|
A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer mûködõképessége és fejlõdési lehetõségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztések az e-kormányzat elveivel összhangban kerültek kidolgozásra. A jelentõs fejlõdés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, amelyek az elektronikus földhivatali szolgáltatások minõségét nagymértékben ronthatják. A tervezett többlépcsõs fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerûsítése az elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bõvülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minõsége, lehetõség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenõrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erõsíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.
Célunk: a Digitális Földhivatal A cikk a FIG Working Week 2008 (Stockholm, 2008. június 14-19.)
keretében elhangzott elõadás szerkesztett változata. 1. Bevezetés Ma minden országnak – legyen gazdaságilag fejlett vagy kevésbé fejlett – egyaránt alapvetõ érdeke a mûködõképes és a felhasználói igényeket kielégítõ földügy-igazgatási jogi és intézményi rendszer, benne az ingatlan-nyilvántartás megteremtése. A biztonságos föld- és ingatlan-tulajdonjog a jól mûködõ piacgazdaság egyik feltétele. A közép-európai szocialista országokban egyedül Magyarországon mûködött folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás, a 70-es években pedig egységessé tettük az ingatlan-nyilvántartási rendszert. A rendszerváltás idején Magyarország összes ingatlantulajdona regisztrálva volt, és az ország teljes területérõl rendelkezésre állt nagyméretarányú kataszteri térkép. Ezek az adottságok rendkívül megkönnyítették az ingatlan- és földtulajdon-privatizációt, ami gyorsan és eredményesen zajlott le, ellentétben a környezõ rendszerváltó országokkal.
Miután hazánkban mûködõ, hiteles ingatlan-nyilvántartási rendszer volt, a kormány kiváló eszközzel rendelkezett a föld- és ingatlanpiac, a földrendezés, a földhasználat és a földvédelem felügyeletéhez, irányításához és befolyásolásához. Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerbe integrált kataszteri térképek megmutatják a tulajdoni lapokon szereplõ jogok, tények és egyéb információk térbeli vonatkozásait és összefüggéseit, ezzel alapot biztosítanak a nemzetgazdaság mérnöki-tervezési feladatainak végrehajtásához. Az EU INSPIRE irányelvének megfelelõen a nemzeti téradat-infrastruktúra kisebb részmodulonként felépíthetõ az egységes, közhiteles és nyilvános ingatlan-nyilvántartási rendszerre alapozva.
Az ingatlan-nyilvántartás a szabadpiac kulcsfontosságú eleme, melyben az ingatlanok tulajdonjoga biztonságosan és szabadon átruházható. A többi európai országhoz hasonlóan a kormány Magyarországon is garanciát vállal a tulajdonjog biztonságáért az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzés függvényében. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer tulajdoni lapokon, illetve ingatlan-nyilvántartási térképeken tartja nyilván az ingatlanok összes szükséges jogi, adminisztratív, pénzügyi vonatkozású adatait, fizikai leírását, és elhelyezkedését.
A földügyi szakigazgatás küldetésnyilatkozata: "Olyan hatékonyan mûködõ és sikeres intézménnyé válni, amely garantálja a georeferált ingatlanra vonatkozó jogokat, megkönnyíti az ingatlanügyek biztonságos lebonyolítását, valamint infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít gazdasági, környezeti és társadalmi célokra."Ennek valóra váltása érdekében a földügyi igazgatás az elmúlt években kidolgozta a „Digitális Földhivatal” elnevezésû hosszú távú fejlesztési programot, amelynek megvalósítására esély van az elkövetkezõ években rendelkezésre álló hazai és uniós erõforrások megnyitásával. 2. Az egységes ingatlan-nyilvántartás jelenlegi helyzete 2.1. A magyar földügyi szakigazgatási rendszer irányításának jellemzõi
A magyar egységes ingatlan-nyilvántartás, mely többcélú rendszerként egyesíti magában a jogi és kataszteri adatokat, minden követelményt kielégít, és fontos támasza a magyar nemzetgazdaságnak. 1972 óta a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Fõosztálya (FVM FTF) felelõs az egységes ingatlan-nyilvántartásért és a nagyméretarányú kataszteri térképek naprakészen tartásáért a kétszintû földhivatali hálózaton keresztül. A tulajdoni lapok frissítésérõl a 121 körzeti földhivatal (KFH) gondoskodik, a fõbb szakmai tevékenységeket a 19 megyei földhivatal (MFH) és a Fõvárosi Földhivatal felügyeli. Ez a szervezet felelõs a geodéziai, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti és távérzékelési feladatok elvégzéséért, valamint a kormány földbirtok-politikájának megvalósításáért (pl. földvédelem, földprivatizáció, birtokrendezés és a földhasználat nyomon követése vonatkozásában).
