Az osztrák és a magyar földrendezési folyamatok gyökerei közösek. A két ország adminisztratív szétválása, a monarchia megszûnése után Ausztria és Magyarország – a hasonló célok ellenére – a földbirtok-politika területén eltérõ irányban haladtak. Ausztria és Magyarország még ma is hasonló kihívások elõtt áll: pl. a felaprózódott földbirtokszerkezet felszámolása és a korszerû infrastruktúra kialakításának szükségessége (különösen a határ menti területeken). Ehhez kapcsolódik még az Európai Unió célkitûzéseinek a megvalósítása (mint pl. Natura 2000 területek kijelölése, a víz-keretirányelvek, az ármentesítés), amelyek mindkét országban további földhasználati problémák megoldásra váró feladatait jelentik. Ausztriában a területi agrárhatóságok, illetve az állami hivatalok agrárosztályai felelõsek a vidéki területek rendezéséért. A feladatok teljesítéshez Ausztria egy jól kiépített intézményi hálózattal rendelkezik, amelynek háttere a több évtizedes tapasztalat, naprakész törvény, a jól kidolgozott módszerekkel és jól képzett szakembergárda. Ez akár követendõ példa lehet Magyarország számára.
A birtokrendezés gyakorlata Ausztriában
Felhasználható tapasztalatok
Mizseiné dr. Nyiri Judit, dr. Põdör Andrea
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár
A birtokrendezés helyzete
Ausztriában a földtörvényben határozzák meg a birtokrendezés végrehajtási folyamatát és a kapcsolódó rendelkezéseket, amelyek a mezõ- és erdõgazdálkodás érdekeit solgálják. Ezt a törvény más néven „földreformnak” is nevezik. Kiemelten kezelik azokat az intézkedéseket, amelyeket a közösség érdekben hoznak. Ide tartoznak többek között az infrastruktúra fejlesztés, a nagy volumenû beruházások (vasút- és útépítés), aktív és passzív árvízvédelmet, természetvédelmet, üdülést szolgáló infrastruktúra kiépítése, valamint az ipari és lakóterületek kialakítását célzó intézkedések.
A birtokrendezés megvalósítására vonatkozó elképzelések a vidékfejlesztéssel összefüggõ stratégiai tervekben jelennek meg. A területrendezés lehetõségeit, tényleges igényét egy területi menedzsment koordinálja, akiknek feladata közé tartozik a birtokrendezés során keletkezõ konfliktusok kezelése is.
Magyarországon a birtokrendezés fogalmát hasonlóképpen értelmezzük. A különbség az, hogy a birtokrendezéssel összefüggõ tevékenység és a feladatkör jogszabályi háttere nálunk hiányzik. Szabályozatlan a birtokrendezésben résztvevõ intézmények köre ellentétben az osztrák szabályozással, ahol a birtokrendezés összes feladatának ellátására az agrárhivatalok hivatottak. A birtokrendezés célját azonban mindkét országban azonos elvek alapján fogalmazzák meg.
A cél a földbirtok szerkezet átalakítása a gazdaságos termelés lehetõségeinek megteremtésére, figyelemmel az ország ökológiai, gazdasági és szociológiai érdekeire.
Birtokrendezés és intézkedések
A birtokrendezést végrehajtásának folyamatát, a hozzá tartozó intézkedéseket az osztrák szövetségi alkotmányos jogrendben rögzítették Részletes szabályozását a tartományok által felállított kompetenciák figyelembe vételével megfogalmazott végrehajtási utasítások tartalmazzák. A rendezési eljárások folyamata egységesen szabályozott, melyet az állam felügyel.
