A rohamosan szaporodó, allergiát okozó gyomnövény elleni hatósági védekezésbe 2005. évben vonta be a jogszabályalkotó a földhivatalokat, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI). Az új kihívásnak nagy energiával láttak neki a földhivatalok és az addig csak a földmérők által használt térinformatikai eszközöket és programokat a földhivatali mezőgazdászok is használatba vették. Magyarországon, de Európában is először alkalmaztak bizonyító erejű, hatósági szankciót eredményező elektronikus adatátvitelt két szakhatóság országos hálózata között.

A földügyi hatóság feladatai, lehetőségei és eredményei a parlagfű elleni közérdekű védekezésben

 Mezei Attila
FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály, vezető-főtanácsos

A rohamosan szaporodó, allergiát okozó gyomnövény elleni hatósági védekezésbe 2005. évben vonta be a jogszabályalkotó a földhivatalokat, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI). Az új kihívásnak nagy energiával láttak neki a földhivatalok és az addig csak a földmérők által használt térinformatikai eszközöket és programokat a földhivatali mezőgazdászok is használatba vették.
Magyarországon, de Európában is először alkalmaztak bizonyító erejű, hatósági szankciót eredményező elektronikus adatátvitelt két szakhatóság országos hálózata között. A parlagfű helyszíni ellenőrzését rögzítő jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszer (PIR), a FÖMI által kifejlesztett és üzemeltetett központi szerverén keresztül jut el a növényvédelmi hatóság munkatársaihoz. Az utolsó év fejlesztése nyomán a szankcionáló határozatokhoz kapcsolódó minden hatósági intézkedés a PIR adatbázisa alapján készülhetett el. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a parlagfű elleni eljárás ideje az ötödére csökkent és az eljárásban dolgozó munkatársak készségszinten használják a modern térinformatikai eszközöket, programokat.
Már az első évben felhívtuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az új törvényi szabályozás célja nem az, hogy a közérdekű védekezésben résztevő munkatársak mindenki helyett lekaszáltatják a parlagfüvet. Erre a földügyi és növényvédelmi hatóságnak nincs kapacitása, a parlagfű-mentesítés elsősorban a földhasználó törvény által előírt kötelessége.
A parlagfű pollen-koncentráció jelentős csökkenéséhez vélhetően olyan társadalmi tudatváltozásra lenne szükség, amelynek eredményeként a földhasználó önként, jogkövetőként és mások egészségének védelme iránt érzett felelősségtudattól vezérelve akadályozná meg a növény virágzását.
 A parlagfű közben terjed, egész Európában és a világ számos más országában és egyre nagyobb területeket hódít meg. A növény jelentőségét az is mutatja, hogy 2008. évben két nemzetközi konferencia is foglalkozott a parlagfűvel, keresve többek között a rohamos terjedésnek az okát.
A magyarországi konferenciának szeptember 10-13. között a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. Négy kontinens 11 országából jött kutatók ismertették parlagfűvel kapcsolatos kutatási eredményeiket, figyelemmel a globális felmelegedésre, a légkör megnövekedett széndioxid tartalmára, és a gyomirtó szer rezisztencia kérdéseire is. Megszólaltak az egészségügy az aerobiológia és a távérzékelés szakemberei is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az átütő sikerű – a parlagfű terjedése és hatalmas pollentermelését megakadályozó – megoldásra egyelőre még várni kell, bár biztató kísérletekről több ország szakemberei is beszámoltak.
A franciaországi Aix-les Bainsben 2008. november 21-én rendezték meg a másik parlagfűvel foglalkozó tanácskozást. A parlagfű ebben az országban is egyre fokozódó gondokat okoz, annak ellenére, hogy az utóbbi években ott is szigorú jogi szabályozását léptették életbe.