Az egységes ingatlan-nyilvántartás alapul szolgál a nemzeti téradat-infrastruktúra felépítéséhez - az EU INSPIRE irányelvének megfelelõen - és a legfontosabb téradatokat is a földügyi szakigazgatási intézményrendszernek kell biztosítania. Ennek szakmai felügyeleti szerve az FVM FTF.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a magyarországi földmérési és térképészeti tevékenységet összefogó központi intézmény, ezen a területen országos feladatokat lát el, valamint mûszaki támogatást nyújt a földhivatali mûködéshez is. A földügyi szakigazgatás másik oszlopa a megyei és körzeti földhivatalok hálózata. 2.2 A korszerûsítési program eredményei
Az ingatlan-nyilvántartási szakág átfogó korszerûsítése hosszú folyamat. Az EU és a magyar kormány által 1990 decemberében aláírt egyezményt követõen az EU Phare segélyprogramja által támogatott, "A földhivatalok számítógépesítése" elnevezésû program azért indult, hogy infrastruktúrát biztosítson ehhez a komplex folyamathoz. A korszerûsítési program keretében nemcsak a mûszaki fejlesztés, hanem számos jogi, mûködési, marketing és egyéb probléma megoldására is sor került.
Az elmúlt másfél évtizedben fontos formai változások zajlottak le az ingatlan-nyilvántartási rendszerben. Az EU Phare segélyprogramjának társfinanszírozásával megtörtént az ország földhivatalainak számítógépesítése. Azóta a tulajdoni lapokat számítógépen kezelik, és az ügyintézési is országszerte számítógépes rendszerben történik. Kiépült a földhivatalok intranet-jellegû TAKARNET lenevezésû hálózata is. Ez a hálózat összekapcsolja a földügyi szakigazgatás összes hivatalos szereplõjét, online elérést biztosít a folyamatosan naprakészen tartott ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Most van folyamatban a földhivatalok bekapcsolása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba.
Idõközben a Nemzeti Kataszteri Program keretében, több fázisban elkészültek a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek Magyarország teljes területére (2005 végére a külterületek, 2007 végére a belterületek is). A kárpótlási idõszak kezdetén a térképek frissítése részben manuálisan, részben számítógéppel történt, de az elmúlt pár évben ezt már teljes egészében számítógéppel végzik.
Az elmúlt tizenöt év során a földhivatali hálózat fejlesztése a TAKAROS koncepció mentén történt. Ennek továbbfejlesztése és kibõvítése magasabb szinten az e-kormányzás és e-közigazgatás keretében valósítható meg.
2003. áprilisától a TAKARNET hálózat online elérése külsõ (regisztrált és jogosult) felhasználók számára is biztosított az interneten. Felhasználói jogosultságaiknak megfelelõen érhetik el az összes magyarországi földrészlet és egyéb ingatlan nyilvántartási adatait. Miután a TAKARNET-en keresztül lehetõvé vált az online adatszolgáltatás, a magyar ingatlan-nyilvántartási adatellátás és szolgáltatás elérte az EU minõsítési rendszerében meghatározott harmadik e-kormányzati szintet. Ez azt jelenti, hogy a rendszer mindkét oldalról interaktív üzemmódban használható.
