A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
A harmadik világ ingatlanai PDF Nyomtatás E-mail
2002. február 25.

Könyvismertetés
”Harmadik világ” - gondoljunk bele, mit jelent ez a kifejezés. Hernando de Soto, Peru szabadpiacra szakosodott vezetõ közgazdásza szerint a világ „fejletlen országaiban“ az átlagemberek valójában hatalmas vagyonokkal rendelkeznek. Ha valaki összeadná a “fejletlen országok szegényeinek“ tulajdonában lévõ ingatlanok becsült értékét, akkor a végösszeg valahol a 9,3 billió USA dollár körül lenne.

Hernando de Soto:
A tõke misztériuma: miért gyõz a kapitalizmus nyugaton,
és miért bukik meg minden más helyen

New York, 2000, Random House, 243 pp.

”Harmadik világ” - gondoljunk bele, mit jelent ez a kifejezés. A legtöbben valószínûleg az Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában élõ szegénység sújtotta tízmilliók képét idézik fel, akik a túléléshez szakképzetlen és kezdetleges munkaerejükön kívül semmiféle eszközzel nem rendelkeznek. Vagyon birtoklása e felidézett képben egy kevés kiváltságos, rendkívül gazdag személyre vagy családra korlátozódik, akik a társadalom egyéb tagjait kizsákmányolják, így kényelemben és luxusban élhetik életüket. Hernando de Soto, Peru szabadpiacra szakosodott vezető közgazdásza szerint ez a kép hamis és egyben félrevezetõ. A világ „fejletlen országaiban“ az átlagemberek valójában hatalmas vagyonokkal rendelkeznek; ez a gazdagság teszi lehetõvé a kereskedelmi és az ipari világ virágzását és a foglalkoztatottságot.

Ha valaki összeadná a “fejletlen országok szegényeinek“ tulajdonában lévõ ingatlanok becsült értékét, akkor a végösszeg valahol a 9,3 billió USA dollár körül lenne. Csak az a gond, hogy e vagyon nem a törvényes jogcímeken nyilvántartott formában létezik, hanem “informális” tulajdon, amit azokon a világrészeken a politikai hatóságok nem ismernek el, illetve nem is segítenek érvényesíteni.

De Soto a Szabadság és Demokrácia Intézet elnöke; kutatócsoportja részletes kutatásokat végez számos ország törvényen kívüli, informális szektoraiban. Legújabb könyvében, “A tõke misztériumá“-ban (The Mystery of Capital) összefoglalja a megállapításait, és figyelmeztetéseket fogalmaz meg a jövõre vonatkozólag. A szerző megállapításai között ilyen adatok szerepelnek: Peruban a vidéki birtokok 81, a városi ingatlanok 53%-át a törvényes jogrenden kívül birtokolják. Egyiptomban a vidéki ingatlanok 83, a városi ingatlanok 92%-a informális tulajdonban van. A Fülöp-szigeteken a vidéki ingatlanok 67, a városi ingatlanok 57%-át informálisan birtokolják. Végül Haitin a vidéki ingatlanok 97, a városi ingatlanok 68%-át a formális jogrenden kívül birtokolják.

Ezek az ingatlanok vajon miért nem szerepelnek a törvényes jogcímen bejegyzett ingatlanok nyilvántartásában? De Soto csoportjának becslése szerint Peruban 6 év és 11 hónap kell ahhoz, hogy egy ház felépítésére valaki megszerezze a törvényes engedélyt; 207 adminisztrációs lépést kell megtenni 52 irodában, a bejegyeztetés pedig 728 adminisztrációs lépésben történik. Egyiptomban az eljárás 6-11 évet vesz igénybe, valamint 77 bürokratikus lépés kell hozzá 31 különböző hivatalban. A Fülöp-szigeteken az eljárás 13-25 évig tart 168 lépésben, 53 különféle ügynökség és engedélyezõ hivatal közremûködésével.

