A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény erejénél fogva, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII.21.) Korm. rendelet alapján 2010. december 31. napi hatállyal a megyei földhivatalok, mint önállóan gazdálkodó jogi személyek megszûntek, jogutódjuk az illetékes megyei kormányhivatalok. A  földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 317/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján 2011. január 01. napjától a megyei földhivatalok a megyei kormányhivatalok ingatlanügyi szakigazgatási szerveként mûködnek, megnevezésük:  Megyei Kormányhivatal Földhivatala. A körzeti földhivatalok elnevezése nem változott.

Az Európai Bizottság meghosszabbította a magyarországi földmoratóriumot. "A magyar agrárdiplomácia jelentõs sikerének tartom a döntést. Az elmúlt félév az egyeztetések jegyében zajlott, tárgyaltam a Bizottság képviselõivel, valamint a tagországi miniszterekkel és kifejtettem a hosszabbításhoz fûzõdõ érveinket" - hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter, aki Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén értesült a jó hírrõl. "A kollégáim és a szakértõk kiváló dokumentációt állítottak össze, amelyben rávilágítottak arra: hosszabbítás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a mezõgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. A földpiac jelen körülmények közötti liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amelyek tovább szûkítenék a hazai mezõgazdasági termelõk versenyfeltételeit."

A Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal (1134 Budapest, Váci út 9-15.) 2010. december 31-én jogutódlással megszûnik. 2011. január 3-ától a IV., V., VI., és XIII. kerületi földhivatali ügyeiket is a jelenlegi Budapesti 3. számú Körzeti Földhivatalban (1149 Bosnyák tér 5.) lehet intézni, amely 2011. január 3-ától a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal néven fog tovább mûködni. Eszerint jövõ évtõl a jelenlegi három helyett két budapesti körzeti földhivatal (1. számú Budán, 1111 Budafoki út 59, és a 2. számú Pesten, 1149 Bosnyák tér 5.) intézi a földhivatali ügyeket.

2010. augusztus 2-án lépett hatályba a Vidékfejlesztési Minisztérium ideiglenes Szervezeti és Mûködési Szabályzata  vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (VII.30.) VM utasítása értelmében. Az ideiglenes SZMSZ alapján a korábbi Földügyi és Térinformatikai Fõosztály elnevezése Földügyi Fõosztály lett. A Fõosztály feladataköre és osztályainak elnevezése változatlan maradt.

Olyan új törvényjavaslat készül Norvégiában, amely elsõ ízben tartalmaz szabályokat az ingatlanok földfelszín alatti és feletti részeinek kialakítására és nyilvántartására. Az új szabályok egyaránt vonatkoznak majd a földalatti garázsokra, illetve a földfelszín felett, oszlopokon álló épületekre/építményekre, mint önálló ingatlanokra. Az új törvényt a Parlament várhatóan még 2002-ben jóváhagyja.
A javasolt szabályok értelmében a 3D-s ingatlanokat nagyrészt a felszíni telekalakítás szabályai szerint kell majd megosztani és bejegyezni. A Törvénybizottság szerint nem jelent nagyobb gondot a szomszédos ingatlanok „egymás felett” történõ függõleges kialakítása, mint az „egymás mellett” fekvõ szomszédos ingatlanok vízszintes (talajszinten történõ) megosztása. A javaslat a 3D-s ingatlanokra mint „épületingatlanokra” vonatkozik azzal az ajánlással, hogy az ilyen ingatlanokat csak akkor kell bejegyeztetni, ha specifikus célú építmény megvalósításáról van szó. Fontos kérdés, hogyan lehet különbséget tenni az „épületingatlanok” és a társasházak között.

Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója kapcsán megfogalmazott - az egységes ingatlan-nyilvántartás jogintézménye szétválasztásának, szervezeti hovatartozásának kérdésével foglalkozó - megállapítások elleni határozott fellépéshez érveket kívánunk felsorakoztatni. E törekvésünket szakmai elkötelezettségünk, a földügyi szakigazgatás feladatainak, helyzetének, a mûködésében esetenként mutatkozó kisebb hiányosságok okainak beható ismerete, továbbá az az állampolgári szándék motiválja, mely az adóforintok optimális felhasználásában, a pazarlásnak minõsíthetõ ráfordítások megelõzésében érdekelt.

Ismeri-e a társadalom a földügyi igazgatási rendszer elõnyeit?

• Mindenki meg van gyõzõdve arról, hogy egy mûködõ földügyi igazgatási rendszer a jogi és intézményi keretek lényeges részét képezi az összes európai országban.
• Vajon a földügyi igazgatási rendszerért felelõs személyek ismerik-e és megértik-e a pénzügyi  szükségleteket?
• Vajon állami prioritásnak minõsül-e a földügyi igazgatás fenntartása és fejlesztése?

  Vajon az emberek, akik a díjakat befizetik, tudják-e, milyen elõnyei és szükségletei vannak a földügyi igazgatási rendszernek?

Látom, hogy egyes országokban a kormány különféle okokból (politika, hozzá nem értés, anyagi eszközök hiánya) nem szívesen teszi a prioritások közé a földügyi igazgatás tökéletesítését és korszerûsítését. („Ami nem tört el, azt ne javítsd.”)

A PPP (Public Private Partnership), vagyis  az állami és a magánszektor partneri kapcsolata a nyugat-európai országoknak ugyanúgy „titkos fegyvere”, mint az átalakulóban lévõknek; az embernek az a benyomása, hogy az állam összes költségvetési gondját és a társadalom gazdasági problémáit a PPP fogja megoldani.

Ilyen összefüggésben a PPP-t úgy kell meghatározni, mint az állami vagy közfeladatok átadását magánszemélyeknek vagy magánvállalatoknak; az átadás lehet teljes vagy részleges. A földmérés és a földügyi igazgatás területén egyes nyugat-európai államokban a PPP már régi – bár egészen eltérõ – hagyományokkal rendelkezik, mint például az Egyesült Királyságban és a Német Szövetségi Köztársaságban.