2.1. ábra: A TAKARNET felhasználók (igazolványok) száma 
2.2. ábra: A TAKARNET-en lekért tulajdonilap másolatok száma
A felhasználók számának lineáris növekedése tapasztalható a TAKARNET szolgáltatás kezdete óta. Érdemes megemlíteni, hogy magánszemélyek ma még nem csatlakozhatnak a hálózathoz: ezt a lehetõség fõként tömeges adatmennyiségeket igénylõ felhasználóknak (jegyzõknek, bankoknak, ügyvédeknek, jogászoknak, önkormányzatoknak stb.) érhetõ el. Bizonyos felhasználói csoportok számára (bíróságok, végrehajtók) kötelezõ a rendszer használata. Ma a TAKARNET regisztrált felhasználóinak száma több mint 8000. E tényszerû adatok és az ilyen szolgáltatások iránt jelentkezõ, egyre növekvõ, erõs igény alapot ad annak a meggyõzõdésnek, miszerint a fejlesztés, s szolgáltatások további bõvítése nem csupán az egész társadalom elõnyét szolgáló szükséges és hasznos beruházás, hanem pénzügyileg is életképes vállalkozás. A földügyi irányítás legutóbbi fejlesztésének eredményeképpen a TAKARNET-en keresztül már térkép-másolatok is a felhasználók rendelkezésére állnak. Elõször a Fõvárosi Földhivatal illetékességi területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei voltak lekérdezhetõk, majd 2006-tól a vidéki külterületek digitális térképei, legújabban pedig a belterületek is elérhetõvé váltak a hálózaton keresztül. A fenti összesítésbõl látható, hogy az egységes magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer, mint a nemzeti alapadat-infrastruktúra létfontosságú része olyan szolgáltatási szintet ért el, melynek ígéretes jövõje van. Mindazonáltal az elektronikus hálózati szolgáltatások kifejlesztése és a mûszaki háttér megújítása nélkül nem tudna olyan megbízható, hiteles alapot biztosítani, amely közvetlenül vagy közvetve garantálja Magyarország fejlesztés-politikai céljainak valóra váltását. 3. A hosszú távú Digitális Földhivatal program 3.1. A program legfontosabb elemei A fejlesztési terv stratégiai célja kettõs: egyrészt az elektronikus földhivatali nyilvántartás továbbfejlesztésével az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése, vagyis ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosítása, a szolgáltatások minõségének javítása; másrészt a digitális földhivatal megépítésével a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak kidolgozása és e téradat-infrastruktúra biztosítása egyéb célra történõ felhasználáshoz.
A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásakor figyelembe kell venni az EU Kataszteri Bizottságának alapelveit, különösen azt a megállapítást, hogy ”Az egyes tagországokban a kataszterért felelõs hatóságok hangsúlyozzák a kataszteri információ növekvõ hasznát, és kerüljék el a kataszteri szervezetektõl független, területi célú, újabb adatbázisok létrehozását. Úgy kell együttmûködniük, hogy a területi információ felhasználható legyen az Európai Unió intézkedéseinek alkalmazásával összhangban.”
Stratégiai célunk – az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése és a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak megteremtése – eléréséhez végrehajtandó további feladataink a következõk: A földügyi szolgáltatások színvonalának növelése, az elektronikusan elérhetõ szolgáltatások bõvítése és széles körben való hozzáférésének biztosítása, Az üzemeltetés erõforrás-igényének racionalizálása.
