|
A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer működőképessége és fejlődési lehetőségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztések az e-kormányzat elveivel összhangban kerültek kidolgozásra. A jelentős fejlődés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, amelyek az elektronikus földhivatali szolgáltatások minőségét nagymértékben ronthatják. A tervezett többlépcsős fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerűsítése az elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bővülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minősége, lehetőség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenőrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erősíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.
Célunk: a Digitális Földhivatal A cikk a FIG Working Week 2008 (Stockholm, 2008. június 14-19.)
keretében elhangzott előadás szerkesztett változata. 1. Bevezetés Ma minden országnak – legyen gazdaságilag fejlett vagy kevésbé fejlett – egyaránt alapvető érdeke a működőképes és a felhasználói igényeket kielégítő földügy-igazgatási jogi és intézményi rendszer, benne az ingatlan-nyilvántartás megteremtése. A biztonságos föld- és ingatlan-tulajdonjog a jól működő piacgazdaság egyik feltétele. A közép-európai szocialista országokban egyedül Magyarországon működött folyamatosan az ingatlan-nyilvántartás, a 70-es években pedig egységessé tettük az ingatlan-nyilvántartási rendszert. A rendszerváltás idején Magyarország összes ingatlantulajdona regisztrálva volt, és az ország teljes területéről rendelkezésre állt nagyméretarányú kataszteri térkép. Ezek az adottságok rendkívül megkönnyítették az ingatlan- és földtulajdon-privatizációt, ami gyorsan és eredményesen zajlott le, ellentétben a környező rendszerváltó országokkal.
Miután hazánkban működő, hiteles ingatlan-nyilvántartási rendszer volt, a kormány kiváló eszközzel rendelkezett a föld- és ingatlanpiac, a földrendezés, a földhasználat és a földvédelem felügyeletéhez, irányításához és befolyásolásához. Az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszerbe integrált kataszteri térképek megmutatják a tulajdoni lapokon szereplő jogok, tények és egyéb információk térbeli vonatkozásait és összefüggéseit, ezzel alapot biztosítanak a nemzetgazdaság mérnöki-tervezési feladatainak végrehajtásához. Az EU INSPIRE irányelvének megfelelően a nemzeti téradat-infrastruktúra kisebb részmodulonként felépíthető az egységes, közhiteles és nyilvános ingatlan-nyilvántartási rendszerre alapozva.
Az ingatlan-nyilvántartás a szabadpiac kulcsfontosságú eleme, melyben az ingatlanok tulajdonjoga biztonságosan és szabadon átruházható. A többi európai országhoz hasonlóan a kormány Magyarországon is garanciát vállal a tulajdonjog biztonságáért az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés függvényében. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer tulajdoni lapokon, illetve ingatlan-nyilvántartási térképeken tartja nyilván az ingatlanok összes szükséges jogi, adminisztratív, pénzügyi vonatkozású adatait, fizikai leírását, és elhelyezkedését.
A földügyi szakigazgatás küldetésnyilatkozata: "Olyan hatékonyan működő és sikeres intézménnyé válni, amely garantálja a georeferált ingatlanra vonatkozó jogokat, megkönnyíti az ingatlanügyek biztonságos lebonyolítását, valamint infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít gazdasági, környezeti és társadalmi célokra."Ennek valóra váltása érdekében a földügyi igazgatás az elmúlt években kidolgozta a „Digitális Földhivatal” elnevezésű hosszú távú fejlesztési programot, amelynek megvalósítására esély van az elkövetkező években rendelkezésre álló hazai és uniós erőforrások megnyitásával. 2. Az egységes ingatlan-nyilvántartás jelenlegi helyzete 2.1. A magyar földügyi szakigazgatási rendszer irányításának jellemzői
A magyar egységes ingatlan-nyilvántartás, mely többcélú rendszerként egyesíti magában a jogi és kataszteri adatokat, minden követelményt kielégít, és fontos támasza a magyar nemzetgazdaságnak. 1972 óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF) felelős az egységes ingatlan-nyilvántartásért és a nagyméretarányú kataszteri térképek naprakészen tartásáért a kétszintű földhivatali hálózaton keresztül. A tulajdoni lapok frissítéséről a 121 körzeti földhivatal (KFH) gondoskodik, a főbb szakmai tevékenységeket a 19 megyei földhivatal (MFH) és a Fővárosi Földhivatal felügyeli. Ez a szervezet felelős a geodéziai, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti és távérzékelési feladatok elvégzéséért, valamint a kormány földbirtok-politikájának megvalósításáért (pl. földvédelem, földprivatizáció, birtokrendezés és a földhasználat nyomon követése vonatkozásában).
