyen irányban, természetesen még nagyobb a változatosság. Valóban ragaszkodniuk kell mindezen szervezeteknek a hosszú, nyelvgyötrõ neveikhez? Vagy akad legalább egy kicsi esély arra, hogy egyszerû, általános neveket fogadjanak el?

A virtuális szó jelentése egyrészt tényleges, valódi, igazi, tulajdonképpeni, másrészt pedig látszólagos, képzetes, benne lappangó, tehát éppen az ellenkezõje annak, amit a valóságról gondolunk. Ezt a fogalmat az átlagemberek, akik a számítógépet szolid felhasználóként, a térinformatikát pedig csak hírbõl ismerik, nemigen tudják hová tenni. Ennek ellentmond, hogy a virtuális valóság jegyében született honlap ma már tízmilliónyi regisztrált látogatóval dicsekedhet, vagyis világszerte rengetegen kíváncsiak a második élet röpke megélésére az egyre tökéletesedõ multimédiás eszköztár segítségével. Ennek lélektani és társadalmi indítékait a lélekbúvárokkal és szociológusokkal kellene megbeszélni. Játszi kedv vagy elvágyódás egy nemszeretem valóságból?