A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv átfutási idejét a rendelkezésre álló erõforrások és társadalmi elvárások függvényében 5-8 évre terveztük. A terv az alábbi elemekbõl áll: 3-1. ábra: A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv fõ elemei Lehetõségek és eszközök felmérése a célok figyelembe vételével. Valamennyi projekt egységes rendszertervének elkészítése. A meglévõ szerverstruktúra (121 szerverközpont) meghagyása mellett kiépítésre kerülõ Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül lehet csak az ügyfeleknek ingatlan-nyilvántartási adatokat szolgáltatni, a jelenlegi módszerek (földhivatali ügyfélszolgálat és TAKARNET) kizárólagossága mellett. Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül a tulajdoni lapok és térképek lekérdezési lehetõségeinek kialakítása a Kormányzati Portál Ügyfélkapu alkalmazásával azonosított és belépõ ügyfeleknek. A szolgáltatások bõvítése adatbányászati eszközökkel. A 121 szerverközpont átalakítása gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltethetõ Központi Tranzakciós Rendszerre. A beérkezõ és kimenõ ügyiratok elektronikus dokumentumként kezelésével az ügyintézés gyorsabbá és területtõl függetlenné válik. Iratbeadás területtõl függetlenné válik. A hivatalok közötti elektronikus ügyiratforgalom, valamint digitális adatcsere, adatellenõrzés gazdaságosabb és eredményesebb közigazgatást biztosít.
A többlépcsõs fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerûsítése, a teljesen elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bõvülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minõsége, lehetõség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenõrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erõsíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.
Ennek a koncepciónak elsõ lépésében a földhivatali adatok non-stop szolgáltatása valósul meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Elektronikus Kormányzat Operatív Programja kiemelt projektje keretében. A projekt közvetlen eredménye és célja, hogy a földhivatali adatokat szélesebb felhasználó rétegek – elsõsorban a magánszemélyek – érhetik el interneten, a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül. Lehetõség nyílik továbbá országos, különbözõ szempontok szerint gyûjtött adatok szolgáltatására, valamint egyre több ügyintézési folyamatban kiküszöbölhetõvé válik a papír alapú adatszolgáltatás. A fejlesztés biztosítaná a felhasználói felületek és tartalmi adatok többnyelvûségét is az információ EU-n belüli szabad áramlásának támogatása céljából.
Technológiai szempontból közelítve: a körzeti földhivatali adatbázisok adatszolgáltató szerepét egy központilag kialakított, szinkronizált frissítésû adatbázis veszi át, de az ügyintézés továbbra is a körzeti földhivatali adatbázisokon történik. A központi adatbázis archiválási funkciót is ellát. 3.2. Központi földhivatali non-stop szolgáltató rendszer A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer mûködõképessége és fejlõdési lehetõségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztéseket az e-kormányzat elveivel összhangban dolgozták ki. A jelentõs fejlõdés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, melyek a szolgáltatások minõségét nagymértékben ronthatják. A jelenlegi földhivatali internetes szolgáltatások tekintetében alapvetõ probléma az adatok rendelkezésre állása. A földhivatali adatbázisok üzemeltetési és biztonsági (tûzvédelmi) okok miatt csak a 8 órás fõmunkaidõben érhetõk el az internetes szolgáltatások számára.
Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok jelenleg decentralizáltak, azaz az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok – a területi illetékesség elve alapján – a változásvezetést végrehajtó körzeti földhivatalokban találhatók, és ezek az adatbázisok egymástól fizikailag elkülönülnek.