A szövetségi alkotmány 12. cikkely 1. bekezdése a birtokrendezés célját tartalmazza. Elõírásai kizárólag a mezõgazdasági területekre vonatkoznak. A törvénybõl idézve:
„A birtokrendezésit a vidékfejlesztési eljárás keretén belül lehet elõkészíteni és támogatni, ha az a törvény elõírásainak megfelel és a közösség érdekeit szolgálja, vagyis ha:
1. az intézkedések következtében kialakult új birtokstruktúra a gazdálkodási viszonyokat javítja és segíti a hátrányos helyzetben lévõ, kis területen gazdálkodó tulajdonosok, földhasználók, mezõgazdálkodással foglalkozók, vagy kis létszámú mezõ- és erdõgazdálkodással foglalkozó üzemek tevékenységét,
2. vagy az intézkedésekkel egy késõbb megvalósítandó birtokrendezést lehet tervezni és megoldani.“
A birtokrendezés megfogalmazott célja tehát, hogy a mûvelés alatt álló területek rendezése – figyelemmel a mezõgazdasági termelésre, valamint a tulajdonosi- és gazdálkodási viszonyokra – versenyképes és környezetkímélõ gazdálkodás megvalósítása érdekében történjen, ügyelve a gazdasági és ökológiai szempontok betartására. A korszerû mezõgazdálkodás megköveteli az agrárpolitikai irányelvekhez igazodó környezetkímélõ gazdálkodást. Mindezen célok biztosítása érdekében kell megszüntetni a nem megfelelõ birtokszerkezetet, a szétaprózódott földtulajdonokat, a csak gazdaságtalanul mûvelhetõ, kedvezõtlen méretû és alakú földrészleteket, és ezzel együtt biztosítani kell hosszú távon a megfelelõ erózióvédelmet. A közérdekbõl hozott birtokrendezési intézkedéseket – pl.: vasútvonalak és autópályaépítést – össze kell hangolni a gazdálkodás elõbb említett céljaival.
A birtokrendezés alapvetõ feladata tehát a mezõgazdasági termelési viszonyok javítása. Ennek során számolni kell a földrészleteket átszelõ utak nyomvonalának áttervezésével, az utak minõségének javításával (figyelembe kell venni a mezõgazdasági gépekkel való közlekedést,). Hasonló képen kell megoldani, a mezõgazdasági úthálózat tervezésével egyidejûleg a felszíni víz elvezetést is. Mindezekhez kapcsolódnak a földvédelmi és az ökológiai elvárások betartása. A mezõgazdasági mûveléssel összefüggõ földhasználat szabályozása összefügg a természet-és tájvédelmi törekvésekkel, többek között a biotóp hálózat kialakításának elõírásaival is.
Ennek érdekében részletesen szabályozzák
- a földterületek összevonását, a birtokkoncentrációt;
- a közös tulajdonban lévõ földterületek rendezését;
- a mezõgazdasági úthálózat kiépítését;
- az alpesi legelõ és rét védelmét, azzal a céllal, hogy fenntartsák az alpesi gazdálkodási formát;
- a mezõgazdasági szempontból kedvezõtlenül mûvelhetõ területek más célú hasznosítását;
- a vízrendezést, vízelvezetést és a vizek helyben tartását.
A birtokrendezés folyamata
1. lépés a birtokrendezés iránti kérelem elkészítése.
A projektek a területi agrárhatósághoz benyújtott helyi kezdeményezéssel indulnak A rendezéssel érintett területen gazdálkodó tulajdonosok több, mint 50%-ának beleegyezése szükséges a projekt indításához. (Magyarországon jelenleg a termõföldrõl szóló törvény szerint az önkéntes földcsere, mint jelenleg érvényes jogi szabályozás esetében 100%-os egyetértésre van szükség).
o csak gazdaságtalanul mûvelhetõ területeket, ezen belül kiemelten:
o a nem megfelelõ birtokszerkezetet;
o szabálytalan alakú földrészleteket;
o a szél- és vízerózió hatását.
o A nyilvántartott jogi és a természetbeni állapot eltérését;
o A közérdekbõl végzett birtokrendezés igényét.
o Az indokoltság felülvizsgálatát követõen a
„Lényegében a birtokrendezés egy vidékfejlesztési szerzõdés, amely a résztvevõk közötti megállapodást tartalmazza.. Ennek másik formája a résztvevõk egyezségének írásban rögzített igénye, a vidékfejlesztési megegyezés. Ha a hivatal a többségi egyetértést megállapítja, határozattal elrendeli a birtokrendezés végrehajtását."
3. lépésben történik a földrészletek elhatárolása és földértékelés
Földértékelés
„A birtokrendezésbe bevont földterületek értékelését a rendezésben érdekeltek bevonásával végzik. Ennek eredményét a résztvevõk számára hozzáférhetõvé teszik és függetlenül a gazdálkodó szervezettõl és függetlenül a mindenkori tulajdonos személyétõl nyilvánosságra hozzák.
A földértékelés eredmény a föld pénzben kifejezett értéke.”
4. lépésben készülnek el az elõzetes birtokrendezési tervek.
Elfogadásához szükséges a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása is.
5. lépés az érintett hatóságok jóváhagyását követõen elkészül a végleges birtokszerkezetet tartalmazó birtokrendezési terv, mely szerint egy újabb értékelést követõen számítják ki a kártalanítás összegét azok számára, akik nem a korábbi ingatlanértéküknek megfelelõ új birtokteste(ke)t kaptak a rendezés eredményeként.