Az egységes ingatlan-nyilvántartás alapul szolgál a nemzeti téradat-infrastruktúra felépítéséhez - az EU INSPIRE irányelvének megfelelően - és a legfontosabb téradatokat is a földügyi szakigazgatási intézményrendszernek kell biztosítania. Ennek szakmai felügyeleti szerve az FVM FTF.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a magyarországi földmérési és térképészeti tevékenységet összefogó központi intézmény, ezen a területen országos feladatokat lát el, valamint műszaki támogatást nyújt a földhivatali működéshez is. A földügyi szakigazgatás másik oszlopa a megyei és körzeti földhivatalok hálózata. 2.2 A korszerűsítési program eredményei
Az ingatlan-nyilvántartási szakág átfogó korszerűsítése hosszú folyamat. Az EU és a magyar kormány által 1990 decemberében aláírt egyezményt követően az EU Phare segélyprogramja által támogatott, "A földhivatalok számítógépesítése" elnevezésű program azért indult, hogy infrastruktúrát biztosítson ehhez a komplex folyamathoz. A korszerűsítési program keretében nemcsak a műszaki fejlesztés, hanem számos jogi, működési, marketing és egyéb probléma megoldására is sor került.
Az elmúlt másfél évtizedben fontos formai változások zajlottak le az ingatlan-nyilvántartási rendszerben. Az EU Phare segélyprogramjának társfinanszírozásával megtörtént az ország földhivatalainak számítógépesítése. Azóta a tulajdoni lapokat számítógépen kezelik, és az ügyintézési is országszerte számítógépes rendszerben történik. Kiépült a földhivatalok intranet-jellegű TAKARNET lenevezésű hálózata is. Ez a hálózat összekapcsolja a földügyi szakigazgatás összes hivatalos szereplőjét, online elérést biztosít a folyamatosan naprakészen tartott ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Most van folyamatban a földhivatalok bekapcsolása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba.
Időközben a Nemzeti Kataszteri Program keretében, több fázisban elkészültek a digitális ingatlan-nyilvántartási térképek Magyarország teljes területére (2005 végére a külterületek, 2007 végére a belterületek is). A kárpótlási időszak kezdetén a térképek frissítése részben manuálisan, részben számítógéppel történt, de az elmúlt pár évben ezt már teljes egészében számítógéppel végzik.
Az elmúlt tizenöt év során a földhivatali hálózat fejlesztése a TAKAROS koncepció mentén történt. Ennek továbbfejlesztése és kibővítése magasabb szinten az e-kormányzás és e-közigazgatás keretében valósítható meg.
2003. áprilisától a TAKARNET hálózat online elérése külső (regisztrált és jogosult) felhasználók számára is biztosított az interneten. Felhasználói jogosultságaiknak megfelelően érhetik el az összes magyarországi földrészlet és egyéb ingatlan nyilvántartási adatait. Miután a TAKARNET-en keresztül lehetővé vált az online adatszolgáltatás, a magyar ingatlan-nyilvántartási adatellátás és szolgáltatás elérte az EU minősítési rendszerében meghatározott harmadik e-kormányzati szintet. Ez azt jelenti, hogy a rendszer mindkét oldalról interaktív üzemmódban használható.
