A jövõ év elejétõl a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatal illetékességi területe változik, vagyis a XVII. kerületi ügyek intézése 2013. január 1-tõl a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalban (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) történik.
A járások megalakulásával Komárom-Esztergom megyében megváltozik a Dorogi és az Esztergomi Körzeti Földhivatalok székhelye, egyúttal a Dorogi Körzeti Földhivatal beolvad az Esztergomi Járási Földhivatalba. Az egyesített Járási Földhivatal 2013. január 2-tól a következõ címen található: Esztergom Rudnay Sándor tér 2. (KEM Kormányhivatal Földhivatal épülete). A Dorogi és az Esztergomi Földhivatal csak a postán feladott beadványokat tudja fogadni 2012. december 20-át követõen az év további részében.

Tanúsítvány nélkül is bejegyzik az adásvételt, vagyis az épületek energetikai tanúsításának hiánya jelenleg nem lehet akadálya a tulajdonosváltás földhivatali bejegyzésének - nyomatékosította lapunk számára Borsay Tamás, Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala vezetõje. A vonatkozó rendelet valóban szól a mentességekrõl és azokról az esetekrõl, amikor a tanúsítást energiafogyasztási számlák és tervrajzok alapján, esetleg becsléssel végzik el. Eszerint a tanúsítvány elkészítésérõl a tulajdonos gondoskodik, és azt legkésõbb a szerzõdéskötésig a vevõnek átadja. Az anyagot és a kapcsolódó dokumentációt tíz évig a tanúsító is megõrzi. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény tételesen felsorolja, mit kell tartalmaznia egy adásvételi szerzõdésnek a bejegyzéshez. Mivel az energiatanúsítvány nem szerepel a listán, a hivatal nem ellenõrizheti és nem követelheti meg azt. Bizonyos szakmai állásfoglalások kapcsán Borsay Tamás leszögezte: ez nem a földhivatal „álláspontja”, hanem jogszabályi elõírás. Megfogalmazása szerint annak persze nincs akadálya, hogy az adásvételi szerzõdés mellékleteként az energiatanúsítványt is csatolják a földhivatali beadványhoz.

Az Országgyûlés 2012. május 7-én elsöprõ többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és fõképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák mûszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló  2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülõ szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelezõ alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. A szabályozás összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és elõírásokkal is.

INSPIRE: területi információs infrastruktúra, jobb minõségi térinformatikai adatok

Harmadik, utolsó olvasatban fogadta el az Európai Parlament az INSPIRE nevû térinformációs projektet létrehozó jogszabályt, miután arról sikerült megegyezni a tagállamok képviselõivel. Az INSPIRE a tagállamok meglévõ környezeti adatait tenné összehasonlíthatóbbá és világosabbá, s így uniós EU-szinten is értelmezhetõvé. A javaslat kiterjed a környezet állapotának (többek között a levegõ, a talaj és a természeti táj) ellenõrzéséhez szükséges információkra is.

Az e-kormányzáshoz, e-szolgáltatásokhoz megfelelõ, mûködõ intézmény hálózat szükséges. A ma elfogadott szakmai irányzat az integrált irányítás, mely azt jelenti, hogy lehetõleg egy intézmény hálózat koordinálja az e- kormányzást és szolgáltatásait. Néhány példa, tapasztalat mutatja, hogy azokban az országokban, ahol az elektronikus kormányzás kiépítése, mûködése elõrehaladott állapotban van, a Kataszter, Térképészeti Hatóság, vagy az Egységes Ingatlan-nyilvántartás intézményi hálózata felelõs, hogy koordinálja, mûködtesse az e-kormányzást, adminisztrációt és szolgáltatást.

Az allergiás megbetegedésben szenvedõknek hazánkban jelenleg a parlagfû (ambrosia artemisiifolia) okozza a legerõteljesebb tüneteket. Évrõl évre egyre több ember lesz érzékeny ennek a növénynek a pollenjére, mely súlyos esetben nem csak allergiát, hanem asztmát is okozhat.

Holland segítséggel Szlovénia egységes ingatlan-nyilvántartásáért

A Holland Kataszter 2006. júliusában fejezte be elsõ uniós twinning projektjét. A szlovéniai projekt fõ célja az volt, hogy elõször csökkentse, majd fokozatosan teljesen felszámolja a Földmérési és Térképészeti Hatóság (SMA) és a Legfelsõbb Bíróság ma még párhuzamos feladatait. A projekt munkafeladatának megírása és a megjelentetése közötti idõszakban a szlovén kormány úgy határozott, hogy egységes rendszerbe foglalja az ország ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseit, egyesítve így a Földmérési és Térképészeti Hatóság és a Legfelsõbb Bíróság feladatait is.