6. lépésben a birtokrendezési terv elfogadása után megkezdõdhetnek azok a beruházások, amelyek a földrészletek megközelítését szolgáló utak építését, ehhez kapcsolódóan a vízelvezetést, valamint a környezethez illõ növényzet (fasorok) telepítését jelentik, illetve megvalósulnak a tervben rögzített birtokösszevonások, megtörténik az új földrészlet határok kitûzése, birtokbaadása. A beruházások befejezése után végzik el az érintett területek rekultiválását.
7. lépésben a projekt záró feladata: a birtokrendezéssel érintett és változott földrészletek adatainak átvezetése a kataszteri és telekkönyvi nyilvántartásban.
A birtokrendezés befejeztével az Agrárhivatal határozatával a birtokrendezési közösséget feloszlatja.
A projekt költségei és idõtartama
A kormány nagymértékben támogatja a projektek megvalósulását. A területrendezésbe bevont gazdálkodók költségterhei a projektköltség 30%-át teszik ki.
Felhasználható tapasztalatok
Osztrák-Magyar együttmûködésben a BOKU – Universität für Bodenkultur Wien ( Bécsi Agrártudományi Egyetem)és a NymE Geoinformatikai Kar oktatói pályázata keretében végzett kutatásának célja volt, megvizsgálni azt, hogy a térbeli adatok használatának, valamint a modern információtechnológia bevezetésének milyen lehetõségei adottak a birtokrendezés végrehajtása során.
Tapasztalataink szerint lényeges feladata a birtokrendezésnek, hogy az érdekeltekkel ismertetni kell és el kell fogadtatni földreform végrehajtásának fontosságát. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyi, technikai és gazdasági feltételeket biztosítottak legyenek a feladatok zavartalan végrehajtásához.
Ausztriában egyértelmûen szabályozott a közremûködõk köre, feladatuk, hatáskörük. Magyarországon ez a feladat és határkör a birtokrendezési jogszabály hiányában még rendezetlen. Több intézmény lehet érdekelt ebben a feladatban: a szakminisztérium, a földhivatalok, a mezõgazdasági szakigazgatási szervek és más mezõgazdasági tevékenységgel összefüggésben mûködõ szervezetek.
Ausztriában a birtokrendezésben jelentõs szerepet kap – a mezõgazdaságilag mûvelt területek optimális táblaméretének kialakítása mellett – az agróökológia, a talajvédelem, a vízháztartás továbbá a társadalmilag releváns infrastruktúra kialakítása.
Magyarországon az eddigi birtokrendezési kísérleti projektekben is hasonló elvek fogalmazódtak meg. Ismereteink szerint a szakminisztérium célkitûzései között szerepel az új földtörvény mellett a birtokrendezési törvény és a mezõgazdasági üzemszabályozási törvény megalkotása is. Törvényi szabályozást kíván a birtokrendezéssel foglalkozó szervezetek létrehozása is. Ausztriában ez a kérdés évtizedek óta megoldott.
Magyarországon a tulajdoni- és használati viszonyok áttekinthetõen rendezettek, mely a jól funkcionáló ingatlan-nyilvántartási rendszernek köszönhetõ. Ugyanezt nem mondhatjuk el az osztrák rendszerrõl, mivel náluk a kataszteri és a telekkönyvi nyilvántartás két külön intézményben történik.
Kutatásaink során megismertük a PROGIS Software GmbH szakemberei által kifejlesztett, Windows környezetben futó, a birtokrendezési feladatok megoldásában is jól alkalmazható térinformatikai szoftvert a WINGIS-t, (ez nem azonos a magyar kutatók által kifejlesztett VINGIS programmal), melyre számos, a birtokrendezésé során eredményesen alkalmazható további fejlesztést valósítottak meg. Így az Alsó-Ausztriában az eljárások hatékonyságát az Alsó-ausztriai Agrárhivatal által fejlesztett Z-(Zusammenlegungs=összerakó)-GIS alkalmazása biztosítja. A Z-GIS teszi lehetõvé, hogy bármely nyíltforrású térbeli adatot (kataszteri térkép, ortofotó, földértékelési adat) összekapcsoljanak a földi-geodéziai eljárásokkal és ezáltal gyorsabb és jobb minõségû tervezést és megjelenítést valósítsanak meg. A Z-GIS rögzíti a birtokrendezés teljes menetét és biztosítja az idõközi változások átvezetését. Segítségével a földrészletek adataihoz bármilyen GIS alkalmazás adatai hozzákapcsolhatók. A nyilvános adatok (például DKM: Digitális Kataszteri Térkép, az alap- és határpontok, ortofotók) éppúgy, mint a magáncélú tervezés adatai egy adatbázisban kezelhetõk és hozzákapcsolhatók a természeti-, természetvédelmi adatokhoz. A birtokrendezésbe vont több ezer gazdálkodó részese a fent említett rendszernek, melyet vagy saját maguk vagy a tanácsadói rendszeren keresztül mûködtetnek.