2.1. ábra: A TAKARNET felhasználók (igazolványok) száma 
2.2. ábra: A TAKARNET-en lekért tulajdonilap másolatok száma
A felhasználók számának lineáris növekedése tapasztalható a TAKARNET szolgáltatás kezdete óta. Érdemes megemlíteni, hogy magánszemélyek ma még nem csatlakozhatnak a hálózathoz: ezt a lehetőség főként tömeges adatmennyiségeket igénylő felhasználóknak (jegyzőknek, bankoknak, ügyvédeknek, jogászoknak, önkormányzatoknak stb.) érhető el. Bizonyos felhasználói csoportok számára (bíróságok, végrehajtók) kötelező a rendszer használata. Ma a TAKARNET regisztrált felhasználóinak száma több mint 8000. E tényszerű adatok és az ilyen szolgáltatások iránt jelentkező, egyre növekvő, erős igény alapot ad annak a meggyőződésnek, miszerint a fejlesztés, s szolgáltatások további bővítése nem csupán az egész társadalom előnyét szolgáló szükséges és hasznos beruházás, hanem pénzügyileg is életképes vállalkozás. A földügyi irányítás legutóbbi fejlesztésének eredményeképpen a TAKARNET-en keresztül már térkép-másolatok is a felhasználók rendelkezésére állnak. Először a Fővárosi Földhivatal illetékességi területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei voltak lekérdezhetők, majd 2006-tól a vidéki külterületek digitális térképei, legújabban pedig a belterületek is elérhetővé váltak a hálózaton keresztül. A fenti összesítésből látható, hogy az egységes magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer, mint a nemzeti alapadat-infrastruktúra létfontosságú része olyan szolgáltatási szintet ért el, melynek ígéretes jövője van. Mindazonáltal az elektronikus hálózati szolgáltatások kifejlesztése és a műszaki háttér megújítása nélkül nem tudna olyan megbízható, hiteles alapot biztosítani, amely közvetlenül vagy közvetve garantálja Magyarország fejlesztés-politikai céljainak valóra váltását. 3. A hosszú távú Digitális Földhivatal program 3.1. A program legfontosabb elemei A fejlesztési terv stratégiai célja kettős: egyrészt az elektronikus földhivatali nyilvántartás továbbfejlesztésével az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése, vagyis ügyfél-orientáltabb ügyintézés biztosítása, a szolgáltatások minőségének javítása; másrészt a digitális földhivatal megépítésével a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak kidolgozása és e téradat-infrastruktúra biztosítása egyéb célra történő felhasználáshoz.
A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásakor figyelembe kell venni az EU Kataszteri Bizottságának alapelveit, különösen azt a megállapítást, hogy ”Az egyes tagországokban a kataszterért felelős hatóságok hangsúlyozzák a kataszteri információ növekvő hasznát, és kerüljék el a kataszteri szervezetektől független, területi célú, újabb adatbázisok létrehozását. Úgy kell együttműködniük, hogy a területi információ felhasználható legyen az Európai Unió intézkedéseinek alkalmazásával összhangban.”
Stratégiai célunk – az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelése és a nemzeti téradat-infrastruktúra felügyelt alapjainak megteremtése – eléréséhez végrehajtandó további feladataink a következők: A földügyi szolgáltatások színvonalának növelése, az elektronikusan elérhető szolgáltatások bővítése és széles körben való hozzáférésének biztosítása, Az üzemeltetés erőforrás-igényének racionalizálása.