A TAKARNET hálózatot, amely összekapcsolja a földügyi és térinformatikai ágazat intézményeit, valamint a 121 körzeti földhivatalt, ma még – mûködési és biztonsági okokból – csak napi nyolc órában érhetik el a regisztrált külsõ felhasználók. Az elsõ fejlesztési fázisban a tervek szerint sor kerül az adatok egy adatbázisba (adattárházba) szervezésére, következésképpen elválik egymástól az adatkarbantartás és az adatszolgáltatás. Az egyik szervercsoport (a körzeti földhivatalokban), a földhivatali ügyintézési szerverek a zárt iktató és feldolgozó rendszer szokásos funkcióit látják el, míg a másik szervercsoport nyitott a világ felé, fogadja a megkereséseket, adatot szolgáltat és egyéb szolgáltatásokat is végez. Ilyen módon az adatok megszervezett központosítása révén megoldható a huszonnégy órás földhivatali információellátás, ami erõsíti a magyarországi adatbiztonságot. Az adatok az Központi Ügyfélkapun keresztül érhetõk el. E hosszú távú fejlesztési program elsõ fázisában kizárólag a központi rendszer fog adatot szolgáltatni. Az adatok karbantartása jogszabály szerint a területi illetékesség elvének megfelelõen történik, vagyis a megszokott módon, a körzeti földhivatalok adatbázisaiban. E fejlesztés eredményképpen új infrastruktúra jön létre, amelyben gyorsan és egyszerûen megoldhatók az alkalomszerû kiegészítõ adatpótlások, pl. a föld vagy egyéb ingatlan értékének feltüntetése, a közigazgatási célú kötelezõ adatszolgáltatás (pl. ingatlanadó). Egy ilyen rendszer már piacképes, értéknövelt szolgáltatásokat és termékeket is tud ajánlani. Ha módosítjuk a szolgáltatások és alkalmazások tartalmát, helyét és idõtartamát, a földügyi ágazat sokkal hatékonyabban tud reagálni a piac kereseti és kínálati viszonyaira. Értéknövelt szolgáltatások kidolgozása
Területi széttagoltság és kiszámíthatatlan mûködési idõ: ez a két legfõbb technikai akadály az értéknövelt szolgáltatások kidolgozásának útjában. Olyan feladatoknál, amelyek több földhivatal illetékességi területét érintik (pl. autópálya-építés, árvízvédelmi beruházások), a szükséges adatelemzések és adatgyûjtések csak alacsony hatékonyságú, ismételt adatfeldolgozással végezhetõk, így a befejezés ideje nem tervezhetõ. A helyi önkormányzatok, egyéb szervezetek, intézmények részérõl egyre növekvõ igény jelentkezik a különféle szempontok szerinti és a jogszabályoknak megfelelõ adatgyûjtésre. A szolgáltatások kiszélesítése
A bevétel növelésének egyik módja új szolgáltatások bevezetése. A tulajdonilap-másolatok szolgáltatásán túlmenõen, a jövõbeni fejlesztések során kidolgozásra kerül egy országos, térképi alapú keresõ rendszer is. Az elsõ egyszerûbb, vonalas megoldást követõen az új változat már tartalmazhat légi és ûrfelvételeket is. A térképes keresési funkció felhasználásával megtalálható egy bizonyos földrészlet vagy egyéb önálló ingatlan, illetve szükség esetén hozzáférhetõk a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok. A regisztrált felhasználók körének bõvítése
A digitális földhivatali szolgáltatásokat jelenleg csak regisztrált felhasználók vehetik igénybe szerzõdésben rögzített feltételek mellett. A potenciális felhasználók száma ezáltal jelentõsen korlátozott, a magánszemélyek pedig ki vannak zárva ebbõl a szolgáltatásból. Az Ügyfélkapun keresztül biztosítandó szolgáltatással azonban a magánszemélyek is igénybe vehetik a földhivatali elektronikus szolgáltatásokat. Központi keresõrendszer kialakításával többnyelvû keresés is megvalósítható a jövõben. Az igények befolyásolása
A nemzetgazdaság szereplõi saját érdekeiknek megfelelõen veszik/vagy nem veszik igénybe az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Azok a felhasználói csoportok, melyeknek a munkájukhoz van szükségük az ingatlan-nyilvántartási adatokra, de munkaidejük nem esik egybe a földhivatalokéval – pl. ügyvédek, vagy a külföldi befektetõk széles köre – a rendszert csak korlátozott mértékben használhatják. Az is kényelmetlen, amikor a felhasználó nem kapja meg idõben a számára igen fontos hivatalos információt. Mindezen gondok megszûnnek, amikor a folyamatos üzemû központi adatbázis megkezdi mûködését.
