Cél: az ügyfelek jobb kiszolgálÃ... |
2002. szeptember 03. | |
Annak az 1994-es törvénynek (Cadastre Organisation Act, State Gazette 1994. No 125., Törvény a kataszteri szervezetrõl), amelynek nyomán a Környezeti, Lakásügyi és Területtervezési Minisztérium Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálata önálló testületté („Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség”) alakult, az egyik logikus indoka az volt, hogy jobb szolgáltatást kell nyújtani az ügyfeleknek. Partnerkapcsolatokkal a jobb szolgáltatásért: Paul Van der Molen 1. Bevezetés Annak az 1994-es törvénynek, amelynek nyomán a Környezeti, Lakásügyi és Területtervezési Minisztérium Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálata önálló testületté („Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség”) alakult, az egyik logikus indoka az volt, hogy jobb szolgáltatást kell nyújtani a vevõknek. Az új szervezet szerkezeti elrendezése jó alkalmat nyújtott arra, hogy elõtérbe kerüljön egy nemzeti felhasználói tanács gondolata, ami fórumot biztosÃt a felhasználók ernyõszervezeteinek, hogy találkozzanak az Ügynökség Végrehajtó Bizottságával, és megvitassák a szolgáltatás hatékonyságának, minõségének és dÃjszabásának kérdéseit az összes más, ide tartozó témával együtt. 1995 óta rendszeressé váltak a találkozók. A jegyzõk, az ingatlan-ügynökök, a települések, a vÃzügyi bizottságok, a vásárlók és a bankok ernyõszervezetei a felhasználói tanács tagjai. Az 1994-es váltást megelõzõ években a Minisztertanácsban úgy döntöttek, hogy a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartó Szolgálat váljon önfenntartó szervezetté. Az 1970-es évektõl 1990-ig a költségek megtérülésének aránya (valójában a „ráfordÃtások” megtérülése) a kormány költségvetési rendszerén belül fokozatosan nõtt 40%-ról 100%-ra, lásd az ábrán a bevételt a kiadások százalékában). 1994-ben bevezettek egy költség/haszon pénzügyi rendszert, és a ráfordÃtások 100%-os megtérülését felváltotta a költségek 100%-os megtérülése a mérlegszámlán jelentkezõ tiszta nyereség figyelése útján. Maga az Ügynökség a folyamatosság biztosÃtásáért volt felelõs. Következésképpen Hollandia Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségének intézkedési céljai között az elsõ helyen áll az, hogy ügyelni kell a vevõk elégedettségére. 2. A vevõk szükségletei A Felhasználók Tanácsa sokféle információt gyûjt össze a vevõk igényeirõl. A Tanács azonban csak az egyik találkozási pont a vevõkkel. 1997 óta az Ügynökség szervezeti felépÃtése a háttértevékenység (back office) és az ügyfélszolgálat (front office) elválasztásával a vevõszolgálatra koncentrál. Ezt a lépést a kapacitásbõvÃtésbe és a fokozott professzionalizmusba történt lényeges beruházások követték. Az összes regionális (1-3 tartomány méretû) egység alkalmaz egy-egy marketing menedzsert, több könyvelõ menedzsert és sok ügyfélszolgálati munkatársat, akiknek nagyjából a felét a szervezeten kÃvülrõl toborozták. Testületi szinten marketingpolitikai egységet hoztak létre egy tapasztalt piackutató vezetésével, aki korábban a kereskedelmi-pénzügyi szektorban dolgozott.