A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv átfutási idejét a rendelkezésre álló erőforrások és társadalmi elvárások függvényében 5-8 évre terveztük. A terv az alábbi elemekből áll: 3-1. ábra: A Digitális Földhivatal hosszú távú fejlesztési terv fő elemei Lehetőségek és eszközök felmérése a célok figyelembe vételével. Valamennyi projekt egységes rendszertervének elkészítése. A meglévő szerverstruktúra (121 szerverközpont) meghagyása mellett kiépítésre kerülő Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül lehet csak az ügyfeleknek ingatlan-nyilvántartási adatokat szolgáltatni, a jelenlegi módszerek (földhivatali ügyfélszolgálat és TAKARNET) kizárólagossága mellett. Központi Földhivatali Szolgáltató Rendszeren keresztül a tulajdoni lapok és térképek lekérdezési lehetőségeinek kialakítása a Kormányzati Portál Ügyfélkapu alkalmazásával azonosított és belépő ügyfeleknek. A szolgáltatások bővítése adatbányászati eszközökkel. A 121 szerverközpont átalakítása gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltethető Központi Tranzakciós Rendszerre. A beérkező és kimenő ügyiratok elektronikus dokumentumként kezelésével az ügyintézés gyorsabbá és területtől függetlenné válik. Iratbeadás területtől függetlenné válik. A hivatalok közötti elektronikus ügyiratforgalom, valamint digitális adatcsere, adatellenőrzés gazdaságosabb és eredményesebb közigazgatást biztosít.
A többlépcsős fejlesztés eredményképpen megvalósul a földhivatali ügyvitel teljes folyamatának korszerűsítése, a teljesen elektronikus ügyintézésig és szolgáltatásig bezárólag. Bővülnek a földhivatalok elektronikus szolgáltatásai, javul a szolgáltatások színvonala, javul az adatok minősége, lehetőség nyílik más államigazgatási adatbázisokból adatellenőrzések végzésére, ami az ingatlan-nyilvántartás által nyújtott jogbiztonságot erősíti. Természetesen ez a megközelítés kizárólag technikai szempontú, ezzel párhuzamosan a jogi szabályozás kérdéseivel is szükséges foglalkozni.
Ennek a koncepciónak első lépésében a földhivatali adatok non-stop szolgáltatása valósul meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Elektronikus Kormányzat Operatív Programja kiemelt projektje keretében. A projekt közvetlen eredménye és célja, hogy a földhivatali adatokat szélesebb felhasználó rétegek – elsősorban a magánszemélyek – érhetik el interneten, a Kormányzati Portál Ügyfélkapuján keresztül. Lehetőség nyílik továbbá országos, különböző szempontok szerint gyűjtött adatok szolgáltatására, valamint egyre több ügyintézési folyamatban kiküszöbölhetővé válik a papír alapú adatszolgáltatás. A fejlesztés biztosítaná a felhasználói felületek és tartalmi adatok többnyelvűségét is az információ EU-n belüli szabad áramlásának támogatása céljából.
Technológiai szempontból közelítve: a körzeti földhivatali adatbázisok adatszolgáltató szerepét egy központilag kialakított, szinkronizált frissítésű adatbázis veszi át, de az ügyintézés továbbra is a körzeti földhivatali adatbázisokon történik. A központi adatbázis archiválási funkciót is ellát. 3.2. Központi földhivatali non-stop szolgáltató rendszer A földügyben jelenleg alkalmazott informatikai rendszer működőképessége és fejlődési lehetőségei azt mutatják, hogy az eddig megvalósult fejlesztéseket az e-kormányzat elveivel összhangban dolgozták ki. A jelentős fejlődés mellett azonban megjelennek olyan fogyatékosságok, melyek a szolgáltatások minőségét nagymértékben ronthatják. A jelenlegi földhivatali internetes szolgáltatások tekintetében alapvető probléma az adatok rendelkezésre állása. A földhivatali adatbázisok üzemeltetési és biztonsági (tűzvédelmi) okok miatt csak a 8 órás főmunkaidőben érhetők el az internetes szolgáltatások számára.
Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok jelenleg decentralizáltak, azaz az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok – a területi illetékesség elve alapján – a változásvezetést végrehajtó körzeti földhivatalokban találhatók, és ezek az adatbázisok egymástól fizikailag elkülönülnek.