Ennek eredményeképpen ezekben az országokban a társadalom széles rétegei törvényen kívül mûködnek. Az ingatlan tényleges tulajdonlását nem jegyzik be semmiféle hivatalos nyilvántartásba vagy telekkönyvbe; ez által azt a benyomást keltik, hogy sokkal nagyobb a szegénység, az elmaradottság, a vállalkozói tevékenység hiánya, mint a valóságban. De Soto következtetése: “A törvényen kívüliség normává vált. A szegények már átvették az irányítást az ingatlanok és a termelés óriási mennyiségei felett.” Míg az informális szektor domináns elemként mûködik ezekben az országokban, lehetõvé téve az embereknek, hogy megélhetésükről gondoskodjanak, a rendszer ugyanakkor korlátozza a növekedési és fejlõdési potenciált.

Törvény és magántulajdon

De Soto érvelésének lényege, hogy ebben az informális rendszerben óriási mennyiségû magánvagyon halmozódik fel, mint “holt tõke”. A magánvagyonhoz - családi házakhoz, viszonteladói üzletekhez, lakóépületekhez - fûzõdõ jogcímek törvényes bejegyzése nélkül az informális tulajdonosok képtelenek bejutni a nemzeti vagy a globális pénzpiacokra. Szabályos kölcsönt vagy hitelt szerezni az ingatlanaikra szintén nehéz.

Honnan tudja a hitelnyújtó, kié az ingatlan, mi lehet a becsült piaci értéke, kinek a jogi segítségére számíthat gond esetén, ha érvényesíteni kell a kölcsön-megállapodás feltételeit, és hogyan lehet átruházni az ingatlan jogcímét? Jelenleg a pénzügyi kapcsolatok a helyi közösségekre korlátozódnak, ahol az informális szokások és szabályok spontán módon alakultak ki és formálódtak olyan körülmények között, ahol a helyi lakosok, kereskedők és gyártók elismerik, tiszteletben tartják, sõt érvényt szereznek a tulajdonjognak az ország formális törvényeinek látóterén és ellenőrzésén kívül.

Ezekben az országokban kétféle piaci és jogrend alakult ki: a hivatalos, amely megfelelõen nyilvántartja az ingatlanokat és érvényesíti a hozzájuk fûzõdõ jogokat, meg az informális, amely az “alvilág”-ban mûködik. De Soto a formális jogrendet úgy írja le, mint egy “üvegbura” alatt lévõ védett és biztonságos világot, amely képes a formális és hatékonyabb mûködésre. Akik a burán kívül rekedtek az informális szektorban, csak korlátozottan képesek tovább fejlődni és integrálódni a világ kereskedelmi közösségébe, amely utat nyitna a magasabb életszínvonal tartósítására.

A nyugati társadalmak titka, mondja De Soto, hogy az elmúlt 200 évben Európa és Észak-Amerika kialakította a jogi intézményeit és reformjait annak érdekében, hogy szinte mindenkit ingatlanostul integráljon a hivatalos piacba. Nyugaton elvileg mindenki a biztonságos ingatlanjogok, hatékony tõkefelhasználás és átlátható pénzpiacok üvegburája alatt él, így a vagyonok és tulajdonosaik termelési potenciálja felszabadulhat. De Soto magyarázata szerint nyugaton az életszínvonal csak akkor nõtt meg, amikor a kormányok megreformálták a törvényeket és az ingatlanrendszert a munkamegosztás egyszerûsítése céljából. Miután az integrált ingatlanrendszerek jótékony hatása következtében az átlagemberek képessé váltak termelékenységük növelésére, specializálódni tudtak az egyre szélesedő piacokon, és egyúttal fokozni tudták a tõkefelhalmozást is.