Az alkalmazott technológiát, és a felhasznált adatokat illetõen az egyes tartományok között nagyobb szórás a távérzékelés és a fotogrammetria ortofotók, lézerszkennelés eredményeként nyert tekintetében az egyes tartományok között eltérés tapasztalható, mivel az egyes hivatalok alkalmazottainak felkészültsége eltérõ.
Összefoglalás
A cikkben rövid ismertetést adtunk az osztrák birtokrendezés tanulmányozása során nyert tapasztalatokról. Összefoglalva megállapítható, hogy a végrehajtás során alkalmazott megoldások és megfogalmazott elérendõ célok megegyeznek az EU közös agrárpolitikájának fõ célkitûzéseivel. Ezek magukba foglalják a vidéki térségek életfeltételeinek javítását, a lakosság ellátását kiváló minõségû agrártermékekkel megfelelõ árakon; az agrárgazdaság külpiaci kapcsolatainak javítását; a természeti környezet védelmét.
Már 1999-ben „Birtokrendezés az évezred küszöbén” OTKA kutatás keretében megfogalmazódtak Magyarországon is a birtokrendezés irányelvei. A kutatók kidolgozták egy lehetséges birtokrendezési folyamat jogi és mûszaki lépéseit. 2004-ben elkészült „A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása” címû tanulmány, amelyben a szerzõk javaslatokat fogalmaztak meg a magyarországi birtokrendezés lehetséges módjaira.
- Szabó Gy. témafelelõs: Birtokrendezés az ezredforduló küszöbén (OTKA (T 024 160) Kutatás; Zárójelentés; NYME FFFK FFT, Székesfehérvár, 2001)
- Mizseiné dr. Nyiri J.: Vidékfejlesztési modellek birtokrendezési vonatkozásai. (I. Regionális PhD Konferencia: „ Az Európai integráció – A csatlakozás kihívásai” konferencia kiadvány CD-én, 39. oldal Siófok, 2002. december 14.)
- Seher, W. (2004). Bodenmanagement in ländlichen Gemeinden - Herausforderungen und Instrumente. In: Ukrainisch-Österreichisches Agrarwissenschaftszentrum (Landwirtschaft: Wissenschaft und Praxis. Tagungsband des 5. Symposiums Ukraine - Österreich. pp 33-34. Eigenverlag. Kiew. 2004)
- Dorgai L. szerk.: A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása (Agrárgazdasági Tanulmányok, AKI Bp. 2004)
- Nyiri J. – Szabó Gy: Aufgaben in der Landwirschaft, in dem Umweltschutz und in der Raumentwicklung in der ungarischen Region (30 th. International Symposium of Land Use and Development, Strassburg, 25-26 Okt.2001. Reports summary, p. 5.)
- Schwarz, W. : Trends in der geodätischen Messtechnik und in ihren Anwendungsfeldern. (Allgemeine Vermessungsnachrichten. Heft 3/2009. Pp 115-127. ISSN 0002-5968. Wichmann Verlag. Heidelberg.)
- Seher, W. (2008). Bodenschutz in der Raumplanung - Herausforderungen und Möglichkeiten. In: Holzer, G. (Hrsg.). Land- und Forstwirtschaft im Raumordnungsrecht. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft für Agrar- und Umweltrecht. Band 9. pp 42-57. Eigenverlag. Wien. 2008.)
- Mansberger, R., Seher, W., Gombas, K., Katona, J., Nyri, J., Põdör, A:Einsatz von Geoinformation und von moderner Kommunikationstechnologie zur Effizienzsteigerung von Prozessen in der Ländlichen Neuordnung (Endbericht. Projekt Aktion Österreich – Ungarn. Eigenverlag.Wien 2009)
- Mansberger, R, Seher, W. Mizseiné Nyiri J. Põdör A, Katona J, Katonáné Gombás K: A térbeli adatok és a korszerû kommunikációs technológia a birtokrendezés szolgálatában (VIII. Alkalmazott Informatika Konferencia Kaposvár, 2010. február 22.)
- Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951 StF: BGBl. I Nr. 87/2005