Tekintsük most át, hogy a lakosság és a civil szervezetek erőfeszítései mellett, mit tett a földügyi szakigazgatása parlagfű elleni védekezésben a 2008. évben.
A 19 megyei földhivatal és a Fővárosi Földhivatal, valamint a felügyelete alá tartozó körzeti földhivatalok 230 munkatársa a parlagfű helyszíni ellenőrzésekre július 1-től október 20-ig bezárólag összesen 3.043 munkanapot fordított. Ez idő alatt 19.411 ha nagyságban, 11.336 db parlagfű-foltot adtak át  jegyzőkönyvben rögzítve  további eljárásra a növényvédelmi hatóság részére.
Az előző évhez viszonyítva 73 %-al növekedett a földhivatalok által felderített parlagfű-foltok száma, a területnagyság 62 %-os növekedése mellett.
A földhivatalok személyi állománya az elmúlt négy év alatt már nagy gyakorlatot szerzett a munkájukat gyorsító technikai eszközök (PDA-GPS konfiguráció) és az elektronikus adatrögzítés és adatátadás alkalmazásában.
A felderített parlagfű foltok területe csupán néhány százalék az ország a parlagfűvel erősen fertőzött mezőgazdasági területéhez képest, azonban a jelenleg rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett ez a teljesítés már megközelíttette az eljárás során feldolgozható maximális mértéket. A körzeti földhivatalok helyszíni ellenőrzést végző munkatársainak az elvégzendő egyéb tevékenységük mellett, valamint a gépjárművek rendelkezésére állására figyelemmel hetente kettő nap terepi felderítésre volt lehetősége.
A 2008. évben kiemelt feladatként jelentkezett a nagy mennyiségű pollent termelő tarlóterületek ellenőrzése, amelynek során a földhivatalok 4.451 db parlagfű-foltot rögzítettek, 9.272 ha területen. A tarlók fokozott ellenőrzése a következő években is indokolt, mert amíg az összes felderített parlagfű-folt darabszáma 23 %-a volt a tarlón, addig ez az összes eljárás alá vont terület 72 %-át jelentette. A kalászos gabonák aratása idején és azt követően jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami a parlagfű csírázását elősegítette, viszont – főleg a kötöttebb területeken – a tarlóápolási munkákat akár hetekkel is hátráltatta. A földhivatalok figyelemfelhívó tevékenységének eredményeként a gazdák jelentős része nagyobb gondot fordított a tarlóhántásra és számos körzeti földhivatalnál érdeklődtek, hogy a parlagfű mely fejlettségi állapotáig végezhetik el a tarlóápolást büntetlenül.
A földhivatalok egybehangzó jelentései alapján a 2008. évben a parlagfű nagyobb tömegben jelentkezett az előző évekhez képest. Különösen a napraforgóvetések voltak sok helyen parlagfűvel erősen fertőzöttek. A kultúrnövénnyel hasznosított területeken a termelők elmondása szerint sokszor „kifizetődőbb” a növényvédelmi bírság megfizetése, mint a drága, parlagfű ellen hatékony agrotechnika, illetve növényvédő szer alkalmazása.
A megnövekedett pollenterhelés egyik oka éppen ebben kereshető. A jogszabály előírásai szerint kultúrnövényben a közérdekű védekezés csak szigorú feltételek mellett végezhető el, így a parlagfű-pollen betakarításig zavartalanul szóródott.
Márpedig a hatósági munka eredményének társadalmi megítélése nagyrészt a pollencsapdák által mért eredménytől függ. A földhivatalok ezért nagyon várják már a kölcsönös megfeleltetés rendszerének bevezetését, amelyben a földhasználóknak nagyobb érdeke fűződne a kapáskultúrák és a tarlók gyommentesen tartásához.
Továbbra is problémát okoznak az elhagyott zártkertek és a nem művelt osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdaságosan művelhető területeken a földhasználók nagyobb gondot fordítanak a parlagfű-mentesítésre.
Az elmúlt évek tapasztalatainak és a nyár során lefolytatott közös helyszíni ellenőrzéseknek is köszönhetően a FÖMI által készített parlagfű veszélyeztetettségi térképek találati pontossága – a földhivatalok visszajelzése nyomán – javult a 2008. évben. A 2007-es évet értékelő értekezleteken felmerült a földhivatal, az FVM, a FÖMI közös helyszíni bejárásokat tartson a veszélyeztetettségi térképek tényleges pontosságának mérésére. Ezeket a közös helyszíni ellenőrzéseket Somogy és Bács-Kiskun megyében, a veszélyeztetettségi térkép kiadását követő 10 napon végezték el. A veszélyeztetettségi térkép alapján a két alkalommal mintegy 300 hektárnyi területet jegyzőkönyvezett a földhivatal.
A közös ellenőrzések tapasztalatai is megerősítették azt, hogy a veszélyeztetettségi térképre szükség van a hatósági eljárásban, valamint azt, hogy a térkép kiadását követően mielőbbi, terepi ellenőrzés jelentősen növeli a felderítés hatékonyságát.
A 2008. évben az ország parlagfűvel súlyosabban fertőzött térségeire készített a FÖMI veszélyeztetettségi térképet. A leginkább fertőzött területekre július közepétől 3-5 frissítésben adott adatokat, összesen 1878 parlagfűvel veszélyeztetett helyre, 9529 ha területre vonatkozóan. A veszélyeztetettségi térképek elsősorban a betakarítást követően erősen elgyomosodó gabona tarlókra fókuszáltak.
A FÖMI a távérzékeléses technikával készült veszélyeztetettségi térképből származó adatokat a nyilvánosság számára is elérhetővé tette. A tájékoztatás a FÖMI hivatalos honlapján elérhető és országos áttekintést ad a parlagfű-fertőzöttség területi eloszlásáról és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fizikai blokkjainak érintettségéről. A honlapon megjelenített tájékoztató adatok a földhivatalok helyszíni ellenőrzéseinek és a távérzékeléses veszélyeztetettségi térképeknek a figyelembevételével készültek.
Köszönetet mondunk a FÖMI munkatársának, dr. Mikus Gábornak, aki a szükséges adatokat rendelkezésünkre bocsátotta.