A földügyi szakigazgatás hivatalos honlapja
 
english
Akadálymentesített változat
Advertisement

Főmenü

Címlap
Küldetés és jövőkép
TakarNet tájékoztató
Földhivatal Online
Advertisement
Aktuális
A szakértő szemével
Cél: az ügyfelek jobb kiszolgál... PDF Nyomtatás E-mail
2002. szeptember 03.

Annak az 1994-es törvénynek (Cadastre Organisation Act, State Gazette 1994. No 125., Törvény a kataszteri szervezetrõl), amelynek nyomán a Környezeti, Lakásügyi és Terü­lettervezési Minisztérium Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálata önálló testü­letté („Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség”) alakult, az egyik logikus indoka az volt, hogy jobb szolgáltatást kell nyújtani az ügyfeleknek.

Partnerkapcsolatokkal a jobb szolgáltatásért:
magán – állami és állami – állami partnerkapcsolatok
az ügyfelek jobb kiszolgálásáért Hollandiában

Paul Van der Molen
igazgató
Holland Kataszer Nemzetközi Kapcsolatok

1. Bevezetés

Annak az 1994-es törvénynek, amelynek nyomán a Környezeti, Lakásügyi és Területtervezési Minisztérium Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálata önálló testületté („Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség”) alakult, az egyik logikus indoka az volt, hogy jobb szolgáltatást kell nyújtani a vevõknek. Az új szervezet szerkezeti elrendezése jó alkalmat nyújtott arra, hogy elõtérbe kerüljön egy nemzeti felhasználói tanács  gondolata, ami fórumot biztosít a felhasználók ernyõszervezeteinek, hogy találkozzanak az Ügynökség Végrehajtó Bizottságával, és megvitassák a szolgáltatás hatékonyságának, minõségének és díjszabásának kérdéseit az összes más, ide tartozó témával együtt. 1995 óta rendszeressé váltak a találkozók. A jegyzõk, az ingatlan-ügynökök, a települések, a vízügyi bizottságok, a vásárlók és a bankok ernyõszervezetei a felhasználói tanács tagjai.

Az 1994-es váltást megelõzõ években a Minisztertanácsban úgy döntöttek, hogy a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálat váljon önfenntartó szervezetté. Az 1970-es évektõl 1990-ig a költségek megtérülésének aránya (valójában a „ráfordítások” megtérülése) a kormány költségvetési rendszerén belül fokozatosan nõtt 40%-ról 100%-ra, lásd az ábrán a bevételt a kiadások százalékában). 1994-ben bevezettek egy költség/haszon pénzügyi rendszert, és a ráfordítások 100%-os megtérülését felváltotta a költségek 100%-os megtérülése a mérlegszámlán jelentkezõ tiszta nyereség figyelése útján. Maga az Ügynökség a folyamatosság biztosításáért volt felelõs.

molen

Következésképpen Hollandia Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségének intézkedési céljai között az elsõ helyen áll az, hogy ügyelni kell a vevõk elégedettségére.

2. A vevõk szükségletei

A Felhasználók Tanácsa sokféle információt gyûjt össze a vevõk igényeirõl. A Tanács azonban csak az egyik találkozási pont a vevõkkel. 1997 óta az Ügynökség szervezeti felépítése a háttértevékenység (back office) és az ügyfélszolgálat (front office) elválasztásával a vevõszolgálatra koncentrál. Ezt a lépést a kapacitásbõvítésbe és a fokozott professzionalizmusba történt lényeges beruházások követték. Az összes regionális (1-3 tartomány méretû) egység alkalmaz egy-egy marketing menedzsert, több könyvelõ menedzsert és sok ügyfélszolgálati munkatársat, akiknek nagyjából a felét a szervezeten kívülrõl toborozták. Testületi szinten marketingpolitikai egységet hoztak létre egy tapasztalt piackutató vezetésével, aki korábban a kereskedelmi-pénzügyi szektorban dolgozott.
Van egy marketing-tervezõ rendszer is, amely szorosan összekapcsolódik a tervezési és ellenõrzési ciklussal. Minden egység teljesítménye elszámoltatható mind termelékenység, mind a vevõk kiszolgálása szempontjából. Rendszeres és független véleményfelmérésekbõl tárgyilagos tájékoztatást kapunk arról, hogyan ítélik meg a vevõk a következõket:

  • a Kataszter megbízhatósága,
  • a személyzet szakértelme,
  • a termékek és szolgáltatások átfutási ideje,
  • az adatok elérhetõsége (online szolgáltatások),
  • a vevõk tájékoztatása,
  • a vevõkkel való kommunikáció közérthetõsége,
  • a vevõkkel való együttgondolkodás képessége, és még sok más apró részlet, mint:
    - a várakozás ideje a vevõszolgálatnál,
    - a nyitvatartási idõ, 
    - az ígéretek betartása, 
    - a termékek és szolgáltatások helyessége,
    - a termékek kiadásának és a szolgáltatások nyújtásának sebessége,
    - a termékek és szolgáltatások ára,
    - a számlák átláthatósága,
    - a termékek innovációja,-o a marketing kommunikáció és a PR (public relations),
    - a panaszok kezelése.