A TAKARNET hálózatot, amely összekapcsolja a földügyi és térinformatikai ágazat intézményeit, valamint a 121 körzeti földhivatalt, ma még – működési és biztonsági okokból – csak napi nyolc órában érhetik el a regisztrált külső felhasználók. Az első fejlesztési fázisban a tervek szerint sor kerül az adatok egy adatbázisba (adattárházba) szervezésére, következésképpen elválik egymástól az adatkarbantartás és az adatszolgáltatás. Az egyik szervercsoport (a körzeti földhivatalokban), a földhivatali ügyintézési szerverek a zárt iktató és feldolgozó rendszer szokásos funkcióit látják el, míg a másik szervercsoport nyitott a világ felé, fogadja a megkereséseket, adatot szolgáltat és egyéb szolgáltatásokat is végez. Ilyen módon az adatok megszervezett központosítása révén megoldható a huszonnégy órás földhivatali információellátás, ami erősíti a magyarországi adatbiztonságot. Az adatok az Központi Ügyfélkapun keresztül érhetők el. E hosszú távú fejlesztési program első fázisában kizárólag a központi rendszer fog adatot szolgáltatni. Az adatok karbantartása jogszabály szerint a területi illetékesség elvének megfelelően történik, vagyis a megszokott módon, a körzeti földhivatalok adatbázisaiban. E fejlesztés eredményképpen új infrastruktúra jön létre, amelyben gyorsan és egyszerűen megoldhatók az alkalomszerű kiegészítő adatpótlások, pl. a föld vagy egyéb ingatlan értékének feltüntetése, a közigazgatási célú kötelező adatszolgáltatás (pl. ingatlanadó). Egy ilyen rendszer már piacképes, értéknövelt szolgáltatásokat és termékeket is tud ajánlani. Ha módosítjuk a szolgáltatások és alkalmazások tartalmát, helyét és időtartamát, a földügyi ágazat sokkal hatékonyabban tud reagálni a piac kereseti és kínálati viszonyaira. Értéknövelt szolgáltatások kidolgozása
Területi széttagoltság és kiszámíthatatlan működési idő: ez a két legfőbb technikai akadály az értéknövelt szolgáltatások kidolgozásának útjában. Olyan feladatoknál, amelyek több földhivatal illetékességi területét érintik (pl. autópálya-építés, árvízvédelmi beruházások), a szükséges adatelemzések és adatgyűjtések csak alacsony hatékonyságú, ismételt adatfeldolgozással végezhetők, így a befejezés ideje nem tervezhető. A helyi önkormányzatok, egyéb szervezetek, intézmények részéről egyre növekvő igény jelentkezik a különféle szempontok szerinti és a jogszabályoknak megfelelő adatgyűjtésre. A szolgáltatások kiszélesítése
A bevétel növelésének egyik módja új szolgáltatások bevezetése. A tulajdonilap-másolatok szolgáltatásán túlmenően, a jövőbeni fejlesztések során kidolgozásra kerül egy országos, térképi alapú kereső rendszer is. Az első egyszerűbb, vonalas megoldást követően az új változat már tartalmazhat légi és űrfelvételeket is. A térképes keresési funkció felhasználásával megtalálható egy bizonyos földrészlet vagy egyéb önálló ingatlan, illetve szükség esetén hozzáférhetők a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok. A regisztrált felhasználók körének bővítése
A digitális földhivatali szolgáltatásokat jelenleg csak regisztrált felhasználók vehetik igénybe szerződésben rögzített feltételek mellett. A potenciális felhasználók száma ezáltal jelentősen korlátozott, a magánszemélyek pedig ki vannak zárva ebből a szolgáltatásból. Az Ügyfélkapun keresztül biztosítandó szolgáltatással azonban a magánszemélyek is igénybe vehetik a földhivatali elektronikus szolgáltatásokat. Központi keresőrendszer kialakításával többnyelvű keresés is megvalósítható a jövőben. Az igények befolyásolása
A nemzetgazdaság szereplői saját érdekeiknek megfelelően veszik/vagy nem veszik igénybe az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Azok a felhasználói csoportok, melyeknek a munkájukhoz van szükségük az ingatlan-nyilvántartási adatokra, de munkaidejük nem esik egybe a földhivatalokéval – pl. ügyvédek, vagy a külföldi befektetők széles köre – a rendszert csak korlátozott mértékben használhatják. Az is kényelmetlen, amikor a felhasználó nem kapja meg időben a számára igen fontos hivatalos információt. Mindezen gondok megszűnnek, amikor a folyamatos üzemű központi adatbázis megkezdi működését.