A szerzõ az XIX. századra összpontosít - ekkor alakult ki az amerikai gyakorlat - amikor lassanként megteremtették és módosítgatták az erőszakos földfoglalók problémájának kezelésére szolgáló helyi, állami és szövetségi jogrendet, illetve megállapították a föld és a rajta lévõ építmények, valamint a hozzájuk fûzõdõ jogcímek igénylésének jogi kritériumait. De Soto szerint a harmadik világ fejletlen országainak azt kellene kimódolniuk, hogyan lehet összehozni és egybeolvasztani az ingatlantulajdonlás formális és informális rendszereit úgy, hogy abból egy végleges, megreformált, integrált, törvényes rendszer szülessen. Véleménye szerint e világrészekben a hatalmas mennyiségû, magánkézen lévõ ingatlanvagyon és vállalkozói potenciál csak ezt követõen lesz képes arra, hogy kreatív és dinamikus erőként szolgálja e területek átalakítását hasonló, vagy még a nyugatinál is magasabb életszínvonallal rendelkezõ korszerû piacgazdaságokká.

De Soto részletesen leírja a megvalósítandó jogi és politikai változtatásokat, és azt is, hogyan lehet legyõzni azokat, akik leginkább ellenzik a társadalom politikai, jogi és szociális hierarchiájának módosításait.

A szerzõ megítélése szerint nem csupán nagy szükség van ezekre a politikai és jogi reformokra, hanem egyenesen létfontosságú a sürgõs végrehajtásuk. Annak ellenére, hogy a hidegháború véget ért, és a Szovjetunió megszûnt, a fejletlen országok ideológiai és politikai köreiben még mindig kísért a marxista gondolkodásmód.

A különféle rétegekből származó kollektivisták - figyelmen kívül hagyva az intervenciós és neo-merkantilista rendszereket, melyek ezekben az országokban eluralkodnak a szabadpiaci kapitalizmus helyett -, rámutathatnak arra, hogy a szegényeknek nincsenek lehetõségeik, hogy mennyire kívül vannak a “rendszer”-en, milyen félelemben élnek, hogy a hatalmasok és gazdagok megsarcolják õket, vagy elkobozzák az ingatlanaikat. “Azok számára, akik ezt nem vették észre - figyelmeztet De Soto - már épül az anti-kapitalizmus és anti-globalizmus fegyvertára.”

A szegények a világban sok helyen ki vannak zárva azon ingatlanok formális és törvényes nyilvántartásából, amelyeket informálisan máris birtokolnak, kezelnek és jövedelmezõen használnak. Az ilyen országok politikai elitje pedig úgy manipulálja a jogi rendszereket, hogy a kiváltságokra és monopóliumokra épülõ egyenlőtlen rendszerükön kívül élõk vagyonát elkobozhassák, vagy azon keresztül zsarolhassák õket.

Amíg a harmadik világ országai azonos védelmet kínálnak „minden becsületes és békés ingatlantulajdonosnak”, azokban az országokban az emberek túlnyomó többsége a piacellenes kollektivisták demagóg ígéreteinek és álmainak könnyû prédája lesz.

Ha nem teremtik meg és nem teszik biztonságossá a piacalapú ingatlanjogokat mindenütt a világon -, figyelmeztet De Soto - akkor a XXI. évszázadban ismét forradalom lesz a kapitalizmus ellen; nem azért, mert a kapitalizmusnak el kellene buknia, hanem azért, mert soha nem is valósult meg olyan tökéletesen, hogy mindezen társadalmak polgárai élvezhessék az elõnyeit, és érdekük legyen a tényleges szabadpiaci rendszer megõrzése.

A könyvismertetést Richard M. Ebeling, a közgazdaság professzora (Hillsdale College, Michigan, USA) készítette, megjelent a The Future of Freedom Foundation Freedom Daily c. kiadványában 2001. februárjában. (Ebeling az alapítvány alelnöke).

További információ: www.fff.org/freedom/0201f.asp

(Fordította: Tóth Mária, Földmérési és Távérzékelési Intézet)

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés

Társoldalak

Kormányportál
Miniszterelnökség
Agrárminisztérium
Nemzeti Földügyi Központ
Lechner Tudásközpont
MePAR
GNSSNET
Nemzeti INSPIRE Geoportál
HM hatósági térképészet

Ki van itt?

Jelenleg 14 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2019 AM FTF