Figyelnek  a vevõk véleményére e kérdések (viszonylagos) fontosságával, a fejlesztés prioritásaival és a fejlesztés specifikus céljaival kapcsolatban is. Az ITC-projektekbe történt beruházásokat mindig a mennyiségi és minõsített vevõi igényekkel („üzleti esetek” által) kell igazolni.

3. Partneri kapcsolatok

Az Ügynökség által meghatározott vevõi szükségletek az alábbiak szerint összegezhetõk. A vevõk (bár természetesen nem minden vevõcsoportnak azonosak a kívánságai) naprakész, helyes (hibátlan) teljes és könnyen elérhetõ információt akarnak.  Tekintettel a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség feladataira, nyilvánvalóvá vált, hogy lehetõséget nyújtana az ügyfélszolgálat lényeges javítására, ha a partnerséget intenzívebbé tennék, és kiterjesztenék mind a magán, mind az állami partnerekre.

Ezek után a partnerség különféle okokból létrejön:
- a törvény erejénél fogva,
- megállapodás alapján,
- illetve alkalmilag.

4. Partnerség a törvény erejénél fogva

Minthogy az ingatlan-nyilvántartás és a kataszter valójában határozatok nyilvántartása, hagyományosan szoros a kapcsolat a jegyzõvel, aki a Korona által kinevezett független szakmabeli, kizárólagosan felruházva hiteles határozatok elkészítésére. Egy ilyen határozat kötelezõ érvényû a földhöz fûzõdõ jog törvényes keletkeztetésére, átruházására és törlésére a jogok zárt rendszerében, „in rem ”. Ezen kívül a jogi hatás bejegyzés  nélkül nem biztosítható. Az Ügynökség és a jegyzõk ezért erõs partnerséget alkotnak a birtokpolitika biztosítása és az ingatlanpiaci tranzakciók biztonsága érdekében. Ugyanez vonatkozik a jelzálogra, vagyis a pénzügyi piac biztonsága is ide tartozik.

Sok egyéb törvényben szerepelnek a szabályok, melyek alapján a kormányszervek a kormánypolitikai feladatok – földadó , területtervezés és -fejlesztés, birtokrendezés, kisajátítási eljárások, környezetvédelem stb. – végrehajtásához kötelezõen az Ügynökség adatait kötelesek használni. A parlament által mostanában jóváhagyott törvény kötelezõvé teszi a bejegyzést bármely ingatlan megterhelése esetében, amikor annak hatása van harmadik felekre . Ilyen szempontból erõs a kapcsolat az Ügynökség és sok más kormánytestület között (a közigazgatás mindhárom szintjén).

A törvény erejénél fogva a birtokrendezés területén is van partnerség, illetve (minthogy a birtokrendezés mûködési területe a kizárólagos mezõgazdaságtól kiszélesedett vidékfejlesztési politikává) szoros együttmûködés a Mezõgazdasági és Természetvédelmi Minisztérium , az Ügynökség és a tartományok között. A törvényt most vizsgálják, célja a decentralizálás, de a folyamat késésben van, mert külön törvényekre van szükség a száj- és körömfájás,  valamint a sertéspestis leküzdéséhez. 

5. Partnerség megállapodás alapján

A vásárlók teljes tájékoztatást akarnak az adott földterület jogállásáról. A „pecsétes írásbeli kötelezvény” elve a jogalany, a jog és a tárgy teljes tisztázását foglaslja magában. Az alany („jogos igénylõ”) esetében eltérések voltak a múltban a települések születést, halált, házasságkötéseket és költözéseket tartalmazó nyilvántartásai („népszámlálás”) és az Ügynökség adatai között. Abból indultunk ki, hogy a települési nyilvántartás feltehetõen naprakész volt. Ugyanez volt a helyzet a cégnyilvántartással (kereskedelmi nyilvántartás) is, melyet a Kereskedelmi Kamara vezetett. A 90-es években elhatározták, hogy az Ügynökség adatbázisai és a két másik nyilvántartás között állandó elektronikus kapcsolatot hoznak létre, és forrásként használják a két nyilvántartást az Ügynökség adatbázisának folyamatos frissítésére. Ezt az eljárást ténylegesen támogatta a Nemzeti Térinformatikai Tanács (amelynek tagjai a nagy kormányzati adatszolgáltatók, és amely kiadta az „Információszolgáltatás a társadalomnak: a felépítés terve”  c. anyagot.  A Tanács végül megegyezett abban, hogy négy nyilvántartás jelenti majd az ország térinformatikai infrastruktúrájának magját, nevezetesen a népszámlálási adatok, a cégbejegyzés, a kataszter (ami magába foglalja az ingatlan-nyilvántartást és a kataszteri térképeket) és az 1:10 000 topográfiai alaptérkép.