A fejlesztés első szakaszának megvalósítása az első lépés a magas műszaki színvonalú, korszerű országos hardverrendszer biztosítására az ingatlan-nyilvántartásban. A földhivatali munkafolyamatok három eleme (iktatás, ügyintézés, adatellátás/szolgáltatás) közül az utóbbi (adatellátás/szolgáltatás) teljesíthető a központi számítógépen. Így a földhivatali adatkeresések csak a központi keresőszerverre érkeznek. Egy ilyen módon átalakított rendszer növelni fogja az adatbiztonságot, a szolgáltatások hatékonyságát, és csökkenti az átfutási időt. A földhivatalok képesek lesznek sokkal hatékonyabban szolgáltatni az összes szükséges tervezési információt, vagy összeállítani időszakos, rendszeres statisztikákat, alkalomszerűen elvégezni különleges célú elemzéseket; mindezt megbízhatóbban és kisebb forrásfelhasználással.
A központi adatbázis az alapja a jövendő elektronikus ügyintézésnek is. A központilag szervezett keresőrendszerbe épített külső logikai kapcsolat – megfelelő adatkonzisztenciát biztosító technológiák alkalmazásával – sokkal hatékonyabb szolgáltatást nyújt más kormányszintű adatbázisokkal (pl. központi lakcím-nyilvántartás) együtt, mint egy decentralizált rendszer egyes kapcsolatai révén. Az interoperabilitás elvét és a SOA módszertant követve a közigazgatási adatok korszerű szolgáltatása megvalósítható a különféle országos adatokat tároló adatbázisok segítségével. Így a közigazgatási ügyintézés gyorsabbá és hatékonyabbá válhat; ez egy lépéssel közelebb visz a "szolgáltató állam" megvalósításához. Ezért vesz részt a földhivatali hálózat intézményrendszere számos kísérleti projektben, legutóbb önkormányzatokkal együttműködve az "egyablakos" ügyintézés kidolgozására bizonyos önkormányzati hatáskörbe tartozó, és földhivatali támogatást igénylő ügyek tekintetében. IRODALOM Mihály, Sz., Szendrő, D: Perspectives of the Digital Land Office Programme, GISOPEN Conference, Székesfehérvár, March 2008.
Zalaba, P: Developing e-Services in the Hungarian Land Administration, 4th Meeting of EuroGeographics Cadastre and Land Registry Group, Nicosia, 8-9 November 2007
Mihály, Sz.: The Hungarian SDI Strategy, FIG Working Week, Proceedings Hong Kong SAR, May 13-17, 2007.
New Strategy for Unified Land Registration System, Twinnning Light Project ”Improving the Sustainability of the Hungarian Land Registration System, Budapest, 2005.
Zalaba, P.: e-Land Administration in Hungary, FIG Seminar on e-Land Administration, Proceedings, Innsbruck, 2-4 June, 2004.
Onsrud, H.: Renewing the IT Systems for the Cadastre and the Land Register in Norway, FIG Commission 7 Symposium on „Cadastre and Land Management”, Proceedings, The Netherlands, May 2003.
Mihály, Sz.: Tasks of the Hungarian Land Administration and Mapping Agency in the Information Society, „Geodézia és Kartográfia” No.11, 2003, (in Hungarian).
Mihály, Sz.: Hungarian Approach to the Model of Data Base for Unified Land Registry, 2nd FIG Reigonal Conference, Proceedings, Marrakech, 2-5 December 2003.
FIG, 2002, „FIG Guide on Standardisation”, FIG, Publication No.28.
Kaufmann, J., Steudler, D.: „CADASTRE 2014, A Vision for a Future Cadastral System, 2nd edition, FIG, May 2001.
Zalaba, P., Podolcsák, Á.: Computerisation of County Land Offices in Hungary, Proceedings 6th EC-GIS Workshop „The spatial information society – Shaping the future” Lyon, France, June 28-30. 2000. |