A fejlesztés elsõ szakaszának megvalósítása az elsõ lépés a magas mûszaki színvonalú, korszerû országos hardverrendszer biztosítására az ingatlan-nyilvántartásban. A földhivatali munkafolyamatok három eleme (iktatás, ügyintézés, adatellátás/szolgáltatás) közül az utóbbi (adatellátás/szolgáltatás) teljesíthetõ a központi számítógépen. Így a földhivatali adatkeresések csak a központi keresõszerverre érkeznek. Egy ilyen módon átalakított rendszer növelni fogja az adatbiztonságot, a szolgáltatások hatékonyságát, és csökkenti az átfutási idõt. A földhivatalok képesek lesznek sokkal hatékonyabban szolgáltatni az összes szükséges tervezési információt, vagy összeállítani idõszakos, rendszeres statisztikákat, alkalomszerûen elvégezni különleges célú elemzéseket; mindezt megbízhatóbban és kisebb forrásfelhasználással.
A központi adatbázis az alapja a jövendõ elektronikus ügyintézésnek is. A központilag szervezett keresõrendszerbe épített külsõ logikai kapcsolat – megfelelõ adatkonzisztenciát biztosító technológiák alkalmazásával – sokkal hatékonyabb szolgáltatást nyújt más kormányszintû adatbázisokkal (pl. központi lakcím-nyilvántartás) együtt, mint egy decentralizált rendszer egyes kapcsolatai révén. Az interoperabilitás elvét és a SOA módszertant követve a közigazgatási adatok korszerû szolgáltatása megvalósítható a különféle országos adatokat tároló adatbázisok segítségével. Így a közigazgatási ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá válhat; ez egy lépéssel közelebb visz a "szolgáltató állam" megvalósításához. Ezért vesz részt a földhivatali hálózat intézményrendszere számos kísérleti projektben, legutóbb önkormányzatokkal együttmûködve az "egyablakos" ügyintézés kidolgozására bizonyos önkormányzati hatáskörbe tartozó, és földhivatali támogatást igénylõ ügyek tekintetében. IRODALOM Mihály, Sz., Szendrõ, D: Perspectives of the Digital Land Office Programme, GISOPEN Conference, Székesfehérvár, March 2008.
Zalaba, P: Developing e-Services in the Hungarian Land Administration, 4th Meeting of EuroGeographics Cadastre and Land Registry Group, Nicosia, 8-9 November 2007
Mihály, Sz.: The Hungarian SDI Strategy, FIG Working Week, Proceedings Hong Kong SAR, May 13-17, 2007.
New Strategy for Unified Land Registration System, Twinnning Light Project ”Improving the Sustainability of the Hungarian Land Registration System, Budapest, 2005.
Zalaba, P.: e-Land Administration in Hungary, FIG Seminar on e-Land Administration, Proceedings, Innsbruck, 2-4 June, 2004.
Onsrud, H.: Renewing the IT Systems for the Cadastre and the Land Register in Norway, FIG Commission 7 Symposium on „Cadastre and Land Management”, Proceedings, The Netherlands, May 2003.
Mihály, Sz.: Tasks of the Hungarian Land Administration and Mapping Agency in the Information Society, „Geodézia és Kartográfia” No.11, 2003, (in Hungarian).
Mihály, Sz.: Hungarian Approach to the Model of Data Base for Unified Land Registry, 2nd FIG Reigonal Conference, Proceedings, Marrakech, 2-5 December 2003.
FIG, 2002, „FIG Guide on Standardisation”, FIG, Publication No.28.
Kaufmann, J., Steudler, D.: „CADASTRE 2014, A Vision for a Future Cadastral System, 2nd edition, FIG, May 2001.
Zalaba, P., Podolcsák, Á.: Computerisation of County Land Offices in Hungary, Proceedings 6th EC-GIS Workshop „The spatial information society – Shaping the future” Lyon, France, June 28-30. 2000. |
