Advertisement
Advertisement
EU elnökség és mese városokról... PDF Nyomtatás E-mail
2011. március 07.

Prága, Pisa, Firenze és Pádua – mi a közös ezekben a városokban? Miért akarhat az ember Eindburgh-ban és Cambridge-ben is lenni, de nem ugyanakkor? Miért szerepel a hírekben Budapest?
A válaszokért olvassa el, amit Robin Waters, a GIS Professional angol szaklap megfigyelõje mond mindezekrõl és egyéb térinformációs témákról Magyarország EU-elnöksége kapcsán. 

Az Európa-barátok (az „Europhilek”) tudnak arról, hogy most Magyarország az EU Tanácsának soros elnöke. Ez a szerep a Minisztertanács állandó elnöki posztjának létrehozása óta ugyan kevésbé jelentõs, de még mindig lehetõvé teszi, hogy az egyes sorra kerülõ országok megszabják a következõ hat hónap napirendjét, és elismertessék saját prioritásaikat. Spanyolország, Belgium és Magyarország egyedülálló „trió”-t hozott létre, hogy egymást követõ elnökségi periódusaik teljes 18 hónapjára közös napirendben egyezzenek meg.

Földrajzi fekvését tekintve valójában egyáltalán nem meglepõ, hogy Magyarország fõként a Duna menti együttmûködést és szomszédja, Horvátország csatlakozási tárgyalásait tartja szem elõtt. Önök pedig, ha Brüsszelben járnak, okvetlenül látogassanak el a Tanács Justus Lipsius épületébe, és járják végig a magyar kiállítást; egy óriási, 200 négyzetméteres szõnyeg mutatja be a magyar kultúrát attól kezdve, hogy Árpád több mint ezer éve átkelt a Kárpátokon!

Konferenciák, Galileo és a mezõgazdaság elvesztése

Így tehát Budapest adja a helyszínt 2011-ben. Ott rendezik meg júniusban az EU PCC (Állandó Kataszteri Bizottság) konferenciáját; e bizottság elnöke ebben az évben szintén Magyarország. Ennek megfelelõen elkészült a térinformációs portál angol változata, amelyen elérhetõk a térképészeti és földinformációs termékek, nem utolsó sorban a TakarNet, amely e sorok szerzõjének legfontosabb munkája volt 1996-ban, a magyar Mezõgazdasági Minisztériumban. Ez a hálózat ma már biztosítja, hogy a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási információ elérhetõ az ország egész területén.

De a Mezõgazdasági Minisztérium már nem létezik. Egy ideig Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium volt a neve, azonban mára kikopott belõle a mezõgazdaság, és egyszerûen Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívják. Ez a legjobb brit szokások szerint ugyancsak így van: a mi MAF-unk (helyesebben MAFF = Ministry of Agriculture, Fisheries and Food, vagyis Mezõgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium) is már régen beolvadt a Defra-ba (Department for Environment, Food and Rural Affairs vagyis Környezeti, Élelmezésügyi és Vidékügyi Minisztérium). A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Fõosztályának nevébõl is elveszett a térinformatika – bár valószínûleg nem ez a lényeg, ahogy a portál tartalmának értékelése során kiderül.

Természetesen Galileo kapcsolja össze Prágát és a reneszánsz fent említett itáliai központjait. Mindegyiknek jó oka van rá, hogy hálás legyen a tudósnak. Galileo Galilei Pisában született és tanult, tovább tanult Firenzében, majd Páduában vált az egyetem sikeres tudósává. Ezek a városok kétségtelenül büszkék örökségükre – talán kicsit még gazdagodtak is a Galilei nyomát követõ turisták révén.

Galileit szeretni most éppen Prágának is jó alkalma van, hiszen itt van az Európai GNSS (Globális Navigációs Mûhold Rendszerek) Felügyeleti Hivatalának székhelye; e hivatal sokféle szerepet ellát a Galileo navigációs mûhold rendszer kapcsán – bár a legfõbb felelõs továbbra is az Európai Ûrügynökség (ESA), a mûszaki ellenõrzést pedig Olaszországból, Fucinóból végzik. Úgy tûnik, ez lesz a Cseh Köztársaság elsõ európai intézménye, amelyet természetesen európai adókból tartanak fenn. (Csak remélhetjük, hogy mûholdas navigációs rendszereink ettõl nem kezdenek el cseh akcentussal beszélni!) Vigyázat: bár a GSA munkatársai ezt a hírt megerõsítették, e cikk írásakor a GSA honlapján még nem hirdették ki.

Ütközõ konferenciák?

És mi van a brit városokkal? Igen, mindegyiknek van egyeteme, de egészen eltérõ a történelmük és a topográfiájuk. Viszont minket pillanatnyilag a konferencia-lehetõségeik érdekelnek.

Még 2010-ben, Krakkóban kihirdették, hogy a következõ INSPIRE-konferencia helyszíne Edinburgh. Aztán hosszú csend. Végül decemberben közölték velünk, hogy a konferencia valóban Edinburgh-ban, a Nemzetközi Konferencia Központban lesz 2011. június végén. Aki elég gyors, még megírhatja elõadását: a zárás február 24.

Sajnos, az Ordnance Survey által rendezendõ Cambridge Konferenciát – vitafórum a holnap és a világ térinformatikájáról – ugyanarra a hétre idõzítették. Bár ezt az eseményt idén Southamptonban szervezik meg, és csak a meghívott nemzeti térképészeti hivatalok vezetõi vehetnek részt, az ütközés mégsem szerencsés, és befolyásolhatja mindkét esemény támogatását, valamint azt is jelenti, hogy egyes nemzeti térképészeti hivatalok nagy emberei nehéz választás elé kerülnek, vagy talán lefoglalják a helyüket az észak-déli repülõjáratra, amint lehet! 

A cikk a GIS Professional angol szaklap 2011 februári, 38-adik számában jelent meg.

rw

A szerzõ Robin Waters független tanácsadó, az AGI INSPIRE akciócsoportjának elnöke, a BSi IST térinformatikai szabványbizottság titkára.

fordította: Tóth Mária, FÖMI

 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK

© 2007-2019 AM FTF