Figyelnek a vevõk véleményére e kérdések (viszonylagos) fontosságával, a fejlesztés prioritásaival és a fejlesztés specifikus céljaival kapcsolatban is. Az ITC-projektekbe történt beruházásokat mindig a mennyiségi és minõsÃtett vevõi igényekkel („üzleti esetek” által) kell igazolni. 3. Partneri kapcsolatok Az Ügynökség által meghatározott vevõi szükségletek az alábbiak szerint összegezhetõk. A vevõk (bár természetesen nem minden vevõcsoportnak azonosak a kÃvánságai) naprakész, helyes (hibátlan) teljes és könnyen elérhetõ információt akarnak. Tekintettel a Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség feladataira, nyilvánvalóvá vált, hogy lehetõséget nyújtana az ügyfélszolgálat lényeges javÃtására, ha a partnerséget intenzÃvebbé tennék, és kiterjesztenék mind a magán, mind az állami partnerekre. Ezek után a partnerség különféle okokból létrejön: 4. Partnerség a törvény erejénél fogva Minthogy az ingatlan-nyilvántartás és a kataszter valójában határozatok nyilvántartása, hagyományosan szoros a kapcsolat a jegyzõvel, aki a Korona által kinevezett független szakmabeli, kizárólagosan felruházva hiteles határozatok elkészÃtésére. Egy ilyen határozat kötelezõ érvényû a földhöz fûzõdõ jog törvényes keletkeztetésére, átruházására és törlésére a jogok zárt rendszerében, „in rem ”. Ezen kÃvül a jogi hatás bejegyzés nélkül nem biztosÃtható. Az Ügynökség és a jegyzõk ezért erõs partnerséget alkotnak a birtokpolitika biztosÃtása és az ingatlanpiaci tranzakciók biztonsága érdekében. Ugyanez vonatkozik a jelzálogra, vagyis a pénzügyi piac biztonsága is ide tartozik. Sok egyéb törvényben szerepelnek a szabályok, melyek alapján a kormányszervek a kormánypolitikai feladatok – földadó , területtervezés és -fejlesztés, birtokrendezés, kisajátÃtási eljárások, környezetvédelem stb. – végrehajtásához kötelezõen az Ügynökség adatait kötelesek használni. A parlament által mostanában jóváhagyott törvény kötelezõvé teszi a bejegyzést bármely ingatlan megterhelése esetében, amikor annak hatása van harmadik felekre . Ilyen szempontból erõs a kapcsolat az Ügynökség és sok más kormánytestület között (a közigazgatás mindhárom szintjén). A törvény erejénél fogva a birtokrendezés területén is van partnerség, illetve (minthogy a birtokrendezés mûködési területe a kizárólagos mezõgazdaságtól kiszélesedett vidékfejlesztési politikává) szoros együttmûködés a Mezõgazdasági és Természetvédelmi Minisztérium , az Ügynökség és a tartományok között. A törvényt most vizsgálják, célja a decentralizálás, de a folyamat késésben van, mert külön törvényekre van szükség a száj- és körömfájás, valamint a sertéspestis leküzdéséhez. 5. Partnerség megállapodás alapján A vásárlók teljes tájékoztatást akarnak az adott földterület jogállásáról. A „pecsétes Ãrásbeli kötelezvény” elve a jogalany, a jog és a tárgy teljes tisztázását foglaslja magában. Az alany („jogos igénylõ”) esetében eltérések voltak a múltban a települések születést, halált, házasságkötéseket és költözéseket tartalmazó nyilvántartásai („népszámlálás”) és az Ügynökség adatai között. Abból indultunk ki, hogy a települési nyilvántartás feltehetõen naprakész volt. Ugyanez volt a helyzet a cégnyilvántartással (kereskedelmi nyilvántartás) is, melyet a Kereskedelmi Kamara vezetett. A 90-es években elhatározták, hogy az Ügynökség adatbázisai és a két másik nyilvántartás között állandó elektronikus kapcsolatot hoznak létre, és forrásként használják a két nyilvántartást az Ügynökség adatbázisának folyamatos frissÃtésére. Ezt az eljárást ténylegesen támogatta a Nemzeti Térinformatikai Tanács (amelynek tagjai a nagy kormányzati adatszolgáltatók, és amely kiadta az „Információszolgáltatás a társadalomnak: a felépÃtés terve” c. anyagot. A Tanács végül megegyezett abban, hogy négy nyilvántartás jelenti majd az ország térinformatikai infrastruktúrájának magját, nevezetesen a népszámlálási adatok, a cégbejegyzés, a kataszter (ami magába foglalja az ingatlan-nyilvántartást és a kataszteri térképeket) és az 1:10 000 topográfiai alaptérkép. Az ingatlan-nyilvántartás/kataszter