Az ingatlan-nyilvántartás/kataszter és a népszámlálás között 1996-ban létrejött a kapcsolat, mely lehetõvé tette a mindkét nyilvántartásban szereplõ személyek nevének és lakcímének napi frissítését. Az Ügynökség és a cégbejegyzés összekapcsolása mostanában folyik; ezt megelõzte, hogy a cégbejegyzést és a Kereskedelmi Kamara nyilvántartását egyesítették egyetlen nemzeti cégnyilvántartássá . A topográfiai térképi adatbázissal való összekapcsolás lehetõségét most vizsgálják az 1:10 000 méretarányú adatbázis és az országos nagyméretarányú 1:1000-es topográfiai térkép összekapcsolása útján (a másik lehetõség a változások megosztása). Ez technikailag bonyolult, de nem lehetetlen.

Hasonló a gyakorlat a Nemzeti Háromszögelés (az Ügynökség egyik fõosztálya) és a Nemzeti Szintezés (a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Földmérési Fõosztályának egyik osztálya) közötti szoros együttmûködésben. E két fontos és lényeges adatállomány korábban egymástól elkülönülten mûködött; 1997-ben a két egység megállapodott a szorosabb együttmûködésben. Ennek eredményeként megosztják az országot fedõ GPS-adatokat és az aktív GPS-hivatkozások közös honlapját.

A holland kormánypolitika célja egyablakos kormányzati információ nyújtása az állampolgároknak a települések információs irodáján. 1997 óta az Ügynökség és az összes település a települések információs pultjai és az Ügynökség közötti kapcsolat kiépítésén dolgozik, hogy a polgárok könnyen elérjék a földinformációt akár az „utcasarokról” is. Ez jól mûködik, bár a tendencia szerint az Ügynökség információit interneten keresztül fogják majd elérni. Ma már az összes szakmai felhasználó (jegyzõk, ingatlanügynökök, auditorok, kormányzati szervek stb.) a meglévõ adatközlõ rendszerektõl elvándorolnak az internetet alkalmazó hálózatokhoz. A következõ (2003-ra tervezett) lépés e szolgáltatás kiterjesztése közvetlenül az állampolgárokra, vagyis ahelyett, hogy bemennének a városházára vagy az Ügynökség irodájába, saját otthonukból közvetlenül elérhetik az adatokat. 

Strukturális partnerség áll fenn a hetvenes évek óta az Ügynökség, több település, közmûvállalatok és vízügyi bizottságok között Hollandia nagyméretarányú (1:1000) topográfiai alaptérképének (GBKN) elkészítése érdekében. Ez hosszú távú partnerség, eleinte megállapodás alapján, de 2001-tõl jogi testület formájában, melynek a neve „PPP a GBKN karbantartására”. Azért jött létre, hogy megõrizzék az adatbázissal kapcsolatos befektetéseiket, mivel a GBKN 25 évi térképezés után ma már fedi az országot, (vagyis „kész”), és a karbantartására és frissítésére kell koncentrálni a továbbiakban. Így intézményesült a strukturális együttmûködés .

1998-ban a holland kormány úgy döntött, hogy az e-kormányzás akcióprogramjának részeként létre kell hozni egy rendszert, melynek neve „Hiteles Bejegyzések” lesz . Ezt az akciótervet most valósítják meg; célja az adatmegosztás és az adatok duplázása a kormányzati területen belül. A belügyminiszter nagy fontosságot tulajdonít az Ügynökség adatbázisainak, beleértve a GBKN-t is.

6. Alkalmi partnerség

Az effajta partnerség fõként az értéknövelt termékek területén alakul ki. A kormány politikája szerint az Ügynökség biztosítja az adatokat magán- és állami szervezetei részére, amelyek azokat a saját adataikkal kombinálva új információt hoznak létre bizonyos piacok („niche”/fülkék) kiszolgálására. Az Ügynökség együttmûködik például a jármûnavigáció, az ingatlanbecslés, a lakás- és termõföld-árak statisztikái, az elosztástervezés, a viszonteladás és a marketing területein mûködõ cégekkel. Mindezeket természetesen a személyi adatok védelmérõl szóló törvénynek megfelelõen végzi . 

7. Minõségbiztosítás

Minthogy a vevõk igényeinek kielégítése megfelelõ szervezeti felépítést és alkalmas minõségbiztosítást kíván, az elmúlt években nagy erõfeszítéseket tettek a munkafolyamatok korszerûsítésére és pontos leírására, valamint a teljes minõségbiztosítás létrehozására. Ennek eredményeképpen 2002. augusztus 29-én kibocsátották az ISO 9001-2000 sz. bizonyítványt.

(Fordította: Tóth Mária, Földmérési és Távérzékelési Intézet)

 
< Előző   Következő >

Advertisement
Advertisement

Változásfigyelés

Társoldalak

Kormányportál
Miniszterelnökség
Agrárminisztérium
Nemzeti Földügyi Központ
Lechner Tudásközpont
MePAR
GNSSNET
Nemzeti INSPIRE Geoportál
HM hatósági térképészet

Ki van itt?

Jelenleg 51 vendég online

Advertisement


   
Felhasználási feltételekImpresszumKapcsolatÜgyfélszolgálatMobil verzióTechnikai információkGYIK
   
© 2007-2019 AM FTF