2014. március 7-én megjelent a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet módosítása. A jogszabály módosítás három, az ügyfeleket érintő egyszerűsítést is tartalmaz, amely változások 2014. május 1-én lépnek hatályba.
Mivel a telekalakítási eljárások egy részében a vizsgálati és záradékolási díj kétszeresen kerül megfizetésre az egyértelműség és a vizsgálati és záradékolási díjnak meghatározásának az együttes rendelettel történő egységesítése érdekében a vizsgálati és záradékolási díj mértékével a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke ingatlanonként 12.000 Ft-ra csökken.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. CCXII. törvény 2/A.-2/C. §-ai rendelkeznek természetes személyek és gazdálkodó szervezetek esetében arról, hogy személyi azonosító, illetve statisztikai azonosító hiányában belső egyedi azonosító használandó, amennyiben ilyennel az adott személy, vagy szerv már rendelkezik. Az új jogszabályi rendelkezések miatt megváltozott a „földhasználati bejelentési adatlap”, a „földhasználati törlés-bejelentési adatlap”, a „földhasználati változás-bejelentési adatlap”, valamint a „földhasználati összesítő kiadása iránti kérelem”  nyomtatvány, azokon jelzésre került, hol kell ezt az azonosítót feltüntetni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2014. március 15-étől módosult, amelynek eredményeképpen az ingatlan-nyilvántartási formanyomtatvány kérelmen feltüntetendő adatok köre bővült. A kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele helyett lehetőség nyílik a belső egyedi azonosító megjelölésére, amennyiben azzal az adott természetes személy vagy szerv rendelkezik. Nyilatkoznia kell továbbá a kérelmezőnek arról, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig a kérelem függőben tartását igényli-e, valamint arról, hogy a szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól.

Magyarország legfontosabb természeti erőforrása és legjelentősebb nemzeti vagyona a termőföld. A szerző részletesen bemutatja a hazai talajadottságokat, a földárak megyei, kistérségi alakulását, valamint feltárja a földminősítés és földértékelés elméleti kérdéseit, rámutat ezek értelmezésében bekövetkező változásokra. A válság elõtt több helyen kialakult árbuborék néhány esetben már leereszteni látszik, ugyanakkor – alátámasztva a széles körben elterjedt vélekedést – a termőföldek folyamatos áremelkedési tendenciája országos léptékben (kisebb lokális kilengésektől eltekintve) töretlen.
Az európai viszonylatban is kiváló minőségû termőföld-készleteink ára (értéke) folyamatosan növekszik, a moratórium feloldása – 2014 – után a termőföld-vagyon értéke akár megduplázódhat.
Mindezekbõl következik: a figyelemfelkeltés, a termõfölddel kapcsolatos feladatok (az osztatlan közös tulajdon rendezése, a Nemzeti Földalapból a családi gazdaságok megerõsítése; a birtokrendezés) ésszerû, következetes, mielõbbi lebonyolítása.

Korábban a rendõrség külön csoportot hozott létre az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére. Bár az utóbbi idõben a lakásmaffia aktivitása jelentõsen visszaesett, a médiában újabb tudósításokkal találkozhattunk. A cikk szerzõje, Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala hivatalvezetõje áttekinti a csalók legismertebb módszereit, és tanácsokat is ad az ilyen jellegû visszaélések elkerülésére. Számos, hétközni eszköz áll rendelkezésre az ingatlancsalások megelõzésére. Talán a csiga van a legnagyobb biztonságban, hiszen házát mindig magával viszi. Ha ingatlanunkban mi is folyamatosan, életvitelszerûen, ráadásul családban élünk, csekély az esélye, hogy azt valaki tudtunk nélkül eladja. Ha azonban felügyeletünk nem rendszeres (tartósan külföldön dolgozunk, más településen van nyaralónk, telkünk, termõföldünk, vagy ingatlanunkat bérbe adjuk), könnyebben kerülhetünk kiszolgáltatott helyzetbe, de erre is van megoldás. Az írás a Magyar Nemzet 2012. június 1-i számában jelent meg.

Az elmúlt évtizedekben sok nemzetközi intézmény támogatta az ingatlan-bejegyzést, mint olyan eszközt, amely növeli az ingatlanbirtoklás biztonságát, egyszerûsíti a kölcsönök felvételét, és csökkenti a szegénységet a fejlõdõ országokban. A Világbank meg volt gyõzõdve arról, hogy az ingatlanok bejegyzése majd növeli a beruházást, fokozza a föld termelékenységét a jelzálogok révén, és hatékony ingatlanpiacokat teremt – csupa olyan téma, amely pénzzel kapcsolatos. Úgy tekintették az ingatlanvagyont, mint a bankok, hitelintézmények és pénzkölcsönzõk által nyújtandó hitel elérésének biztosítékát, melyet a szegények a felemelkedésük érdekében használhatnak fel anélkül, hogy szükségük lenne a nemzetközi támogatók adományaira és szegénységellenes programjaira.

A közelmúltban újabb nyilatkozatok és írások jelentek meg a telekkönyv visszaállításával kapcsolatban. E kérdéskörben korábban már számos kiváló jogász és gyakorlati szakember kifejtette álláspontját. Több vélemény itt a portálon is olvasható. Ebben a cikkben csak a legújabban felemlegetett – az idõ rostáján megméretett és alig-alig megmaradt – szempontokat tekinti át a szerzõ Borsay Tamás, Budapest Fõváros Kormányhivatala Földhivatalának vezetõje. A magyar földügyi igazgatás rendszerére különösen büszkék lehetünk, hazánkban 160 éve folyamatosan fejlõdik az ingatlan-nyilvántartás. Oszthatatlan intézményrendszerünk erõssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. Magyarország a mai ingatlan-nyilvántartási szervezetével a világban példamutató szerepet játszik.