és a népszámlálás között 1996-ban létrejött a kapcsolat, mely lehetõvé tette a mindkét nyilvántartásban szereplõ személyek nevének és lakcÃmének napi frissÃtését. Az Ügynökség és a cégbejegyzés összekapcsolása mostanában folyik; ezt megelõzte, hogy a cégbejegyzést és a Kereskedelmi Kamara nyilvántartását egyesÃtették egyetlen nemzeti cégnyilvántartássá . A topográfiai térképi adatbázissal való összekapcsolás lehetõségét most vizsgálják az 1:10 000 méretarányú adatbázis és az országos nagyméretarányú 1:1000-es topográfiai térkép összekapcsolása útján (a másik lehetõség a változások megosztása). Ez technikailag bonyolult, de nem lehetetlen. Hasonló a gyakorlat a Nemzeti Háromszögelés (az Ügynökség egyik fõosztálya) és a Nemzeti Szintezés (a Közlekedési és VÃzügyi Minisztérium Földmérési Fõosztályának egyik osztálya) közötti szoros együttmûködésben. E két fontos és lényeges adatállomány korábban egymástól elkülönülten mûködött; 1997-ben a két egység megállapodott a szorosabb együttmûködésben. Ennek eredményeként megosztják az országot fedõ GPS-adatokat és az aktÃv GPS-hivatkozások közös honlapját. A holland kormánypolitika célja egyablakos kormányzati információ nyújtása az állampolgároknak a települések információs irodáján. 1997 óta az Ügynökség és az összes település a települések információs pultjai és az Ügynökség közötti kapcsolat kiépÃtésén dolgozik, hogy a polgárok könnyen elérjék a földinformációt akár az „utcasarokról” is. Ez jól mûködik, bár a tendencia szerint az Ügynökség információit interneten keresztül fogják majd elérni. Ma már az összes szakmai felhasználó (jegyzõk, ingatlanügynökök, auditorok, kormányzati szervek stb.) a meglévõ adatközlõ rendszerektõl elvándorolnak az internetet alkalmazó hálózatokhoz. A következõ (2003-ra tervezett) lépés e szolgáltatás kiterjesztése közvetlenül az állampolgárokra, vagyis ahelyett, hogy bemennének a városházára vagy az Ügynökség irodájába, saját otthonukból közvetlenül elérhetik az adatokat. Strukturális partnerség áll fenn a hetvenes évek óta az Ügynökség, több település, közmûvállalatok és vÃzügyi bizottságok között Hollandia nagyméretarányú (1:1000) topográfiai alaptérképének (GBKN) elkészÃtése érdekében. Ez hosszú távú partnerség, eleinte megállapodás alapján, de 2001-tõl jogi testület formájában, melynek a neve „PPP a GBKN karbantartására”. Azért jött létre, hogy megõrizzék az adatbázissal kapcsolatos befektetéseiket, mivel a GBKN 25 évi térképezés után ma már fedi az országot, (vagyis „kész”), és a karbantartására és frissÃtésére kell koncentrálni a továbbiakban. Így intézményesült a strukturális együttmûködés . 1998-ban a holland kormány úgy döntött, hogy az e-kormányzás akcióprogramjának részeként létre kell hozni egy rendszert, melynek neve „Hiteles Bejegyzések” lesz . Ezt az akciótervet most valósÃtják meg; célja az adatmegosztás és az adatok duplázása a kormányzati területen belül. A belügyminiszter nagy fontosságot tulajdonÃt az Ügynökség adatbázisainak, beleértve a GBKN-t is. 6. Alkalmi partnerség Az effajta partnerség fõként az értéknövelt termékek területén alakul ki. A kormány politikája szerint az Ügynökség biztosÃtja az adatokat magán- és állami szervezetei részére, amelyek azokat a saját adataikkal kombinálva új információt hoznak létre bizonyos piacok („niche”/fülkék) kiszolgálására. Az Ügynökség együttmûködik például a jármûnavigáció, az ingatlanbecslés, a lakás- és termõföld-árak statisztikái, az elosztástervezés, a viszonteladás és a marketing területein mûködõ cégekkel. Mindezeket természetesen a személyi adatok védelmérõl szóló törvénynek megfelelõen végzi . 7. MinõségbiztosÃtás Minthogy a vevõk igényeinek kielégÃtése megfelelõ szervezeti felépÃtést és alkalmas minõségbiztosÃtást kÃván, az elmúlt években nagy erõfeszÃtéseket tettek a munkafolyamatok korszerûsÃtésére és pontos leÃrására, valamint a teljes minõségbiztosÃtás létrehozására. Ennek eredményeképpen 2002. augusztus 29-én kibocsátották az ISO 9001-2000 sz. bizonyÃtványt. (FordÃtotta: Tóth Mária, Földmérési és Távérzékelési Intézet) |